Amire oda kell figyelni
Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a padló lerakásának alapfeltételei nem, csak a panelek horonykialakítása változott meg. Ez azt jelenti, hogy a modern klikk rendszerű laminált padló is csak megfelelően sima, egyenes felületre rakható le. Két méteren csak 2 mm lehet a szintkülönbség, és ha nem elég sík az aljzat, a használat során az illesztések hamar megsérülhetnek. Ez pedig a panelek szintbeli kimozdulását és a szélek felkopását okozhatja. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az esetek nagy többségében szükség van önterülő aljzatkiegyenlítő használatára, amivel megteremthető a padló ideális alátámasztása.
Az is gyakori hiba, hogy egyes sajátkezű kivitelezők a régi szőnyegpadlót kívánják használni alátétfólia helyett. Ezt jobb elkerülni, mert felszedés után lehet csak az aljzat egyenességét megfelelően ellenőrizni. Az aljzatkiegyenlítőt és még inkább a friss betonaljzat szárazságát ajánlatos ellenőrizni, mert csak teljesen száraz felületre szabad a laminált padlót lefektetni. Így elkerülhetők a későbbi deformálódások. Ennek legegyszerűbb ellenőrzési módja a padlóra helyezett égő papírdarab, amely alatt keletkező sötét folt az aljzat nedves voltát jelzi, tehát további száradási időre van szükség.
Az alátét-fóliázás mindenképpen kötelező. A fóliát 20 cm szélességben egymásra fektetett sávokban kell lefektetni, és a széleket kétoldalas ragasztószalaggal kell rögzíteni. Többféle alátétfólia szerezhető be, pl. alul-felül párazáró réteggel, hővisszaverő réteggel ellátott és padlófűtés alá használható is kapható. A vastagabbak akár 20 dB-lel is csökkenthetik a lépés- és egyéb kopogó zajok terhelését. Az alátétfóliák feladata ezen kívül az is, hogy rugalmasan védjék a burkolatot alkotó panelek illesztéseit.
Mennyi panel kell a burkolathoz és az milyen legyen?
A szükséges mennyiséget mindig a helyiség alapterülete alapján lehet kiszámolni, de oldalanként legalább 10% ráhagyással célszerű számolni. Ez természetesen függ a lerakás módjától is, mert pl. szabálytalan alakú helyiségeknél több lehet a máshová nem felhasználható vágási hulladék. Ezt előzetes fektetési vázlat alapján könnyen el lehet kerülni. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a panelek száliránya optikailag mennyire befolyásolja majd a helyiség terét. Ezt különösen a markánsabban mintázott paneleknél, vagy kisebb, ám szabálytalan alapterületű helységeknél ajánlatos figyelembe venni.
A vágási hulladék számításánál azzal is számoljunk, hogy a paneleket hajózva, azaz félosztásnyira eltolva kell lerakni. Ebből adódóan a sorok végén szinte mindig vágni kell, és a leeső túl rövid darabokkal nem lehet az új sort kezdeni. Különösen igaz ez a minden oldalán leélezett, ún. fózolt élű panelekre, ahol a félosztásnyival eltolt illesztések markánsan látszanak, és jó, ha ezek sávonként eltolva azonos helyre kerülnek. Az optikai hatás ilyen esetekben nagyon is markánsan jelentkezik.
A fenti szempontokat azonban csak akkor lehet figyelembe venni, ha már kiválasztott típus alapján tervezünk, mert a panelek mérete és a csomagok m2-e is változó. Az pedig, hogy 6, 7, 8, 9,5 mm vastagságú laminált parkettát választunk-e, az mindig a kopásállóságtól, színtől és a mintázattól, no meg az ártól is függ. A választást a helyiség berendezése, használatának igénybevétele és színvilága dönti el. A kopásállóságra minden csomagon jól látható piktogramok utalnak.
A klikk rendszerű padlóknak előnye, hogy szükség esetén felszedhetők, és újra lerakhatók. Ha pótlásra lenne szükség, azonosítás céljából ajánlatos néhány panel hátoldalára felragasztani az eredeti típus címkét, ami minden lényeges adatot tartalmaz.
