Lakóparkok minősége

A piacon lévő túlkínálatnak elvileg a fordított irányba kellene hatnia, és a most eladásra váró lakásoknál talán ez már érvényesül is. Az a lakás adható el – viszonylag magas áron -, amelyik nem csak minőségileg hibátlan, hanem ezen felül még valami pluszt is kínál a vevőnek; jó levegőt, természetes környezetet, színvonalas lakóközösséget vagy legalább jó közlekedést. A lakóparkokhoz ma már gyakran 24 órás biztonsági szolgálat, úszómedence és wellness terem is dukál, ami javítja a lakások piaci pozícióit. Ugyanígy a lakások gazdaságos fűtése, a magas energiahatékonysági besorolás is.

A szakemberek szerint a minőséget tekintve kettősség figyelhető meg. Az igazán nagy projekteknél a beruházó nem vállalhatja fel a silány minőség kockázatát. Már a tervezést is valódi profi tervezőgárdára bízzák, akik folyamatosan követik és ellenőrzik a kivitelezést.

A kisebb, 4-6 lakásos társasházaknál már nem ilyen kedvező a helyzet. A kisberuházó leginkább abban érdekelt, hogy a tervezést és a kivitelezést is a legköltséghatékonyabban oldja meg. Egyes szakvélemények szerint 10 ilyen lakásból átlagosan 9 igencsak rossz minőségű. A minőségi anyagokat kispórolják, a hibákat eltakarják, ahelyett, hogy megoldanák. Emiatt aztán pár év használat után pereg a vakolat, beázik a tető, penészednek a falak, és lepotyognak az – újkorukban látványos – stukkódíszítések. Ráadásul sokszor a rossz megoldásokkal csak minimálisan lehet csökkenteni az építési költségeket, az előállított érték pedig jóval kisebb lesz. Egy kicsit több precizitással, gondosabb munkával és odafigyeléssel, sokkal magasabb szintű végeredményt lehetne elérni.

Az építészeti kamara most azt a célt tűzte ki, hogy az építés egész folyamata az építész kezében legyen, vagyis a tervezésen és a művezetésen kívül a kivitelezés ellenőrzése is. Ennek a szakmai előnye az lenne, hogy a beruházó csak abban az esetben fizetne a kivitelezőnek, ha az építész a kivitelezés minőségét szakmai szempontból teljesen megfelelőnek találta. A beruházó pedig azért lehet abban biztos, hogy az építész az ő pártján áll, és nem a kivitelezőén, mert egy építész érdekelt abban, hogy az általa tervezett ház ne csak az átadás pillanatában legyen jó minőségű, hanem 2 vagy 5 év múlva is. Addig azonban, míg egy kivitelező közvetlen kapcsolatban van a beruházóval, a kivitelező a saját szájíze szerint olyan műszaki megoldásokra fogja cserélni a tervben szereplőket, amelyek olcsóbbak.

A rossz minőség ellen természetesen egy új építésű lakás esetében az átadás után évekkel is lehet minőségi kifogással élni. Egy általános, tartós árucikk kapcsán is megvannak azok a határidők – ún. jogvesztő határidők -, ami után már nem lehet reklamálni. Az építőiparban azonban a rendeletek viszonylag hosszú időben határozzák meg ezt a jogvesztő határidőt; akár öt, illetve 10 év is lehet. Ez azt jelenti, hogy az építtetőnek még 5-10 évvel az átadás után is számolnia kell azzal, hogy a vevő minőségi kifogással él. Elképzelhető ugyanis, hogy a hiba csak később válik láthatóvá, vagyis a vevő az átvételkor, illetve az első években nem is tudhatott a hibákról. Emiatt nem lehet felróni neki azt, hogy ezeket a hibákat nem jelezte korábban, így a szavatossági jogait később – a jogvesztő határidő leteltéig - is érvényesítheti.