Hőérzet: komfortosan, egészségesen, gazdaságosan

Ilyen például a megszokás

A távfűtéses lakások lakói megszokták az egyenletes, 22-23 fokos hőmérsékletet. Ez valóban komfortos, és ki is alakul az a szokásuk, hogy otthon pólóban, akár rövidnadrágban tartózkodnak. Ha egy rövid szellőztetésre kinyitják az ablakokat, akkor rögtön fáznak. Az állandó hőmérséklet éjszak is megvan, ugyanannyi, mint nappal, ami viszont egyáltalán nem optimális az alváshoz, de hát a szokások is ehhez idomulnak; vékony pizsama és takaró. Ráadásul nem is nagyon tudnak változtatni ezen, hiszen a radiátorszelepek zömmel nem működnek, és ha lejjebb is tudnák tekerni őket, a körbefűtés miatt nem sokkal változna a hőmérséklet az éjszaka folyamán.

Az állandó, viszonylag magas hőmérséklet és az egyenletes fűtés nagyon kiszáríthatja a levegőt. A fent említett távfűtéses lakásokban a téli időszakban nem ritka a 30 % körüli relatív páratartalom; minél hidegebb és szárazabb a kinti levegő, annál alacsonyabb a benti relatív páratartalom, ami egyértelműen egészségtelen. Kiszárítja és szárazon tartja a nyálkahártyákat és a torkot. Jön a száraz köhögés és a folyamatos orrcsöpögtetés! Ráadásul a száraz levegőt a mért értéknél hűvösebbnek érezzük, minél magasabb a páratartalom, annál melegebbnek. Szétválik a hőérzet és a hőmérséklet.

A komfortérzetünket a hőérzetünk adja, és nem a levegő hőmérséklete. Ha egy lakásban folyamatosan érezzük valamilyen sugárzó hő hatását, akkor a hőérzetünk magasabb hőmérsékletet jelez, mint a levegő hőmérséklete. A folyamatosan sugárzó padlófűtés, falfűtés akkor is komfortossá teszi a lakást, ha a léghőmérséklet alig haladja mag a 20 fokot. A sugárzó hő viszont nem képes becsapni a fizikát; a 20 fokos léghőmérsékletnél a relatív páratartalom magasabb lesz, mint 23-nál, így két hatás is érvényesül egyszerre. Egyrészt a magasabb páratartalom javítja a hőérzetünket, másrészt nem szárad ki az orrunk, a torkunk. Ha pedig a fűtést éjszakára 1-2 fokkal alacsonyabbra vesszük, és az ágyban jól betakarózunk, akkor az álmunk is nyugodtabb, mélyebb lesz. A mai korszerű fűtésvezérlésekkel pedig azt sem gond megoldani, hogy mire felkelünk, addigra a lakás hőmérséklete újra magasabb legyen.

A lakás berendezése is befolyásolhatja szubjektív hőérzetünket. A szögletes, fémes felületek nem sugároznak melegséget. Ugyanez igaz a hideg márványra és a többi világos kőfelületre. A fényes, sima felületek, visszaverik a fényt, világosabbnak hatnak, emiatt hidegebb érzetet keltenek, mint a tompán csillogó felületek, ezért a hőérzet szempontjából szerencsésebb matt felületeket választani. Melegérzetet befolyásoló tényező a lakás színvilága, a hideg és meleg színek különbségei és ezek hatásai is, ezért fontos a megfelelő színek megválasztása. A meleg színek közismerten növelik a hőérzetünket, de az már más kérdés, hogy ami reggel nagyon pozitív lehet, ugyanez a hatás este már nem kedvező, negatívan befolyásolja esti pihenésünket. Ez azt is jelenti egyben, hogy a lakás különböző helyiségei optimálisan eltérő színűek legyenek.

A hőérzetet az is befolyásolja, hogy honnan érkezik a meleg. A padlófűtés igen kellemes melegérzetet ad, mezítláb járkálhatunk a padlón, mivel a hő pont onnan jön, ahol leginkább tartózkodunk. A hősugárzás szempontjából azonban jó megoldást jelenthetnek a korszerű – jól sugárzó – radiátorok és a falfűtés is. Természetesen a hőérzet javításáért a jól megválasztott szigetelés is felelős, ami sokat javít a fűtés hatékonyságán is. És végül ne felejtkezzünk meg a gazdaságosságról sem. Ha alacsonyabb léghőmérsékleten, alacsony hőmérsékleten sugárzó felületfűtéssel érünk el télen komfortos hőérzetet, akkor az a fűtésszámlánkat is csökkenti. Nem utolsó szempont!