Mit tehet a többség a nem fizető lakótárs ellen?

Az eladósodott lakósság és a társasházak is egyre gyakrabban adósságcsapdában vergődnek. A nem fizető lakók miatt hamar felborulhat az amúgy is fillérre kiszámolt költségvetés. Szakemberek szerint a probléma legfontosabb oka a rossz pénzügyi tervezés, valamint a tartalékképzés hiánya, ami a lakók fizetési moráljának romlásával akár a társasházak fizetésképtelenségéhez is vezethet.
A nem fizető háztartások száma a jövőben várhatóan tovább emelkedik. Becslések szerint a budapesti háztartások közüzemidíj-tartozása mára eléri a 100 milliárd forintot.
Az új társasházi törvény éppen ezért szigorítja a társasházak pénzügyi ellenőrzését: a 20 millió (51/A § (1) bek.) forintnál nagyobb forgalmú, valamint az ötven albetétet elérő közösségek esetében kötelező éves könyvvizsgálatot ír elő. Ennek köszönhetően a tulajdonosok jobban átláthatják majd társasházuk működését, pénzügyi helyzetét.
Leghamarább a közös költség és a távfűtés befizetése marad el, hiszen ezeknél nem kell tartani a közvetlen retorziótól – úgy, mint a gáz vagy a villany esetében. A törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a társasház jelzálogjogot jegyeztessen be.

A 24.§ (2) bek. c) pontja szerint az SzMSz-ben kell előírni a közös képviselő, illetve az ellenőrző bizottság fizetési meghagyás kibocsátásával, és a jelzálogjog bejegyzéssel kapcsolatos feladatait. Lényeg, hogy sem a fizetési meghagyásból, sem a jelzálogjog bejegyzésből még nem lesz pénze a társasháznak, a tartozást valakinek ki kell fizetnie, így az egész társasház is fizetésképtelenné válhat.
A módosított társasházi törvény 30.§ (1) bek. szerint a társasház közgyűlése a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének hátraléka esetén lehet a külön tulajdonnak jelzálogjoggal való megterhelését elrendelni; 32.§ (2) bek. szerint. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. A tartozásnak összességében kell elérnie ezt a kritikus határt, nem szükséges, hogy hat egymást követő hónapban maradjon el a fizetés. Nem lehet kibújni a felelősség alól annak sem tehát, aki egyszer fizet, máskor meg nem.

A tisztességesen fizető lakóknak több lehetőségük is van az elmaradókkal szemben, és ha a rábeszélés, határozott fellépés nem vezet eredményre, úgy a bírósághoz fordulhatnak. Ebben az esetben az adós fizetési meghagyást kap, amelyre két válasza lehet. Ha nem mond ellent, vagyis elfogadja a tartozást, akkor a fizetési meghagyás jogerőssé válik, amiről a bíróság jogerős határozatával végrehajtási lapot állít ki, és a végrehajtó megkezdheti a munkát. Amennyiben az adós ellentmond, a fizetési meghagyás polgári perré alakul át, és a végrehajtó a megszülető jogerős ítélet felhatalmazása alapján próbálja érvényesíteni a követelést - levonhatja a munkabérből, vagy lefoglalhatja a bankszámlán.
A közgyűlés dönthet az ingatlan jelzáloggal történő megterheléséről, illetve a végrehajtás elindításáról, vagy a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke hatáskörébe is utalhatja ezt a döntést. Az árverés bírósági eljárás esetén is csupán a végső stádium. Egyelőre kevés olyan árverés volt, ami csupán a közös költség elmaradása miatt indult volna. Rendszerint ilyenkor a közös költség már csupán egy tétel volt a többi mellet.
A felszólítás át nem vételével nem lehet elszabotálni a fizetést. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).”