Az eredmények azt a régen feltételezett hipotézist támasztják alá immáron tudományos igénnyel, hogy az energiahatékonysági beruházások és e beruházások állami támogatása nem csak az adott háztartások szintjén jár kedvező hatásokkal, hanem a nemzetgazdaság és a társadalom számra is jelentős hasznot hajt.
A „Hatékonyabb lakások – Makrogazdasági hatások” című kutatás arra irányult, hogy megvizsgálja, milyen foglalkoztatási, államháztartási illetve külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása van egy komoly épületenergetikai támogatási programnak. Bár a kutatók egy reális forgatókönyv alapján számoltak, amiben az ország e téren létező pénzügyi lehetőségeit táplálták a modellbe, maguk is meglepődtek a kedvező eredmények láttán. A példaként vett évi 50 milliárdos összeggel működő 5 éves támogatási program mindhárom vizsgált területen pozitív hatásokat mutat. A költségvetési bevételek már rövidtávon egyértelműen meghaladják a támogatás volumenét. Ez többek között a beruházásokra rakódó forgalmi és jövedelmi adóbevételeknek, illetve a beruházások következményeként jelentkező további járulékos hatásoknak – megtakarításoknak – köszönhető. Mindeközben a támogatás időtartama alatt évente ötvenezres nagyságrendű új munkahely is keletkezne.