Meghatározó látvány

Esővédő előtetők

2012-10-01 12:26:59 | Módosítva: 2012-10-09 15:26:14

Az épületek bejárati ajtaja többnyire védtelen az eső ellen. Ez nem csak kellemetlen az ajtóban állóknak, hanem maga az ajtó is fokozott károsodásnak van kitéve. Az új építésű épületeknél erre már a tervezéskor előre látóan gondolnak a tervezők, és az épület stílusához jól illő előtetővel védik a bejárati részt. Ám ez közel sem jellemző, és így az esővédő előtetők jórészt utólag kerülnek a bejáratok fölé. Szerencsére az épületlakatos munkákat vállalók nemcsak célszerű, hanem nagyon dekoratív formák kialakítására is szívesen vállalkoznak, amelyek díszei lehetnek az épületnek, és a bejáratot is hangsúlyosabbá, egyben védetté is teszik. A stílust természetesen a megrendelők a szakemberekkel együtt választják ki, és ez az együttműködés a legtöbb esetben szép és az épülethez illő előtetők kialakítását teszi lehetővé.

Az előtetők két szerkezeti részből állnak, a vázból és a fedőanyagból. A váz anyaga és kivitele pedig többnyire meghatározza a fedőanyag milyenségét is. A rusztikus hatást kedvelők általában a favázas megoldás mellett döntenek, amely főként családi házaknál előnyös. A viszonylag robosztus favázra általában bitumenes zsindely kerül tetőfedő anyagként, ami alá deszkafedést kell a tartóvázra fektetni. Az ilyen vázak elég testes megjelenésűek, a fa alapanyag rusztikussá teszi az egész előtetőt. A kisebbeket elég konzol támokkal, a nagyobb méretűeket azonban oszlopokkal célszerű alátámasztani. Esetenként az sem ritka, hogy a szomszédos lakóházak közötti területet teljesen áthidaló védő tetőt építenek a tulajdonosok. Vidéken az előtető egyben fedett teraszként is funkcionálhat. A tető többnyire ferdén lefutó, illetve sátortető alakú, amit az befolyásol, hogy milyenek a helyi adottságok és a méreti igények.

Az épülethez gyakrabban fém zártszelvényekből összeerősített vázú előtetőket készítettnek a tulajdonosok. Ezek esetenként spártaian egyszerűek, elsősorban a funkciót szolgálják, és a védőtető anyaga többnyire drótbetétes üveg. Ez az üvegfajta átengedi a fényt, így nem lesz sötét a kapualj. Számos lakótelepi épületen ilyen előtetők védik a bejáratot, bár nem mondhatók kimondottan szépnek. A funkciójukat azonban tejes mértékben betöltik és m2-enként alig 40-50000 Ft-ba kerül az elkészítésük. A vázuk 35-40 mm-es T és L-acélból készül, az üvegezést pedig sziloplasztba ágyazva rögzítik.

A korszerű fedőanyagok elterjedésével lehetőség nyílt olyan egyedi előtetők kialakítására is, amelyek hajlított ívű, zártszelvényű elemekből összeállított vázra simuló és fényáteresztő fedésű előtetők kialakítását tették lehetővé. A váz általában – mérettől függően – 3x60 mm-es, vastag falú acélidomokból összehegesztett darabokból áll, amelyre 10 mm vastagságú üregkamrás polikarbonát fedőanyag kerül. A váz szinterezett bevonatú lehet, és a bevonat színe igény szerint választható. Az ilyen szerkezeteknél a korrózióvédelem fokozottan fontos, ezért a rozsdásodását csak szakszerű szereléssel lehet meggátolni. Ez különösen a fedőanyag felerősítéséhez használt kötőelemek tömítettségével lehet megoldani. A leggyakoribb fedőanyag, a polikarbonát rugalmassága lehetővé teszi, hogy különösebb előkezelés nélkül is a burkolat ívére lehessen hajlítani és rögzíteni. Az üregek nyitott oldalai felől minden táblát előre gondosan lezárnak, és a beázást gumibetétes szigetelésű, idomos leszorító bordákkal oldják meg. Ezzel a módszerrel hosszabb, osztott felületű esővédő előtetők is készíthetők.