Az új padló lefektetésének fogásai
A bontatlan padlócsomagokat ajánlatos két napig a helyiségben tartva akklimatizálni. Ezt követően következhet az alátét-fólia 20 cm széles átfedéssel történő lefektetése. A kezdősor lerakását a helyiség tájolásától, az uralkodó fényviszonyaira tekintettel lehet megkezdeni. Mivel ez ún. úsztatott padló, azaz teljes felülete egybefüggő, és nem az aljzathoz rögzített, a fal mentén oldalanként 8-10 mm-nyi hézagot kell hagyni. Ezt készen vásárolható ékek behelyezésével lehet biztosítani. A kezdősort általában az ajtóval szemben levő sarokból szokás indítani, a fektetés iránya lehet erre merőleges vagy párhuzamos, sőt adott esetben átlósan futó is.
Az első paneleket csak a rövidebb oldaluknál kell egymásba illeszteni, ami az önzáró csapkialakításuknak köszönhetően kicsit felemelve könnyen megtehető, de a panelek hosszanti élének egy vonalba kell esniük. Az ékeket minden darabnál párosával azonnal helyezzük a fal és a panelsor közé.
A sor utolsó elemét finomfogú fűrésszel vagy rezgőfűrésszel a legtöbb esetben méretre kell vágni. Ilyenkor a lapot a színoldalára fektetve fűrészeljük le, hogy elkerüljük a laminált réteg kipattogzását. A következő sor kezdő darabját - ha nem elég a kezdősor végén levágott darab - vágjuk méretre, majd kb. 30 fokban megemelve és a már lefektetett sor paneljeinek rövidebb oldalhornyába illesztve, fektessük le. Ezt a sort ugyanis már félosztásnyival eltolva, kötésben kell lerakni. A sor következő eleme teljes hosszúságú, amit a mellette levő padló panel oldalhornyába ferdén behelyezve kell bepattintani. A hosszanti élnél e művelethez a két lapot kissé felemelve az új elem hosszanti csapját is nyomjuk az első sor hornyába, és lefektetve pattintsuk be.
E műveleteket darabonként és soronként elvégezve folyamatosan haladhatunk arra is ügyelve, hogy a fal menti ékek a helyükön maradjanak. Az utolsó panelek behelyezése kissé fogósnak tűnhet, ám ha szélesebbek a kelleténél, hosszában való méretre vágásukat követően ezek is könnyen a helyükre illeszthetők. A szükséges dilatációs hézagnak ugyanis e fal mentén is meg kell lennie.
Kényes helyek
A küszöbnél, vagy más burkolathoz való csatlakoztatásnál is szükséges a dilatációs hézag. Mivel a padlóburkolat folyamatosan mozog, ezek a hézagok akadályozzák meg a padló felpúposodását. Az ékeket ezért a munka befejeztével el kell távolítani. A különféle csőáttöréseknél is szükségesek a dilatációs hézagok. A szükséges nyílásokat pontos kijelölésük után lyukfűrésszel célszerű kivágni. A beugró falrészeket is utólag célszerű méretre szabott paneldarabokkal kiegészíteni. Ezek bepattintása sem nehezebb, mint a többié, feltéve, ha a dilatációs hézag 8-10 mm-es szélességét betartjuk.
A rések lefedése
Az új padló és a fal közötti réseket a különféle szegélyidomokkal, vagy réstakarókkal lehet eltüntetni. Az viszont lényeges, hogy ezek az elemek ne a padlóra, hanem a falra legyenek felerősítve, hogy a padlófelület mozgását ne akadályozzák. Különféle megoldások között lehet választani. Van olyan padlószegély, amelyiket szegélyrögzítő tiplihez, másokat pedig a falra csavarozott fémlemez szegletekre húzva lehet rögzíteni. A sarkokat a léctípushoz való sarokelemekkel lehet korrektül folyamatossá tenni.
Ahol pedig eltérő anyagú és vastagságú burkolatok érnek össze, ott a szintkiegyenlítő szegélyek valamelyikével ajánlatos a csatlakozási széleket lefedni. Ez nemcsak esztétikus de hasznos is, mivel éppen úgy, mint a laminált padló minden eleme, ezek is könnyen visszabonthatók és újra felhasználhatók.
Ez a munka valóban könnyen kivitelezhető, bár aki kevésbé gyakorlott, annak biztosan hosszabb időbe telik a padló burkolása, mint egy rutinos szakembernek, és egy-egy kritikus résznél nem árt meggondolni a következő lépést, ám így jelentős összeg marad a zsebünkben.