Gépjármű-biztosítások típusai és szabályai

Alapvetően, legáltalánosabb meghatározás szerint a gépjármű-biztosításokat két nagy csoportba lehet osztani. Az egyik, ami minden üzembentartó, illetve tulajdonos számára kötelező, ahogy a nevében foglaltatik, nem szabadon választható dolog, törvényi kötelesség, legyen szó teherautóról, személyautóról, motorkerékpárról, sőt, akár rendszám nélküli robogóról is, amennyiben a közúti közlekedésben részt kíván venni (kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás).

A másik, amit a tulajdonosok szabadon választhatnak a gépjármű teljes védelmének kialakítása érdekében (köznapi nevén a CASCO). A legkönnyebben úgy tudjuk a két biztosítási típust elkülöníteni, hogy míg a kötelező biztosítás lényege, hogy kár esetén a károkozó biztosítója téríti meg a kárt a vétlen károsultnak, addig CASCO esetén a saját biztosítónk saját kárunkat fizeti meg, függetlenül attól, hogy károkozók vagy vétlenek voltunk az adott balesetben. Szabadon választhatósága révén – kevésbé kötött, és annak tartalma éppen ezért szabadon meghatározható: kiterjedhet elemi kárra, lopásra, rongálásra vagy akár üvegtörésre is. Fontos, hogy e biztosítás kiválasztásánál is alaposan nézzünk körbe a kínálatban! Legyünk figyelmesek a védelmi követelményekre vonatkozó kérdések megválaszolásánál, és a szolgáltatások kiválasztásánál, mert ezzel rengeteg későbbi kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat!

Mire nem terjed ki a kötelező?

A jogszabály tételes, sorrendbe állított felsorolást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mely eseményekre, károkra nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás. Így a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Ugyancsak nem terjed ki – és ez adja ezen biztosítástípus lényegét – a károkozó gépjárművében keletkezett kárra – arra vonatkozhat a fentebb kifejtett CASCO. Nagyon kevesen tudják csak, hogy ugyancsak nem terjed ki álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett kárra, valamint arra a kárra, amely üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett.

Korlátok személyi sérülés és dologi kár vonatkozásában

A jogszabály természetesen nem ró korlátlan helytállási kötelezettséget ez egyes biztosítókra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni. Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Ittas vezetés, szándékos károkozás, jogosítvány hiánya

Fontos, hogy bizonyos esetekben a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a vezetőtől, illetve a biztosítottól. Így attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette, a biztosítottól, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták, a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át. Továbbá a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte. Ezen kívül az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, illetve a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta. A követelés összege egyébként ezekben az esetekben 500 ezertől másfél millió forintig terjedhet az alapján, hogy mely kötelezettségét szegte meg az üzemben tartó, illetve a vezető.

Teendők baleset esetén

És hogy mit kell tennünk abban az esetben, ha baleset történik? Nos, személyi sérülés esetén feltétlenül hívjuk ki a mentőket és a rendőrséget. Ezen túlmenően töltsük ki a baleseti (kék-sárga) kárbejelentő lapot, és amennyiben nem tudjuk eldönteni, ki okozta a kárt, hívjuk a rendőrséget, illetve fényképezzük le a helyszínt, keressünk szemtanúkat, akiknek kérjük el nevét, telefonszámát.

Sokszor alapoz meg fogyasztói jogvitát a bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy annak nem megfelelő teljesítése. A biztosított köteles ugyanis a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával, és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – öt munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Eközben a károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve tudomásszerzésétől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül bejelentenie.

Ha pedig olyan gépjárművel okozták a kárt, amely biztosítási szerződéssel nem rendelkezett, akkor a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla terhére történik a kártérítési összeg kifizetése, így részére kell a káreseményt bejelentenünk. Ezen túlmenően pedig a balesetmentes és óvatos közlekedés mellett – akár CASCO-ról, akár kötelező felelősségbiztosításról van szó – minden esetben alaposan tanulmányozzuk a szerződésünket, hogy tudjuk, mit írunk alá, és tisztában legyünk azzal, milyen jogaink és kötelezettségeink vannak a szerződés teljesítése folytán.