Örökzöld sövények

2013-11-08 11:20:24 | Módosítva: 2013-11-10 22:59:42

A térhatárolási céllal ültetett sövények közül sokan részesítik előnyben az örökzöld növényekből kialakított zöld falakat, hiszen ezek lombhullató társaikkal ellentétben télen is zöldek, tömörek, mert lombjukat nem egyszerre váltják. Mit is kell tudni róluk, miben mások ez a hagyományos sövényekhez képest?

Az örökzöldek lehetnek lomblevelűek vagy tűlevelűek. A belőlük készített sövény lehet nyírott, vagy nyíratlan, egy vagy több fajból álló. A nyírott előnye, hogy kevesebb helyet foglal, hátránya, hogy nyírása nagyobb szakértelmet igényel, mint a lombhullatók alakformálása. Itt is fontos a trapéz alak, hogy a Nap az alsó részeket is érje, különben felkopaszodik a sövény. Az örökzöldek a lombjukat nem egyszerre, hanem folyamatosan váltják, emiatt rendszeresen kell alattuk és körülöttük takarítani, csak kevesebbet egyszerre, mint a lombhullató fajoknál. Az örökzöld növények a legárnyékolóbb növények, legtöbbször olyan tökéletes árnyékot adnak egész évben, hogy alattuk szinte semmilyen növény nem képes megmaradni. Ezzel önmagukban is tudnak kárt tenni, mert az ágrendszerük centruma felé leveleik egyáltalán nincsenek, minek is lennének, hiszen nem jut be oda a fény.


Alakformálásukkor ez adja a nehézséget. Míg egy lombhullató fajt, ha tévedésből kicsit mélyebben vágunk, mint kell, az egyrészt hamar regenerálódik, másrészt a tő belsőbb részeiben is vannak lomblevelek, így nem látszik annyira, hogy „kilyukasztottuk” a sövényfalat. Örökzöldeknél ez egyből meglátszik. Így nyíráskor csak nagyon óvatosan, keveset vágjunk egyszerre belőlük úgy, hogy még bőven maradjon leveles rész, és ne látsszon ki a levéltelen ágrendszer belülről. Ha ez mégis megtörténik, baj van,mert e fajok sokkal lassabban regenerálódnak, mint a lomblevelűek, később nő vissza a hiányossá vált rész.

Óvatosabban alakítsuk

Az örökzöld sövény előnyös, mert télen-nyáron egyaránt átláthatatlan annak ellenére, hogy sokan az örökzöldeket unalmasnak tartják. Ez olyan szempontból igaz, hogy nincs őszi lombhullás, téli pihenőidő, tavaszi rügybe és virágba-borulás, azaz egész évben közel azonos képet festenek az örökzöldek. Egy kertben – ami csak örökzöldekkel van beültetve – ez az állandóság hátrány lehet, ám egy sövénynél, aminek állandó takarás a feladata pont előny. 


Örökzöld sövényt készíthetünk tujákból, fenyőkből, ciprusokból, és egy rendhagyó újdonság is kezd terjedni, melynek vékonysága az erőssége. Egy egyszerű drótkerítésre futtatott borostyán tökéletes sövény, átláthatatlan, és mindössze 10-12 centiméter vastagságával alig vesz el a kertből.

Az örökzöldek kártevői

Az örökzöldek nem minden kertben érzik jól magukat, ezért mielőtt örökzöldből készítünk sövényt, nézzük meg, hogy a környék kertjeiben jól érzik-e magukat a tuják, fenyők, vagy csak épp hogy életben vannak. Számukra nagyon fontos a párás mikroklíma, így folyópartok közelében, magasabb dombokon, hegyeken jobb eséllyel lesz szép sövényünk, mint az alföldi száraz pusztaságban.


A pára hiánya nem öli meg a növényt, csak legyengíti, és ekkor jönnek sorba a kártevők, melyek már jelentős pusztítást képesek véghezvinni. Ha valami nem tetszik az örökzöldnek, akkor hamar felszaporodnak az egyes fajok specifikus kártevői. A pajzstetvek különféle változatai is rendesen vissza tudják vetni a növény fejlődését.

Mi lesz a fűvel?

Az örökzöld növényeket ritkábban, de nagyobb mennyiségű vízzel ajánlatos öntözni abból a célból, hogy a gyökérzetük mélyre hatolva fejlődjék ki, ne a talajfelszín közelében, ez által a szárazabb periódusokat zökkenő mentesebben átvészelhessék. Automata öntözőrendszer programozásában ez annyit jelent, hogy nem napi többszöri pár perces programidőkkel kalkulálunk, hanem heti egyszeri, de két órás öntözési időt állítunk be.


Az örökzöldek miatt tartott öntözések jót tesznek a közelükben levő fűnek, ám az örökzöldek árnyékoló hatása miatt alattuk nem marad meg a fű. A jó hír, hogy egyéb más növény sem, így a gyommentességről maguk gondoskodnak. Ha messzebb vannak egymástól a növények, sövény esetén a sövényfaltól kicsit távolabb, mindenhol, ahol fény éri a területet, gyönyörű fű nevelhető. Hogy a sövénnyel összekötő gyérebb megvilágítás okozta csökkenő egyedszámú pázsitrészt kiküszöböljük, a sövény mellett érdemes murvával vagy fenyőkéreggel takart sávot kialakítani, és csak onnan indítani a gyepet, ahol már rendesen éri a nap.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Áthatolhatatlan növényfalak

Egy virágágyást szegélyező alacsony sövénynek csak esztétikai szerepe van. Amennyiben azt szeretnénk elérni, hogy egy sövény védje telkünket a betolakodóktól, akkor azt legalább két méter magasra...


Vadkárok mérséklése

A vadak okozta kártételről a kertben már többször írtunk, és számos vadriasztási megoldást mutattunk be. Most néhány ötletet adunk arra, hogy ha már megtörtént a baj, hogyan gyógyíthatjuk...