Mázoljunk igényesen!

Előkészületek, kellékek

Egy m2 komplett mázolás ára kb. 3000 Ft-tól kezdődik, plusz a felhasznált anyag ára. Ez bizony nem kis összeg, különösen, ha kiszámoljuk, hogy hány m2-nyi mázolt felület van egy lakásban. Valójában ezt kevesen mérik fel, pedig nem mindegy a festék felhasználás szempontjából. Ki hinné pl., hogy egy ablakkeret felülete akár 2 m2 is lehet. Az első feladat ezért a felületek hozzávetőleges felmérése. Ezt azonban mindig 3-mal kell megszorozni, mivel ennyi rétegben kell átvonni a mázolandó részeket. Ebből 1/3 része alapozó, 2/3-a pedig átvonó festék. A szükséges mennyiséget a festékek kiadóssága és az ajánlott rétegrend alapján kell meghatározni.

A munkához biztosan szükség lesz még faátvonó tapaszra a kisebb felületi hibák kijavításához, 100- és 150-es csiszolópapírra, megfelelő hígítóra, csiszolótönkre, 50 mm széles spatulyára, 50 és 100 mm széles finomszőrű minőségi ecsetekre. Ne feledkezzünk meg a takaró fóliáról és a kifedő ragszalagról sem, amivel az esetleges ráfestéseket lehet megelőzni.

Állapotfelmérés

A mázolt felületeket még a felújítás előtt ajánlatos megvizsgálni, mert a felületi hibák jellegéből megállapítható, hogy a régi festékréteg jól tapad-e az alapra, vagy ha túl vastag már a festékréteg, még érdemes-e újabb rétegeket rákenni. Ha helyenként levelesen leválik az előző réteg, azt még csiszolással, tapaszolással lehet javítani, ám ha a felület sok helyen repedezve felválik az alatta levőről, akkor célszerűbb teljesen leszedni. Ezt oldószeres festéklemaróval, vagy hőlégfúvóval fellazítva, kaparóvassal célszerű kivitelezni, félolajjal beeresztve pedig pótolható a faanyag olajtartalma. A régi, testes, ám még jól tapadó festékréteg alapos csiszolást követő tapaszolással, és újabb csiszolással készíthető elő az alapozásra.

Az ablakokra érdemes nagyobb gondot fordítani, különösen a vízvető lécekre, mert ezek vannak a legjobban kitéve az időjárás viszontagságainak. A külső ablakok ezért nemcsak alaposabb csiszolást, félolajos beeresztést, hanem esetleg a vízvető léc cseréjét is szükségessé tehetik, továbbá fokozott ellenállású ablakfestéket igényelnek. Az üvegezést rögzítő gitt szegély hiányait is pótolni kell. A hagyományos olajos ablakgitt nehezen szárad ki, ami hátráltatja a mázolást. Helyette célszerűbb a horony kitisztítása után festhető akril-, vagy UV álló szilikon masszával feltölteni hiányzó tömítéseket. Az akril massza viszonylag gyorsan megszilárdul, és utólag festhető is, a szilikon viszont nem.

Azt is érdemes már előzőleg eldönteni, hogy folyamatosan kívánunk dolgozni, vagy fokozatosan, ajtóról, ajtóra haladva. Ez ugyan meghosszabbítja a felújítási munkához szükséges időt, ám kevésbé fárasztó, és kisebb a felfordulást is okoz. A folyamatos munkánál viszont egy munkafázist minden felületen folyamatosan el lehet végezni, így a mázoláson hamarabb lehet túljutni. Hátránya, hogy viszonylag nagyobb felfordulással jár.

A munkavégzés helyét is megfontoltan kell kiválasztani, hogy viszonylag kényelmesen lehessen dolgozni az ajtókon, ablakokon. A különféle felület-előkészítési műveletek közben a keletkező port folyamatosan ajánlatos feltakarítani, különösen a padlót fedő takaró fóliáról. Így elkerülhető a lakás többi helyiségének bepiszkolódása.

A felületek előkészítése

A nyílászárókról minden leszerelhető tartozékát, kilincseket, zárcímereket még a munka megkezdése előtt le kell szerelni, hogy a további munkát ezek már ne akadályozzák. A vastag és málló festékrétegeket jobb eltávolítani, de csak ahol ez szükséges. Az oldószeres maratás helyett célszerűbb hőlégfúvó pisztolyt használni, és a felpuhult réteget kaparóvassal vagy élesre fent spatulyával azonnal le kell tolni. Ezt a műveletet célszerű jól szellőzött helyiségben, vagy a szabadban végezni, mert kellemetlen szagokkal jár.

A részben, vagy teljesen eltávolított festékréteg alatti felületeket alapos csiszolással kell felborzolni. Ez a tapaszolásnak biztosít jó tapadást. E célra 100-as papírt ajánlott használni, ám durva csiszoló szivaccsal hatékonyabb a munka. Az előcsiszolásnál kézi csiszolótönköt ajánlott igénybe venni, nagyobb síkfelületeknél szalag- vagy a rezgő csiszológéppel gyorsítható a munka. Az éleknél és a tagoltabb felületi részeknél kézi csiszolásra van szükség. A lényeg, hogy minden felület mattra legyen koptatva.

A portalanítás után jöhet a felületi egyenetlenségek kiegyenlítése. Ehhez olajos fatapasz és spatulya szükséges. A tapaszt általában vékonyan kell a felületekre simítani, és a felesleget mindig szintbe kell húzni a spatulya élével. Az is lehetséges, hogy a mélyebb sérüléseket csak többszöri vékony átvonással lehet feltölteni, mégpedig az előző réteg száradása után. A vastagon felterített tapasz ugyanis kötés közben összeszárad, és közbenső csiszolás után rátöltést igényel.