A polikarbonát táblák maximális méretének kihasználásával még erősen domború fedésű előtetők is kialakíthatók. Mivel szinte minden esetben a váz adja meg az előtető karakterét, annak formai megfogalmazása és választott színe is meghatározó lehet. A fedőanyag opálos vagy átlátszó színe javíthatja a szerkezet összhatását, a fedés karakteres domborulata pedig a csapadék hatékony elvezetését is hatékonnyá teszi. Természetesen a polikarbonát táblák hajlíthatóságát a vastagság jelentősen befolyásolja, aminek ismeretében a vállalkozó megadhatja az adott szélességű fedés hajlítási sugarát. Ez az anyag hideghajlítása esetén a vastagság 175-szöröse lehet, azaz 10 mm vastagság esetén 1,75 m-es sugarú lehet az ív. A táblákat csak a cellákra merőleges irányban lehet hajlítani. E kritériumok figyelembevételével kell a tartókeretet kialakítani, és az egész konstrukciót célszerű az ívelésekhez igazítani.

Az előtetők formáját az íveltségük, a tartószerkezet „légies” megjelenését főként a tartóváz befolyásolja. A kisebb kinyúlásúaknál a tartartó konzolok hangsúlyosságát jelentősen csökkenteni lehet a megerősített keret tartóelemeihez kapcsolódó sarokmerevítésekkel. Így az egész előtető szilárdan csatlakozhat a homlokzatra, de szinte alig lehet észrevenni a tartókonzolokat. Ilyen esetekben azonban mindig biztosítani kell az előtető legalább 5 fokos lejtését. A fedőanyag nyitott végeit pedig speciális, hajlítható idomokkal kell tökéletesen zárttá tenni. A homlokzati fal felöl a beázás ellen ajánlatos a keret mellé vízvető lemezelést is felerősíteni.

A forma választásakor ideálisak a kecsesebb ívelések, amelyek a szélek felé csökkenő rádiuszú, és ellentétes irányú ívben végződnek. A kifutó ívek azonban ne legyenek vízszintesek, itt is biztosítani kell az 5%-os lejtést a megfelelő csapadékelvezetés miatt.

Esetenként magasított peremidomokkal lehet meggátolni az esővíz széleken történő lefolyását. Ilyen formáknál a tartókeretbe többnyire középső osztó idomot is beépítenek, amely megkönnyíti a fedőanyag kettős íveltségének a megteremtését. Az oldalsó felfogó konzolokat gyakran díszítő jellegű, ún. kettős csiga elemekkel kiegészítve teszik a mesterek kecsesebb megjelenésűvé. Mivel a sűrű eső beázást okozhat a fal felöli részen, a vízvető lemez alkalmazása ezeknél az előtetőknél is ajánlott, és a tető megfelelő lejtését is be kell tartani, hogy a víz ne a falon folyjon le.

A nagyobb sugárban meghajlított előtetők nagyon dekoratív látványt nyújtanak, különösen, ha a váz kovácsoltvas jellegű. Ez a régi, de még jó állapotú, és régebben üveggel fedett kovácsoltvas vázú előtetők felújításánál, a fedés polikarbonátra történő cseréjénél okozhat problémát. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy a méretes táblát melegen kell alakra hajlítani, és csak ezután lehet a már felújított tartóvázra felerősíteni. A fedőanyag cseréjét ilyen esetekben körültekintően kell elvégezni és a felerősítéséhez speciális, tömítő betétekkel ellátott hosszanti lefogó, és a végeken záró idomokkal kell megoldani. Hasonló kivitelű, új tartóelemet körültekintően kell elkészíteni, és a kovácsoltvas jellegű díszítményekkel összeállított tartóvázat – az önsúlya miatt – több ponton kell az épület falához erősíteni. Érdemes arra is ügyelni, hogy a lecsurgó víz két oldalt terelő szegély híján szabadon folyik le, ezért a fedett bejáratot is vizessé teheti. Ezt megfelelő vízelvezetéssel lehet kiküszöbölni, vagy a fedőanyag a vázkeretnél, két oldalon legalább 25-30 cm-nyivel nyúljon túl. Ez természetesen bármelyik előtetőnél fontos szempont.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: eső, eresz, tető

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Fény a tetőtérben

A tetőtér beépítés folyamata ugyan elég bonyolult, sok buktatót rejt, mégis sokan választják ezt a megoldást. A legfontosabb, hogy átgondolt tervezéssel - a műszaki és rendeleti lehetőségeken belül...


Kerti építmények

A szépen gondozott növényeken kívül sok minden kell ahhoz, hogy kertünk rendezett és otthonos legyen. Ha valamilyen új kerti elemmel szeretnénk gazdagítani házunk táját, jól tesszük, ha idejekorán...