Komfortérzet, hőérzet

2013-10-25 15:26:57 | Módosítva: 2013-10-25 15:35:46

Komfortérzetünket, hőérzetünket rendkívül sok tényező befolyásolja. Ezek között nem csak objektív, megfogható elemek vannak, hanem szubjektív érzések, egyedi érzékenységek is. Az alábbiakban mindkettőre igyekszünk koncentrálni.

Mindenképpen személyiségfüggő, hogy ki milyen színű, szagú, levegőjű térben érzi jól magát. A legtöbben azért inkább a meleg, tágas és színes lakást érzik otthonosnak. A meleg érzet azonban nem azonos a levegő hőmérsékletével; attól függ, hogy hogyan éljük azt meg. Egy fárasztó nap után, éhesen, kimerülten még magasabb hőmérsékleten is fázunk, ugyanott pihenten és jóllakottan már kellemesnek érezzük a hőfokot. A kimerült szervezetet nehéz felmelegíteni. A lelki állapot is megszabja a hőérzetet, ezért érdemes olyan tárgyakat, színeket, illatokat a lakásba csempészni, amelyek a szó szoros értelmében otthonossá és melegebbé teszik a lakóhelyünket.

Fontos, hogy milyen relatív páratartalmú levegő vesz minket körül. A túl magas, és a túl alacsony nedvességtartalom sem egészséges az emberi szervezet számára, a legmegfelelőbb a 40-60 százalék közötti relatív páratartalom. A nyári időszakban a nagyobb, míg a téli időszakban az alacsonyabb páratartalom a jellemzőbb környezetünkre. Párásítással, párásító készülékekkel növelhetjük, párátlanító készülékkel csökkenthetjük a lakás aktuális relatív páratartalmát.


Fülledt, nyári időben komfortérzetünk jelentősen csökkenhet, ugyanis a páradúsabb levegő megnehezíti testünkről az izzadtságcseppek elpárolgását, így szervezetünk csak kisebb hatékonysággal tudja hűteni magát. Emiatt a ténylegesnél jóval melegebbnek érezzük a levegőt. Ugyanakkor szárazabb levegőben az izzadtság gyorsan elpárolog, így hőérzetünk alacsonyabb, komfortérzetünk pedig jobb lesz.
A nyár folyamán a legveszélyesebb időszakok azok, amelyek tartósan erős nappali felmelegedéssel, gyenge légmozgással és magas relatív páratartalommal párosulnak. Ilyen körülmények vezetnek az emberi szervezetet rendkívül megterhelő hőhullámok kialakulásához is.A hideg téli napokon az alacsony páratartalmú levegőben nyálkahártyáink kiszáradhatnak, köhögési rohamok törhetnek ránk, míg nedves időben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.

A berendezés hatása

A lakás berendezése is befolyásolhatja szubjektív hőérzetünket. A szögletes, fémes felületek nem sugároznak melegséget. Ugyanez igaz a hideg márványra és a többi világos kőfelületre. A fényes, sima felületek, visszaverik a fényt, világosabbnak hatnak, emiatt hidegebb érzetet keltenek, mint a tompán csillogó felületek, ezért a hőérzet szempontjából szerencsésebb matt felületeket választani.


Közismerten melegérzetet befolyásoló tényező a lakás színvilága, a hideg és meleg színek különbségei és ezek hatásai is, ezért fontos a megfelelő színek megválasztása. A zöld például nyugalmat áraszt, a kék harmóniát, mégis ezek a hideg színek. A vörös pedig a veszély színe, mégis a meleg színek elsőszámú képviselője. Ugyanakkor nem csak a hőérzet szempontjából lehet megközelíteni a színeket, mert miközben például a hideg színek a hőérzetet csökkentik, de a zöld értágító, nyugtató hatású, a kék pedig enyhíti a fájdalomérzetet. A meleg színek növelik a hőérzetet, élénkítenek, ami reggel nagyon pozitív lehet, de ugyanez a hatás este már nem kedvező, negatívan befolyásolja esti pihenésünket. Ez azt is jelenti egyben, hogy a lakás különböző helyiségei optimálisan eltérő színűek legyenek.

Színek

A színek változtatására lehetőséget adnak a függönyök, drapériák. A hófehérre festett falak tágítják a teret, és csökkentik a hőérzetet. Télen viszont jól jöhet egy súlyosabb és színesebb bársony vagy vászon függöny, esetleg falikárpit. A nehezebb, sűrűbb anyagok - mint a bársony, plüss vagy kasmír - segítenek a melegérzetet fokozni, míg a selyem könnyebb és hidegebb is egyben. A vastagabb tapéták jó hőszigetelők, a festett felületek viszont könnyebben visszasugározzák a fal által felvett hőt vagy hideget.


A hőérzetet az is befolyásolja, hogy honnan érkezik a meleg. A padlófűtés igen kellemes melegérzetet ad, mezítláb járkálhatunk a padlón, mivel a hő pont onnan jön, ahol leginkább tartózkodunk. A hősugárzás szempontjából azonban jó megoldást jelenthetnek a korszerű – jól sugárzó – radiátorok és a falfűtés is. Természetesen a hőérzet javításáért a jól megválasztott szigetelés is felelős, ami sokat javít a fűtés hatékonyságán is.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vezérlés a szellőztetésben

A lakásszellőztetés trendje – a többi épületgépészeti rendszerrel azonosan – az energiatakarékos megoldások felé orientálódik. Viszont a legfejlettebb berendezés is csak akkor igazán takarékos,...


Átmeneti fűtések

Az elektromos fűtésekről korábban elterjedt nézet volt, hogy drága az üzemeltetésük. Ez igaz volt, ám azóta sok minden változott: a többi fűtési mód is drága lett. Felment a gáz ára, a fatüzelés...