Caloris rendszer

Minden hőszivattyús egység hűtőkört tartalmaz mindkét hűtőanyag-levegő és hűtőanyag-víz hőcserélő számára. Kis mennyiségű hűtőközeg kering minden egyes egységben. Egy beállító szelep teszi lehetővé, hogy minden hőcserélő elpárologtatóként és kondenzátorként is működhessen, és a rendszer olyan módon van beállítva, hogy az egységek az épület melegebb részében hűtsenek, és a vízhálózaton keresztül elszállítsák a hőenergiát a hidegebb területekre, lehetővé téve az egyidejű fűtést és hűtést a különböző területeken.

A Caloris rendszernél a központi hőszivattyú elsődleges hőforrásként és hűtőberendezésként is használható. Ez tekintélyes mértékű költség- és lényeges helymegtakarítást jelent. 15 és 30 °C közötti víz kering az épületen belüli kétcsöves vízvezetékrendszerben, minimalizálva a veszteségeket, és csökkentve az energia-felhasználást. A helyi egységek ezt a vizet használják a levegő felfűtésére és lehűtésre is, a fölösleges energiát visszavezetve a vízbe. A rendszerben lévő hőmérsékletet a központi hőszivattyú tartja fenn.

A nyári hónapok alatt a hőszivattyú hűtőként üzemel. Míg a legtöbb folyadékhűtő 5-14 °C között üzemel, ez a rendszer csak akkor indul el, amikor a hőmérséklet meghaladja a 28-30 °C-ot, energiatakarékosság miatt csak akkor üzemel, ha a vízhőmérséklet túlságosan magas lesz.

Télen, amint a terek többsége meleg levegőt igényel, a helyi hőszivattyús egységek energiát fognak elvonni a vezetékrendszerből, hőhiányt okozva a rendszerben. Ennek következtében a rendszer energiát juttat a vezetékekbe.

Amíg az összes egység ugyanarra a vezetékrendszerre van csatlakoztatva, kölcsönösen hőt cserélve, a rendszer igen nagy hőenergiát képes visszanyerni.
Hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

A Caloris rendszerben az ­eddigi különálló elemek (szabályozás, épület felügyelet) itt egy helyen, a készülékben kapnak helyet, és így ezek költsége is benne van a készülékek árában. Nem hasonlítható tehát össze egy fan-coil ára, egy hasonló készülék árával, csak maximum akkor, ha rendszereket akarunk összehasonlítani, és mindezeket a költségeket hozzáadjuk a fan-coilos rendszer árához, és még így sem helytálló az összehasonlítás. Egy fan-coilos rendszer soha sem lesz képes mondjuk egy szerverszobából a hőt az épület többi szobájába szivattyúzni, vagy mondjuk egy uszoda 28 °C-os hőjét hasznosítani.

Amikor egy lég- és vízoldali szabályozású, komoly épület felügyelettel ellátott, magasabb közműfejlesztési hozzá­járulást fizető, nagyobb kazánházat igénylő, minőségi elemekből felépülő, hűtő, fűtő fan-coilos rendszert kívánunk lecserélni, akkor a többlet-beruházás rendkívül gyorsan megtérülhet.