Lábazati és padló hőszigetelés

Gyakran előfordul, hogy egy szép terméskő lábazat kedvéért háttérbe szorul a lábazati hőszigetelés, és az épület tulajdonosa ki sem kéri a szigetelési szakember véleményét. A lábazat szigetelendő alsó sávjának magassága épületenként változik. Egy zárt telken álló családi háznál elegendő az alsó fél méteres sávot szigetelni, az utcai fronton 2 m magas szigetelés is indokolt lehet, fogadószintes épületeknél a teljes fogadószint magasságáig célszerű a lábazat rétegrendjét felvinni.

Ebben a sávban speciális hőszigetelő lemezeket kell alkalmazni. Erre a hőszigetelő lemezre – felületi mintázatának köszönhetően – jobban tapad a ragasztó, így különösen alkalmas homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. A szigetelő lemezre a homlokzatszigetelésnél megszokott módon kell a rendszer többi elemét felvinni (ragasztóba ágyazott üvegháló, alapozó, vékonyvakolat).

A szigetelés vastagsága akkor optimális, ha a homlokzat és a lábazat hőszigetelése nagyjából egyforma. Figyelni kell arra is, hogy lehetőleg a lábazat ne ugorjon ki a homlokzat síkjából. Ha ez nem teljesülhet valamiért, akkor bádogozással, műkővel vagy egyéb anyaggal gondoskodni kell a kiugró váll védelméről, és a megfelelő lejtésről. A legjobb megoldás az, ha a lábazaton a homlokzati szigetelésnél vékonyabb, speciális szigetelő táblát alkalmazunk, így a falon lefolyó víz természetes úton lecsepeg.

Alápincézetlen épületeknél a padló jelentős része a teljes hőelvonó felületnek, ezért a hőszigeteléséről ugyanúgy gondoskodni kell, mint az oldalfalak és a mennyezet szigeteléséről. A padlók az épület körvonala mentén szenvedik el a legnagyobb hőveszteséget; különösen akkor, ha az épület ki van emelve a talajszintből, és a lábazaton keresztül fokozott hőveszteséggel kell számolni. Bár az előírások megengedik, hogy hőszigetelés csak az épület külső sávja mentén (1-2 méter) legyen elhelyezve, ez a gyakorlatban sokszor nem elégséges. Célszerűbb az egész talajon fekvő padlót hőszigetelni; egyrészt azért, mert a padlók esetében fokozottan kell ügyelni a felületi hőmérséklet alakulására, a hideg padlófelület ugyanis jelentősen rontja a komfortérzetet. Ugyanakkor a padlók utólagos hőszigetelése lényegesen bonyolultabb és költségesebb; az ajtóküszöbök kialakítása és a belmagasság csökkenése komoly problémákat okozhat. Mindenképpen érdemesebb a teljes körű padlószigetelést már az új épület kivitelezésekor elvégeznünk.

A szigetelés megvalósításakor a gyakoribb az egyenes rétegrend, amikor a vízszigetelés fölé helyezik el a terhelhető EPS szigetelő lemezeket, majd a technológiai fólia terítése után következik az aljzatbeton elkészítése.
Ritkábban alkalmazható az úgynevezett „fordított padló” (a fordított tető analógiájára), de csak meghatározott talajnedvesség viszonyok mellett. Ebben az esetben a nedvességnek tartósan ellenálló hőszigetelést egyenesen a tömörített kavicságyra lehet fektetni, majd arra vékony polietilén fólia terítésével kell megakadályozni azt, hogy a talajpára a szerkezetbe jusson.