Újjáéledő háztáji

A háztáji gazdálkodás újraindítását tervezi a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít majd jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen – közölte Fazekas Sándor miniszter. Hozzátette: a siker érdekében vetőmagjuttatással, az állattartás támogatásával, valamint a megtermelt javak eladásának segítésével kívánják támogatni a háztáji gazdálkodás újraindítását.

A Vidékfejlesztési Minisztérium most központi kézbe veszi a háztáji gazdálkodás fellendítését, az önkormányzatokon keresztül jelentős támogatást kíván nyújtani az azt igénylőknek. A VM létrehozta a Háztáji Munkabizottságot, ahol terv szerint megfelelő szakembergárda áll majd rendelkezésre a program sikerre viteléhez. Egy erre elkülönített keretösszeget is meghatároztak, illetve ennek kibővítése folyamatban van.

A VM a támogatások mellett igyekszik szakmai segítséget is nyújtani mindenkinek megfelelő oktatási anyagokkal, melynek első kiadványa rövidesen nyomdába is kerül. Igyekeznek megteremteni egy háztáji agronómus szakembergárda felállításának feltételeit is. A piaci háttérről sem feledkeznek meg, a háztájiban megtermelt termékek értékesítéséhez támogatni fogják a megfelelő felvásárlási rendszert. 

Eddig 763 önkormányzat jelezte részvételi szándékát az induló programban. A vmhaztaji.hu honlapon látható térkép jól mutatja, hogy az ország minden tájáról jelentős részvételi szándék tapasztalható. Várhatóan jövőre kialakul a kiskertet művelők számára szakmai segítséget nyújtó háztáji agronómusok hálózata Magyarországon – jelentette be a vidékfejlesztési miniszter az Agrár Sajtóklub egyik nyár eleji rendezvényén.

Fazekas Sándor hangsúlyozta: ma mintegy 200 ezer hektárra tehető a zártkertek teljes területe Magyarországon. „Ezeket a kis parcellákat azonban nem szabad maradékszámba venni, mert a hazai agrárium aranytartalékai” – fogalmazott. A miniszter rámutatott: a háztáji gazdálkodás elsorvasztása” egyértelműen káros jelenség volt. A nagy kereskedelmi láncok a rendszerváltás óta leszoktatták a kiskert műveléséről, és az otthoni állattartásról az embereket.

Venni, vagy termelni?

Az utóbbi években széles körben elterjedt az a tévhit, hogy olcsóbb megvenni a zöldséget-gyümölcsöt, mint megtermelni. Ez nem igaz; egyrészt mert gondoljunk bele, hogy egy cseresznyefa például 1500 forint, egy kilogramm cseresznye meg ötszáz. A fát el kell ültetni, pár évig gondozni, és utána többszörösen meghálálja, anyagiakban mérhetően is a gondoskodást. 

Vagy érdemes belegondolni, hogy a nagy áruházakban olcsón kaphatunk ugyan paprikát, paradicsomot, de azokból a kényszerérett termésekből készült lecsó meg sem közelíti az igazi, napon érett, esetleg vegyszermentesen tartott igazi lecsó ízét. Tehát ha valamit olcsóbb is esetleg megvenni, mint megtermelni, annak a minősége nem említhető egy lapon a hagyományosan, természetes körülmények között termelt társával.