A legegyszerűbb megoldás nem igazi álmennyezet, csak esztétikai változtatást
jelent. Gondolunk itt a különféle felületi mintázattal ellátott, nehezen gyúlékony
sztirolhabból, illetve extrudált polisztirolból készült mennyezeti burkolólapokra.
A könnyű lapokat stiropor ragasztóval egyszerűen a mennyezetre kell ragasztani,
és az unalmas sík felület szabályosan strukturálttá válik. Ezt különösen alacsony
belmagasságú helyiségekben, esetleg sztirol díszlécekkel keretbe foglalva célszerű
megvalósítani.
A
következő megoldás már a födém hő- és hangszigetelő tulajdonságait is javíthatja.
A burkolóanyagot pl. gipszkartont, vagy falambériát ugyanis a mennyezetre csavarozott
tartólécekre szokás felerősíteni. A tartólécek vastagságától függően pedig a
burkolat fölé nem éghető anyagú szigetelőréteget lehet elhelyezni. Ilyen esetekben
több rétegben egymásra erősített gipszkarton darabokkal különféle kialakítású
kazettás, vagy külső koszorúval körbevett felületet lehet kialakítani. Ez utóbbinál
a lejjebb felerősített koszorúba kerülhet a fénycsővilágítás, míg a kazettás
kialakítású álmennyezetnél a felületbe süllyesztett halogén lámpatestek biztosíthatják
a helyiség szórt fényű megvilágítását. A falécek helyett természetesen használhatók
a gipszkarton falakhoz használt, acéllemezből készült C-idomok. Ezeket speciális,
álmennyezetekhez gyártott horgonylemezekkel lehet közvetlenül a mennyezetre
erősíteni. A szintkülönbségek létrehozásához a gipszkarton alapsíkra csavarozott
faléc keretek is megfelelnek. A jelentős szintkülönbségű koszorúval övezett
mennyezet kialakításához azonban staflikból összecsavarozott fa tartóváz szükséges.
A mennyezetre csavarozott tartólécekre nemcsak gipszkarton lapokat, hanem lambéria
léceket, fóliázott felületű MDF alapanyagú dekor-, vagy egyik oldalukon fóliázott
falburkoló paneleket is felerősíthetünk. Ezeket a
panelek hornyába nyomott lambéria kapcsokkal rögzíthetjük a vázat alkotó lécekre.
Ilyen burkolatoknál a mennyezet esetleges egyenetlenségeit alátét lécekkel pótoljuk
ki a felfogási helyeken, és körben is csavarozzunk a mennyezetre léceket. A
tartólécek távolsága kb. 70 cm legyen, és olyan vastagok legyenek, hogy esetleg
még a szigetelőanyag is elférjen közöttük. A burkolóelemeket a lambériázásnál
megszokott módon, egymás után és egymásba ütve rögzítsük a vázlécekre.
Függesztett álmennyezetek
Kialakításuk elég bonyolult feladat, és ezekkel többnyire a helyiségek belmagasságát is csökkentjük. Ehhez speciális, szabályozható szárú függesztő elemek és szilárdan összeerősített tartóváz szükséges. A váz síkban tartását a mennyezeti függesztőkre erősített egyenes tartólécekkel, vagy acéllemez C-idomokkal lehet biztosítani. A gipszkarton álmennyezeti tartók előnye, hogy állíthatóságukkal jelentősen megkönnyítik a hossztartók szintbeállítását. Ezt a különféle perforált lemezes tartókkal nehezebb elérni. Az ezekre erősített vázelemeket, vagy rácsszerkezetet pedig a burkoláshoz használt anyag felerősítéséhez igazodó távolságban erősítsük a függesztő elemekre. Fedőanyagként az előzőkben felsorolt anyagok bármelyike megfelel.
Formai és kialakítási kombinációk
Az előbb bemutatott megoldások kreatív ötvözésével számtalan és teljesen egyedi megoldású álmennyezet kialakítására nyílik módunk. Ha pl. csak szokatlan, a világítást is magába foglaló mennyezetdekoráció a cél, arra egy átlósan elhelyezett, s magasított keretbe foglalt lambériasáv is megfelel, amit a mennyezetre erősített függesztő elemek lebegtetnek a beállított szintben. A különféle méretű és színű falburkoló dekor panelek kombinálásával geometrikus mintázatú álmennyezet burkolatokat is kialakíthatunk, amelyekbe könnyen beszerelhetők a süllyesztethető halogén fényforrások. Ha ezek 230 V-os feszültségűek, még a trafó elhelyezésével sem kell bajlódnunk. Az új, 2,4 m hosszú és 25 cm szélességű falburkoló elemeket akár a mennyezeten is folytatólagosan alkalmazhatjuk, sőt az egyterűvé alakított tágas szobákat a mennyezeten kialakított, s szintben lejjebb hozott álmennyezetükkel tehetjük változatosabbá. Exkluzív kialakítású álmennyezetek a vázra váltakozva felerősített, eltérő színtónusú, fóliás falburkoló lapokkal viszonylag könnyen megvalósíthatók, ám ezt már ajánlatos előzetesen lakberendezővel egyeztetni. Az ilyen nagy felületű álmennyezetekhez megfelelő teherbírású tartóváz szükséges, s a kivitelét is ajánlatos szakemberre bízni.
