Világítás a konyhában

Egy adott helyiség világításának megtervezésében mindenekelőtt a következőket kell átgondolni: Milyen célra használjuk az adott helyiséget? Milyen hangulatot kívánunk kialakítani? (Több kisebb helyi világítás, egy központi erős világítás.) Mik azok a dekoratív berendezési tárgyak, amiket ki akarunk emelni?

A konyha-étkező használati értelemben központi tér, és hiába vált ergonómiailag alaposan megtervezett modern munkahellyé, továbbra is betölti a házi tűzhely szerepét, ahol gyakran elidőz a család. Mint a munkahelyek többsége, a konyha is sok balesetveszélyt rejt magában. A konyhai munka nehéz, forró dolgokkal, vízzel-villannyal súlyosbítva. Ráadásul fáradtan, azt a látszatot keltve kell dolgoznunk benne, mintha mindez csak ujjgyakorlat volna. Fontos tehát a világítás, a munkavégzés helye, a munkapult megvilágítása pedig a legfontosabb.
A mennyezeti szpotlámpák csak általános világításnak jók, mert árnyékot vetnek a munkapultraAz ebédlőasztal – függetlenül attól, hogy a konyhában, a nappaliban vagy önálló ebédlőben helyeztük-e el – külön világítást igényel. Mindenképp el kell kerülni, hogy a szemünkbe világítson a lámpa, vagy takarja egymás elől az asztalnál ülőket. A mennyezeti lámpákon kívül megoldás lehet a falikar, vagy az asztal fölé ostorszerűen behajló állólámpa is.
A konyhai munka végzéséhez tehát jó megvilágításra van szükség. Ez természetes fénnyel akkor érhető el, ha az ablak nagysága a konyha alapterületének 1/6-1/8 részét teszi ki. Általános világításnak a konyha nagyságától és rendeltetésétől függően 120-150 lux fényerőre van szükség. Ez az általános világítás azonban nem elég. A munkavégzés egyes területeit helyi világítással is el kell látnunk, mely általában az alsó elemek alá kerül felszerelésre. Lehet ez fénycső éppúgy, mint a mostanában igen elterjedt halogénvilágítás.
Bár fontos a takarékosság, a gazdaságos világítás nem azt jelenti, hogy kevés fénnyel világítunk, vagy egyszerűen kikapcsoljuk a világítást, hanem gazdaságos fényforrásokat, jó hatásfokú lámpatesteket alkalmazva ott és úgy világítunk, ahogy arra szükség van.
A fénycső erős és árnyékszegény helyi világítás is lehetA konyha világításának megszokott módja – a mennyezet közepén elhelyezett lámpatest – ma már nem kielégítő. A konyhai eszközök fejlődése, a feldolgozási kultúra előrehaladása (tűzhely, mosogató, munkaterület, kisgépek) más-más megvilágítást igényelnek. Ez valóban munkahely, sőt balesetveszélyes munkahely, ahol jól kell mindent látni. Nagyon fontos a fényforrások jó színvisszaadására is ügyelni!

Fényforrások

A lakásvilágítás mind ez ideig legkedveltebb fényforrásai az izzólámpák. Meleg, otthonos fényük, változatosságuk, könynyű cserélhetőségük még ma is előnyös számos területen. A nagy fényforrásgyártó cégek kidolgoztak javított hatásfokú izzólámpákat, amelyek 10-15 százalékkal csökkentik az energiafelhasználást. A hagyományos izzólámpák viszont konyhaszekrénybe nehezen építhetők be.
Az izzólámpák kedvező tulajdonságaival rendelkeznek a halogénizzók, de azoknál jobb hatásfokú fényforrások. Kezdetben csak törpefeszültségű, 12 voltos változatban voltak kaphatók, ma már azonban hálózati feszültségű 230 voltos halogénlámpák is megjelentek a piacon. Ezeknek nincs szüksége külön trafóra, így a szerelésük is egyszerűbb. Nagyon kellemes színhőmérsékletű, éles, erős fényt vetítenek. Az éles árnyékok csökkentése miatt ezekből egy adott terület megvilágítására több fényforrással kell kalkulálnunk. Konyhapult felső elemébe könnyen beépíthetők.
Ugyancsak jó helyi világítás alakítható ki fénycsövekkel, bár a korábbi vibrálásuk, illetve hideg fényük miatt ezeket sokan nem kedvelik. Ma már egyik hátrány sem áll fenn; a legkülönbözőbb fényszínű csövek szerezhetők, nem vibrálnak, és erős, de árnyékmentes világítás alakítható ki velük.
Az energia-takarékos kompakt fénycsövek inkább konyhai általános világításra alkalmasak. Előnyeik mellett meg kell említeni egyetlen hátrányukat, ez pedig a beszerzési áruk. Hiába készítünk különféle számításokat az energia-megtakarításról, költségmegtakarításról, megtérülési időről, ha a jelenlegi viszonyok között egyetlen fényforrás megvétele is sokszorosa az izzólámpáénak. Ráadásul a márkátlan, kommersz égők élettartama is bizonytalan.

