Meghatározó látvány

Esővédő előtetők

2012-10-01 12:26:59 | Módosítva: 2012-10-09 15:26:14

Az épületek bejárati ajtaja többnyire védtelen az eső ellen. Ez nem csak kellemetlen az ajtóban állóknak, hanem maga az ajtó is fokozott károsodásnak van kitéve. Az új építésű épületeknél erre már a tervezéskor előre látóan gondolnak a tervezők, és az épület stílusához jól illő előtetővel védik a bejárati részt. Ám ez közel sem jellemző, és így az esővédő előtetők jórészt utólag kerülnek a bejáratok fölé. Szerencsére az épületlakatos munkákat vállalók nemcsak célszerű, hanem nagyon dekoratív formák kialakítására is szívesen vállalkoznak, amelyek díszei lehetnek az épületnek, és a bejáratot is hangsúlyosabbá, egyben védetté is teszik. A stílust természetesen a megrendelők a szakemberekkel együtt választják ki, és ez az együttműködés a legtöbb esetben szép és az épülethez illő előtetők kialakítását teszi lehetővé.

Az előtetők két szerkezeti részből állnak, a vázból és a fedőanyagból. A váz anyaga és kivitele pedig többnyire meghatározza a fedőanyag milyenségét is. A rusztikus hatást kedvelők általában a favázas megoldás mellett döntenek, amely főként családi házaknál előnyös. A viszonylag robosztus favázra általában bitumenes zsindely kerül tetőfedő anyagként, ami alá deszkafedést kell a tartóvázra fektetni. Az ilyen vázak elég testes megjelenésűek, a fa alapanyag rusztikussá teszi az egész előtetőt. A kisebbeket elég konzol támokkal, a nagyobb méretűeket azonban oszlopokkal célszerű alátámasztani. Esetenként az sem ritka, hogy a szomszédos lakóházak közötti területet teljesen áthidaló védő tetőt építenek a tulajdonosok. Vidéken az előtető egyben fedett teraszként is funkcionálhat. A tető többnyire ferdén lefutó, illetve sátortető alakú, amit az befolyásol, hogy milyenek a helyi adottságok és a méreti igények.

Az épülethez gyakrabban fém zártszelvényekből összeerősített vázú előtetőket készítettnek a tulajdonosok. Ezek esetenként spártaian egyszerűek, elsősorban a funkciót szolgálják, és a védőtető anyaga többnyire drótbetétes üveg. Ez az üvegfajta átengedi a fényt, így nem lesz sötét a kapualj. Számos lakótelepi épületen ilyen előtetők védik a bejáratot, bár nem mondhatók kimondottan szépnek. A funkciójukat azonban tejes mértékben betöltik és m2-enként alig 40-50000 Ft-ba kerül az elkészítésük. A vázuk 35-40 mm-es T és L-acélból készül, az üvegezést pedig sziloplasztba ágyazva rögzítik.

A korszerű fedőanyagok elterjedésével lehetőség nyílt olyan egyedi előtetők kialakítására is, amelyek hajlított ívű, zártszelvényű elemekből összeállított vázra simuló és fényáteresztő fedésű előtetők kialakítását tették lehetővé. A váz általában – mérettől függően – 3x60 mm-es, vastag falú acélidomokból összehegesztett darabokból áll, amelyre 10 mm vastagságú üregkamrás polikarbonát fedőanyag kerül. A váz szinterezett bevonatú lehet, és a bevonat színe igény szerint választható. Az ilyen szerkezeteknél a korrózióvédelem fokozottan fontos, ezért a rozsdásodását csak szakszerű szereléssel lehet meggátolni. Ez különösen a fedőanyag felerősítéséhez használt kötőelemek tömítettségével lehet megoldani. A leggyakoribb fedőanyag, a polikarbonát rugalmassága lehetővé teszi, hogy különösebb előkezelés nélkül is a burkolat ívére lehessen hajlítani és rögzíteni. Az üregek nyitott oldalai felől minden táblát előre gondosan lezárnak, és a beázást gumibetétes szigetelésű, idomos leszorító bordákkal oldják meg. Ezzel a módszerrel hosszabb, osztott felületű esővédő előtetők is készíthetők.