Tükör a centrumban
A
mennyezetburkolatoknál a szokatlan megoldások sem ritkák. Aki extravagáns
hatásokra törekszik, feltehetően a tükröt is számításba veszi. Nem is
kell hozzá túl nagy méretű, már egy 50x50 cm-es nagyságú is megteszi,
feltéve, hogy a helyiség belmagassága nem túl nagy. A mennyezetre szerelt
léckeretre ilyenkor burkolatként világos színű, fóliázott, leélezett szélű
falburkoló lapokat célszerű felerősíteni, mégpedig keretszerű elhelyezésben,
kívülről a centrum felé haladva. Ez előzetes terv alapján könnyen megoldható,
ha az elemek felfogásához lemezsarukat szegelünk a lécvázra.
A sarkokon az elemeket gérbe vágottan kell csatlakoztatni. A középen kialakuló
mélyedés szélét MDF magra kasírozott párkánylécekkel zárjuk le. A tükörlapot
a mélyedés méreténél 10 mm-rel kisebbre szabassuk le, majd hasonló kivitelű
belső saroklécekkel alátámasztva rögzítsük a nyílás aljára. A mennyezetburkolat
tükrös süllyesztéke köré állítható armatúrájú, halogénizzós lámpatestek
sorát célszerű felszerelni, hogy a fényüket igény szerint irányítva lehessen
majd beállítani.
Szobaburkolattal integrált térelválasztás
Nagy alapterületű lakóterek optikai térosztását álmennyezeti elemekkel
is meg lehet oldani. Ez természetesen alapos előtervezést igényel, de
az eredmény meghökkentően dekoratív berendezést eredményez, mint azt képünk
is bizonyítja.
A beépítettnek tűnő bútor valójában egy gipszkarton válaszfal elé helyezett,
nyitott polcos szekrény pár, amelynek elemei közé színben megfelelő árnyalatú
és hasonló erezetrajzú falburkolólapokat rögzítettek. A szekrények élénél
kb. 60 mm-rel mélyebben a vázkeretre erősített burkolat természetesen
majdnem a mennyezetig ér. A mennyezetre folytatólagosan a szekrények
oldallapjánál egy panelnyivel szélesebben ugyancsak léckeretet kell
felerősíteni, hogy az oldalburkolat elemeit a mennyezeten tovább lehessen
folytatni. A burkolt mennyezet felületét a falburkoló elemből kialakított
széles keret szegélyezi, amelynek élét idomos párkányléccel célszerű lefedni.
A falburkolat így teljes egységbe foglalja a szekrényeket és a mennyezet
egy részét is, ezáltal teljesen beépített jellegű, ám különálló berendezésként
hat.
Dekormező halogén világításhoz
A
különféle mennyezeti díszítő elemeknek a fürdőszobának is ékévé válhatnak.
Kialakításukhoz a helyiség méreteihez igazodó, előre megtervezett és konzolokra
függesztett paneles mennyezeti felület szükséges, ami a szórt fényt adó
világítótestek elhelyezésére is lehetőséget ad.
A különböző színű, és kasírozott felületű falburkoló elemekből összeállítható
mennyezeti kompozíció variálható elemekből áll. Minden elemhez egy-egy
léckeret, s lemezszegletekkel felerősített, fóliával borított fedőlap
elemek tartoznak. A keretek egymáshoz erősítésével tetszés szerinti forma
- mint képünkön látható, akár U-alakú is - alakítható ki. Az összeszerelt
keretek széleit lapos szegélylécek fogják körül. A világítótestek a fedőlapok
közepébe vágott nyílásokba még a burkolt szerkezet mennyezetre erősítése
előtt könnyen beerősíthetők. A dekormező felfogásához a gipszkarton
álmennyezeti rendszerhez használatos, állítható függesztőelemek szükségesek.
Látható részük elrejtése fekete, méretre szabott és felréselt palástú
műanyagcsövekkel oldható meg.