Átmeneti fűtések

Tél elején és végén, amikor már nincs annyira hideg, a kiegészítő fűtések alkalmazása hatékony lehet. Ezek gyorsan jó hőérzetet adnak, és nem kell feltétlenül az egész házban magas hőmérsékletet tartani, elég csak ott, ahol éppen tartózkodunk

Az elektromos fűtőtestnek nem szükséges az ablak alá kerülnie

Átmeneti időszakok

A legjobb megoldás, ha egyszerre többféle fűtési módra vagyunk berendezkedve, és mindig azt használjuk, ami a leginkább hatékony. Tavasszal és ősszel, amikor nem kell sokat fűteni más a hatékonyabb fűtési mód, mint a legnagyobb téli hidegben. A fűtési rendszert jól válasszuk meg: a gáz vagy vegyes tüzelés működtetése többnyire olcsóbb, mint az elektromos fűtés, ám az elektromos fűtési rendszerek többségének a kiépítési költségei jóval alacsonyabbak.

Valóság és hőérzet

A tényleges hőmérséklet és hőérzet két külön dolog. A műszerekkel mérhető léghőmérséklet és a szervezetünk által érzékelt hőmérséklet akár több fokkal is eltérhet egymástól. A komfortérzetet jellemző hőérzet megállapításakor a levegő hőmérséklete mellett egyéb más tényezők hatását is érdemes figyelembe vennünk. A meteorológusok által előre jelzett hőmérséklet ugyanis a levegő felmelegedési fokának felel meg, ami azonban pozitív vagy negatív irányban akár több fokkal is eltérhet a szervezet igénybevételét kifejező, úgynevezett hőérzeti hőmérséklettől. A hőérzetet a különböző meteorológiai viszonyok és emberi tényezők (nem, életkor, egészségi állapot) együttesen alakítják ki. Az elsődleges befolyásoló meteorológiai tényezők a szél erőssége és a levegő páratartalma. Szeles időben hidegebbnek érezzük a levegőt, mint szélcsendben.

A falak színe is hat hőérzetünkre

A függönyök színe és mintázata is befolyásolja hőérzetünket

Emellett se a túl magas, se a túl alacsony nedvességtartalom nem egészséges az emberi szervezet számára, a legmegfelelőbb a 40-60 százalék közötti relatív páratartalom. A nyári időszakban a nagyobb, míg a téli időszakban az alacsonyabb páratartalmú helyzetek a jellemzőek. A hideg téli napokon az alacsony páratartalmú levegőben nyálkahártyáink kiszáradhatnak, köhögési rohamok törhetnek ránk, míg nedves időben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük. Van, amikor 18 fokban komfortosan érezzük magunkat, és van olyan is, amikor 26 fokban is fázunk. Ez a hőérzetünktől függ. Az pedig függ a páratartalomtól. Magasabb páratartalom esetén ugyanazt a hőfokot magasabbnak érzékeljük, mint alacsonyabb páratartalomnál. De a hőérzetet sok más is befolyásolja.

Apróságok az energiaspórolásért

Ezek a kültéri tanulságok, bent egy szobában is hasznosíthatóak. Az ablakok ne legyenek huzatosak, mert a házon belüli hűvös légmozgás csökkenti a hőérzetünket. A magasabb páratartalom kedvezőbb, mert melegebbnek tűnik a helyiség a ténylegesnél.

A színeket is segítségül hívhatjuk, melynek nagy szakirodalma van. Csak egy jellemzőt kiemelve: ha ugyanolyan hőmérséklet van egy vörösre, és egy kékre festett falú szobában, a vörösben télen jobban fogjuk magunkat érezni, mert melegebbnek hat. Nyáron fordított a helyzet, amikor a kinti kánikula miatt hűsölnénk kicsit, akkor a kék szoba lesz a kellemesebb. Egy lakásban az ember a hőérzetét növelheti azzal, ha meleg színű tárgyakkal, fallal veszi magát körbe. Falra tökéletesen alkalmas a narancsszín, a sárga és a zöld bizonyos fajtái, de nem mind. A rózsaszín többnyire hideg szín, ezt inkább kerüljük.