Világítás szerelés

Kissé zsúfolt, de szép megoldás az általános és helyi világítás kombinációjáraA világítás vezetékeivel a felső szekrények mögött (körülbelül 1500-1700 mm magasságban) érdemes „kiállni”. E vezetékek szinte mindig a falazatokban jól működő tömör aluvezetékek. Csakhogy a bútorok aljára szerelendő lámpák vékony, lágy vezetéket kívánnak meg, már csak azért is, mert a vezetékezésük látszik, de azért is, mert a bútor beépítése során a merev három szál nagy valószínűséggel megtörhet. Célszerűnek látszik új gyakorlatot bevezetni: a bútor alá szerelt munkahelyi világítás számára 1500-1700 mm magasan elhelyezett dobozokba vezetni a merev falkábelt, onnan „kicsokizni” a vékony (általában legföljebb 60 W tápigényű lámpákhoz való) rugalmas vezetéket.
Külön kérdés a különféle fények kapcsolhatósága. Általában a munkatereket megvilágító fényeket praktikus azon a helyen kapcsolni, ahová a fényt vetniük kell. Azonban a bútorok, legkivált az üvegajtós felső szekrények és a világítópárkányok fényét célszerűbb központilag kapcsolni: az ajtó mellől vagy az étkezőből. Ezek a fények ugyanis az általános megvilágításon túl csak dekorfények, kiemelik a bútor szépségét.
A felső szekrények első alsó élén egy 45-60 mm széles díszléc fut, ez a világítástakaró (fényléc). A munkahelyi világítást célszerű ehhez minél közelebb fölszerelni, mert így a munkalap egyenletes fényt kap. A fal tövébe szerelt lámpáktól a munkalap – kivált, ha fényes – nagyon becsillog (igaz viszont, hogy a kábel nem látszik a bútor alján). Az előrehúzódó kábel elrejtésére két módszer van: a fenéklapba fúrva kivezethetjük közvetlenül a lámpánál, illetve egy rugalmas kábelcsatornában, amely a fenéklapra ragasztható.
A felülvilágítókba szerelt halogénlámpáknak csak fél-egy mm vastag peremük lehet, különben a bútorajtók elakadnak bennük.

Általános világítás energiatakarékos égővel Mennyezeti lámpák általános világításnak

A reflexiós tényező a visszavert fény százalékát határozza meg. Ez a megvilágítás számításánál nagyon fontos. Sötét felületeknél nagy, világos felületeknél kisebb megvilágítás szükséges ugyanazon világosság-benyomás eléréséhez. Fehér falak a fénynek kb. 80 százalékát, míg világos faburkolatok mintegy 35 százalékát reflektálják.
A káprázás csökkenti a látási teljesítményt és kellemetlen hatású. Ha ennek az értéke korlátozott, akkor nő a látási komfort. Megkülönböztetnek közvetlen és közvetett káprázást. Közvetlen káprázást okoznak a nem kellőképpen árnyékolt lámpatestek vagy a szabadon sugárzó fényforrások nagy fénysűrűségű felületei, amelyek közvetlenül a látótérbe sugároznak. A közvetett káprázást a csillogó felületeken létrejött tükrözés okozza. Függ a fénysűrűségtől, a környező felületek fénysűrűségétől és a fényforrások, lámpatestek sugárzásának beesési szögétől.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: világítás, konyha

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Okosabb város: Smarter City

Városi területeink száma folyamatosan növekszik, egyre több ember él modern, felgyorsult körülmények között. Demográfiai tekintetben a világ teljes népessége folyamatosan és rohanó tempóban...


Bútorok üvegből

Szinte minden lakásban van üvegajtós része valamelyik bútornak, lehet ez a dohányzóasztal lapja, a konyhaszekrény ajtók valamelyik felső eleme vagy a szobai vitrin. Üvegajtó mögött általában...