A nagyon felvált festékrétegeket mindenképen el kell távolítani a felújító mázolás előtt. A régi, repedezett felületű festékrétegek eltávolítása hőlégfúvóval történő fellazítása után kaparóvassal talán a legkönnyebb

A fáig lekapart és lecsiszolt nyers fafelületeket félolajjal kell beereszteni

A felületek síkba csiszolása

A megszáradt, tapaszolt felületeket ezt követően alaposan síkba kell csiszolni. Ehhez is 100-as csiszolópapír vagy szivacs használható, amivel a tapaszolt felületek egyenetlenségeit kell eltüntetni. A műveletet nagy felületeknél rezgőcsiszoló géppel megkönnyíthető. A csiszolást nem ajánlott erős rányomással végezni, mert ez a csiszolószemcsék gyors eltömődését okozza. A csiszolópapírt még így is gyakran ajánlott kiveréssel portalanítani. A tagoltabb részeket, éleket most is kézi csiszolással ajánlott síkba munkálni. A csiszolt felületek egyenletességét portalanítás után tapintással is ellenőrizzük, és ha szükséges, az észlelt hibákat további finomító csiszolással, esetleg pótló tapaszolással szüntethetjük meg. Az a lényeg, hogy a lecsiszolt felület mindenhol sima és egyenletesen sík legyen.

Alapozás

Ez a művelet nagyon fontos a bevonat tartósságát illetően. Az alapozó festék ugyanis jól tapadó alapot biztosít a fedőfestékeknek, és egyben a csiszolt felületek takarását is szolgálja. Az alapozó festéket úgy kell megválasztani, hogy a fedése is jó legyen. Az is fontos, hogy a gyártmányhoz ajánlott átvonó festék kerüljön majd rá a következő munkafázisban; ezzel biztosítható a korrekt és tartós rétegrend. Az alapozót hígítani csak akkor kell, ha felkeverés után túl sűrű lenne, és ehhez mindig csak az adott festékhez ajánlott hígítót szabad használni. Fontos, hogy jól terüljön, felkenése után kisimuljon a felülete, és nem túl testesen lehessen felteríteni, eldolgozni.

Az ecsetélés során a nagyobb egybefüggő felületű részeket széles ecsettel, mindig bal oldal felöl kezdve, kisebb részekre osztva kenjük le, majd a mellette levő részen folytassuk a munkát. Mindig függőleges ecsetvonásokkal haladjunk, majd az ecsetnyomokat vízszintesen, könnyű ecsetvonásokkal oszlassuk el az egész felületen. Arra ügyelni kell, hogy az egyes részfelületek között sima legyen az átmenet.

A betétes ajtókat más sorrendben kell lefesteni. Ezeknél előbb a táblákat kell bevonni, majd következhet az ajtólap keretének lemázolása.

Lehetőleg minden nyílászárót vízszintes helyzetben mázoljunk le, előbb csak az egyik oldalát. A festék szikkadása után már a fal mellé állítva kivárható a teljes megszáradása, így a helyigény nem jelentős, és a megfolyástól sem kell tartanunk. Így akár több ajtót, ablakot is egymást követően kezelésbe lehet venni. A másik oldalukat azonban csak a felkent festékréteg teljes kiszáradása után lehet munkába venni!

Az ajtók- és ablakok tokjait is a fentiek szerint alapozzuk le. Az ecsetelési túlhúzások ragszalaggal lehatárolva előzhetők meg, a védőszalagot csak a fedőmázolás után célszerű majd óvatosan eltávolítani a falakról és az üveges részekről.

Fedőmázolás

Ehhez általában zománcfestéket szokás használni, amelyek selyemfényű és fényes változatban is beszerezhetők. A hígításukra vonatkozólag az előbbieket célszerű betartani. Ezt megelőzően azonban az alapozott felületeket mindenképen célszerű 150-es papírral, vagy finom csiszolószivaccsal lágyan végig koptatni, hogy az alapozás esetleges egyenetlenségeit eltüntessük, és a fedőfestéknek jó tapadást biztosító felületet alakítsunk ki. A csiszolást most is alapos portalanítás kövesse, majd a fedőfestéket az előzőkhöz hasonló ecsetkezeléssel kenjük fel a felületekre. Most is oldalanként, és vízszintes helyzetben dolgozzunk. Ha a festék már porszáraz, a teljes száradása már fal mellé állítva kivárható. A fedőfestéket mindig két rétegben, köztes finom csiszolást is beiktatva lehet felhordani. A festéket nem szabad vastag rétegben felkenni, és oszlató ecsetkezeléssel kell az ecsetnyomokat eltüntetni. A jól terülő festékek felülete ezt követően kisimul. Ha mindezeket betartva, minőségi festékekkel mázoljuk át a nyílászáróinkat, akkor tartós és sima felületeket kapunk, jelentős megtakarítás mellett.

A nagyobb felületű nyílászárók alapozását és fedőmázolását is vízszintes helyzetben ideális elvégezni

Helyszűke esetén fal mellé állítva is lemázolhatók, ám ebben az esetben nagyon kell ügyelni a felhordott festék esetleges megfolyására

Az ablakkeretek mázolását mindig az osztólécek és a keskeny felületeik átvonásával kell kezdeni

Keskeny bevonandó felületekhez igazodó szélességű ecsetet célszerű használni

Az ablakok osztóléceit és keskeny felületeit csak vékonyan, fékezett mozdulatokkal, simára dolgozva ajánlatos bekenni

Ablakoknál a rácsok felületét is ajánlott újra mázolva felújítani