A polikarbonát táblák maximális méretének kihasználásával még erősen domború fedésű előtetők is kialakíthatók. Mivel szinte minden esetben a váz adja meg az előtető karakterét, annak formai megfogalmazása és választott színe is meghatározó lehet. A fedőanyag opálos vagy átlátszó színe javíthatja a szerkezet összhatását, a fedés karakteres domborulata pedig a csapadék hatékony elvezetését is hatékonnyá teszi. Természetesen a polikarbonát táblák hajlíthatóságát a vastagság jelentősen befolyásolja, aminek ismeretében a vállalkozó megadhatja az adott szélességű fedés hajlítási sugarát. Ez az anyag hideghajlítása esetén a vastagság 175-szöröse lehet, azaz 10 mm vastagság esetén 1,75 m-es sugarú lehet az ív. A táblákat csak a cellákra merőleges irányban lehet hajlítani. E kritériumok figyelembevételével kell a tartókeretet kialakítani, és az egész konstrukciót célszerű az ívelésekhez igazítani.

Az előtetők formáját az íveltségük, a tartószerkezet „légies” megjelenését főként a tartóváz befolyásolja. A kisebb kinyúlásúaknál a tartartó konzolok hangsúlyosságát jelentősen csökkenteni lehet a megerősített keret tartóelemeihez kapcsolódó sarokmerevítésekkel. Így az egész előtető szilárdan csatlakozhat a homlokzatra, de szinte alig lehet észrevenni a tartókonzolokat. Ilyen esetekben azonban mindig biztosítani kell az előtető legalább 5 fokos lejtését. A fedőanyag nyitott végeit pedig speciális, hajlítható idomokkal kell tökéletesen zárttá tenni. A homlokzati fal felöl a beázás ellen ajánlatos a keret mellé vízvető lemezelést is felerősíteni.

A forma választásakor ideálisak a kecsesebb ívelések, amelyek a szélek felé csökkenő rádiuszú, és ellentétes irányú ívben végződnek. A kifutó ívek azonban ne legyenek vízszintesek, itt is biztosítani kell az 5%-os lejtést a megfelelő csapadékelvezetés miatt.

Esetenként magasított peremidomokkal lehet meggátolni az esővíz széleken történő lefolyását. Ilyen formáknál a tartókeretbe többnyire középső osztó idomot is beépítenek, amely megkönnyíti a fedőanyag kettős íveltségének a megteremtését. Az oldalsó felfogó konzolokat gyakran díszítő jellegű, ún. kettős csiga elemekkel kiegészítve teszik a mesterek kecsesebb megjelenésűvé. Mivel a sűrű eső beázást okozhat a fal felöli részen, a vízvető lemez alkalmazása ezeknél az előtetőknél is ajánlott, és a tető megfelelő lejtését is be kell tartani, hogy a víz ne a falon folyjon le.

A nagyobb sugárban meghajlított előtetők nagyon dekoratív látványt nyújtanak, különösen, ha a váz kovácsoltvas jellegű. Ez a régi, de még jó állapotú, és régebben üveggel fedett kovácsoltvas vázú előtetők felújításánál, a fedés polikarbonátra történő cseréjénél okozhat problémát. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a méretes táblát melegen kell alakra hajlítani, és csak ezután lehet a már felújított tartóvázra felerősíteni. A fedőanyag cseréjét ilyen esetekben körültekintően kell elvégezni és a felerősítéséhez speciális, tömítő betétekkel ellátott hosszanti lefogó, és a végeken záró idomokkal kell megoldani. Hasonló kivitelű, új tartóelemet körültekintően kell elkészíteni, és a kovácsoltvas jellegű díszítményekkel összeállított tartóvázat – az önsúlya miatt – több ponton kell az épület falához erősíteni. Érdemes arra is ügyelni, hogy a lecsurgó víz két oldalt terelő szegély híján szabadon folyik le, ezért a fedett bejáratot is vizessé teheti. Ezt megfelelő vízelvezetéssel lehet kiküszöbölni, vagy a fedőanyag a vázkeretnél, két oldalon legalább 25-30 cm-nyivel nyúljon túl. Ez természetesen bármelyik előtetőnél fontos szempont.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: eső, eresz, tető

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Zöldtetők

Az extenzív zöldtető vékony (6–15 cm) ültetőközegében szárazságtűrő, kertészeti gondozást, öntözést nem igénylő növényzet él. Az extenzív zöldtetők használatuk módja szerint nem járható tetők....


Hogyan történik a tetőablakcsere

Nehéz elképzelni, hogy egy tetőtéri ablak cseréje mivel jár, hogyan történik, mennyi idő. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.