A sötétítő függönynek nem csak a színe, de a mintája is fontos. Amennyiben nagyobb, meleg színű virágminták vannak rajta, az a nyarat idézi, és becsapja kicsit az agyat. Ugyanez vonatkozik az abroszra is. A lambéria, a faborítású részek, falak – mint természetes anyagok – is képes a hőérzet növelésére.

Ha a helyiségben szőnyeg van, és kárpitos bútorok, akkor ezeknek már a látványa miatt magasabb hőmérsékletet érzünk, mint ha kőburkolat, és mondjuk bőrbútorokkal lenne berendezve a lakás. Az előbbi hőérzetet fokozó megoldások ugyan becsapják az érzékeinket, de mégis melegebbet érzünk, jobb a komfortérzetünk. Érdemes falvédőt felszerelni. Ez védi a falat, emellett a hang terjedését is visszafogja, de egy vastagabb, látványosabb, puha hatású falvédő a hőérzetünket is fokozza. A falvédő különösen hasznos, ha az ágy közvetlenül a fal mellett van – így a hidegfal-hatás elkerülhető. A színes díszpárnák látványa is növeli komfortérzetünket. Az íróasztal előtti székre is érdemes egy meleg színű plédet teríteni. A nagy levelű szobanövények nem csak a lakás páratartalmát tartják magasabban, hanem látványuk is jótékony.

A túlfűtés drága és egészségtelen

Amennyiben egy fokkal lejjebb állítjuk a fűtést, a külső hőmérséklettől függően akár 6 százalékkal is csökkenthető a fűtés költsége. Ezt szem előtt tartva, és kiegészítve azzal, hogy éjszakai alváshoz a 18 °C az ideális, a magas hőmérséklet kifejezetten egészségtelen, már spórolhatunk is.

Télen nem feltétlenül szükséges a lakásban rövid ujjú pólóban járnunk. Felöltözhetünk rendesen, pulóvert is vehetünk, és mindjárt elegendő alacsonyabb hőmérsékleten tartani a szobákat. Mindenképpen jó, ha télen színes, meleg színű ruházatot hordunk. Nem csak a miatt, mert becsapjuk kicsit a hőérzetünket, hanem azért is, mert télen sokkal kevesebb színinger ér minket, ami hozzásegít a téli hangulatromlásához. Az, hogy milyen színű ruhát hordunk, igenis befolyásolják az aznapi kedvünket. A korszerű világító eszközök nagy részének hideg a fénye. Emiatt inkább a lakás több pontján apróbb világítóeszközöket használjunk. Hőérzet javítása szempontjából mégis a mécses és a gyertya a legjobb.

Gyakori hiba, hogy a radiátorra rálóg a függöny, vagy elektromos fűtés esetén valami akadályozza a szabad légáramlás útját. A meleg levegő felfelé száll, így amikor a függöny rálóg a radiátorra, az összes meleg az üveg felé veszi az útját, tehát nem a lakást, hanem az utcát fűtjük. A radiátor, és elektromos fűtőtest elé helyezett tárgyak sem szerencsések, sőt az sem, ha tetejük, belső felületük poros. A por ekkor elvesz a fűtőfelületből, illetve a felfelé szálló légáramlat a port szétteríti az egész szoba levegőjében.

Érdemes hő-visszaverő fóliát rakni a radiátor mögé, így irányítható a hő a megfelelő irányba. A színeknél megragadva, hosszabb ideig tűnik melegnek a radiátor, ha átfestjük zöldre.

A két ablak közé rakott szivacsnak nagy haszna van, ha nem zárnak jól, ezért huzatosak a nyílászárók. Ezt is lehet színekkel fokozni. Sőt, a bejárati ajtóhoz is lehet ilyet készíteni. A régiek, amikor még nem voltak tökéletesen záródó ajtók, az elé is raktak fel karnist, egy vastag függönnyel. Ugyanis hiába van meleg a lakásban, ha huzat van. A huzat nem csak a meleget viszi ki apránként, hanem hidegebbnek is érezzük tőle a lakást, mint valójában.

Kiegészítő fűtések elhelyezése

A sokféle fűtési módot összehasonlítva kijelenthetjük: az elektromos fűtés előnye, hogy a kiépítési, beüzemelési költsége a legalacsonyabb, sokszor nem is jelent költséget, hiszen a készüléket bedugjuk a konnektorba, és már működik is. Másik előnye a többi fűtési móddal szemben, hogy mobilis, áthelyezhető, ezért is alkalmas sok elektromos fűtőtest kiegészítő fűtésre.

Noha az elektromos áram ára magasnak mondható (éjszakai áram használatával ez jelentősen csökkenthető), kiegészítő fűtést ott használunk, ahol tartózkodunk: például fürdőszobában a fürdés ideje alatt, hálószobában, az elalvás idejűre stb. Így pedig spórolunk az elektromos fűtés segítségével, hiszen nem az egész házat tartjuk magas hőmérsékleten, csak azt a helyiséget, ahol épp tartózkodunk. Az elektromos fűtőtestek nyaralók, hétvégi házak, nem állandóan lakott épületek, épületrészek (például garázs, műhely) jó fűtési megoldása is, mert ezekkel gyorsan felmelegíthető a helyiség, és a hő iránya is célozható (abba az irányba, ahol épp vagyunk), így hamar jó hőérzetet ad.

Villanyfűtésekből sokféle létezik: hagyományos olajradiátor, elektromos kazán, izzószálas hősugárzó, fali gyorsfűtő készülék, elektromos törölközőszárító radiátor, fűtőpanel, infrapanel, elektromos padlófűtés stb. Fontos, hogy készüléket ne szereljük ajtó, ablak mellé, mert az megzavarhatja a termosztátot, és nem a beállított hőmérsékletet fogja adni. A megfelelő hőeloszlás érdekében célszerűbb például 2 db 1000 W-os fűtőelemet 1db 2000 W-os helyett használni, és a helyiség két egymástól távoli részében elhelyezni. Így elkerülhető, hogy a szoba egyik fele túl meleg, másik része meg hideg legyen. Nagy alapterületű és nagy belmagasságú, korszerűtlen épületekbe nem célszerű semmilyen elektromos fűtést üzemeltetni. Kis légterű helyiségekben azonban igen.

Az olajradiátorok előbb felfűtik az olajat, így az lassan melegíti fel a szobát, de sokáig tartja a hőt. Ez nem gyors megoldás, inkább akkor használjuk, ha hosszabb ideig egyenletes hőmérsékletre van szükség.

A fűtőszálas, elektromos fűtőtestek közül sokban ventilátor is van, így az a meleg levegőt intenzíven fújja. Ha ebbe a meleg légáramlatba helyezkedünk, akkor legyen akármilyen hideg még a helyiség, nekünk jó lesz a hőérzetünk, már a bekapcsolás pillanatától. Az ilyen fűtőtesteknél figyeljünk rá, hogy rendszeresen por mentesítsük a készüléket, és az egész helyiséget, hiszen a készülék állandó légmozgást kelt, és a por folyamatosan száll majd a levegőben.

A kis fürdőszobai fűtőtesteket sohase tükrös szekrény borotválkozó dugaljzatába csatlakoztassuk, mert azok a borotva teljesítményéhez vannak kialakítva. E fűtőtestek általában 2000 W teljesítményűek, tehát elektromos tűz is lehet, ha borotválkozó dugaljba csatlakoztatjuk. Az infrapaneles készülékek is sugározzák a hőt, mely irányítható, így szintén gyorsan, jó hőérzetet ad.

A lapos, formatervezett készülékek kevés helyet foglalnak, és látványosak is

A ventilátoros fűtőtestek a meleg levegőt gyorsabban szétoszlatják a szobában

Elektromos látványkandalló, a látványa megtévesztésig hasonlít az igazi lángok képére

Az elektromos fűtőtestek beüzemelése sokszor csak a hálózathoz csatlakoztatást jelenti

A fali típusok felülről, irányítottan sugározzák a hőt

Az olajradiátor hőtehetetlensége nagy, de jól szabályozható és némileg tárolja is a hőt

A radiátor beépítése viszont rontja a hőátadás hatásfokát

A fűtőventilátorok gyorsan felfűtik a levegőt, és percek alatt javítják a hőérzetet