A modern lakberendezés aztán olykor felkínál a lámpánál lényegesen nagyobb terhelhetőségű rögzítési feladatot is (függőpolc stb.) Miután a mennyezetről lezuhanó tárgy komoly veszélyt rejt magában, mindenképpen a százszázalékos biztonságra kell törekednünk.
A mennyezeti rögzítés terhelhetőségét eleve behatárolja a födém anyaga, építési módja. Ezt már akkor vegyük figyelembe, amikor egy nagyobb súlyú berendezési tárgyat szeretnénk megvásárolni, és kérdezzünk meg szakembert; vajon az adott mennyezetnél van-e elegendően szilárd rögzítési mód.
A régi építésű, nem terhelhető födémeknél jellemző megoldás volt - és ezek ma is "élnek" - a fa gerendázatra alulról felszegezett deszkaborítás, illetve az arra rögzített vakolt nád (patics). E szerkezet terhelhetősége a deszkába hajtott facsavar szintjén van, maga a patics gyakorlatilag egyáltalán nem visel terhet. Sőt, még arra is vigyáznunk kell, hogy a deszkába hajtott hosszú facsavarral nehogy túlságosan nekihúzassuk a rögzítendő tárgyat a vakolt nádnak, mert az egyszerűen beroppanna, és lepotyogna a vakolat.
Kisebb lámpák rögzítésére tehát olyan hosszú facsavart, pozdorjacsavart kell használnunk, ami átér a nádrétegen és kellő mélységig behajthatjuk a deszkaborításba. A helyzet gyakorlatilag azonos akkor is, ha ugyanennek a födémszerkezetnek a járható változatával van dolgunk. A padlás felöli járóréteget ilyenkor a gerendázatra felülről szegezett deszkaborítás adja, a két deszkaréteg között pedig valamilyen hőszigetelés található. Rögzítés szempontjából azonban számunkra továbbra is az alsó deszkaborítás a mérvadó.
A normál facsavar mellet még egy másik megoldásra van lehetőségünk; hogy valamilyen üreges rögzítőelemet alkalmazunk. A deszkaborítás felett szétnyíló szárnyas rögzítőelem biztosan nem fog kicsúszni, a terhelhetőségnek az szab határt, hogy le ne rántsuk az egész borítást a gerendáról.
Nagyobb terhelhetőségű rögzítési pontot csak a fa gerendákban találhatunk. Ide már lényegesen hosszabb és nagyobb átmérőjű facsavart, szemes csavart is behajthatunk, ami egy nagyobb csillár súlyát is elbírja - persze csak akkor, ha a gerenda jó állapotú, nem korhadt. A korhadt gerendánál úgy sem tudjuk növelni a rögzítés terhelhetőségét, ha a gerendát keresztülfúrjuk, és átmenő, metrikus csavart alkalmazunk. A gyenge pont nem a rögzítőelem, a csavar, hanem a fagerenda.
Egy mai építésű ház jellegzetes födémmegoldása a beton gerendázat és a gerendák közé helyezett üreges béléstest. Egy ilyen rendszer terhelhetősége, és annak biztonsága jóval nagyobb a fa építőelemekénél. A mennyezeti rögzítésekhez itt is üreges rögzítőelemeket kell használnunk, de ezek jóval nagyobb súlyokat is képesek elviselni. Megfelelő méretezéssel akár a több száz kilogrammos tartományba is eljuthatunk, de ilyenkor már mindenképpen ajánlatos rögzítéstechnikai szakember véleményét kikérni. Gondoljunk csak bele, hogy milyen súlyos balesetet okozhat egy nagy tömegű csillár lezuhanása.
A gyenge pont üreges béléstestnél általában magának az üregfalnak a kiszakadása. A veszélyt lényegesen csökkenthetjük, illetve a terhelhetőséget növelhetjük, ha az üreget injekciós ragasztóval töltjük ki, és így a kitörés csak lényegesen nagyobb terhelésnél következhet be. Ehhez a technológiához a szükséges injekciós rögzítőelemek komplett rendszerben, készen kaphatók, akár még egy-egy rögzítési ponthoz szükséges kis mennyiségben is. Használatuk sem bonyolult. Elkészítjük a furatot, beletolunk egy ún. szitahüvelyt, hogy a ragasztó ne folyjék szanaszét, ebbe belenyomjuk a ragasztót kinyomó-pisztollyal, vagy egy egyszerű kis csavaros tartályból közvetlenül, majd ráhajtjuk a csavart, és hagyjuk a ragasztót megkötni.
Az előbbieknél nagyobb terhelhetőséget már leginkább csak beton födémben, vagy a beton gerendában tudunk létrehozni. Ilyenre lakó környezetben ritkán van szükség, de talán nem árt ennek az elméletét is megvizsgálnunk.
A tömör betonban való rögzítéshez a nagyszilárdságú fém dübelek és ragasztott dübelek egész tárháza áll rendelkezésre. A veszélyt a mennyezeti rögzítésnél az jelentheti, hogy rögzítő elemünk alul, a betonnak az ún. húzott zónájába kerül, ami a terhelés hatására kihajlik. A beton rideg anyagtulajdonságai miatt nem képes a húzóterhelések felvételére. Ezt a feladatot a belső acélrácsozat veszi át, az acélrudak károsodás nélkül nyúlnak. Ezt a megnyúlást a beton nem képes követni, ezért - szabad szemmel alig látható - megszámlálhatatlanul sok repedés keletkezik. (Maximálisan megengedett repedésszélesség 0,4 mm.) Az előbbiek alapján beszélhetünk a repedéses húzott zónákról, melyek a rögzítéstechnikában nagy fontossággal bírnak. Terhelés vagy hőmérséklet-változás hatására régi épületekben is keletkezhetnek új repedések.
A repedéses, húzott zónában speciálisan kifejlesztett acéldübelekkel lehetséges a rögzítés. Ilyenek pl. Zykon rögzítőelemek, amelyek egy hátsókúpos furatban formazárással ülnek, vagyis a belső részük a furat mélyén kitágul, és ez nem húzható át a furat szűkebb falán. A kónuszos rész repedések megjelenésekor is megakadályozza a dübel kihúzódását. Az ún. utánterpesztő dübelek a terpesztőhüvely elmozdulásával önműködően kiegyenlítik a furatátmérő növekedését. Ez egy másik elv, ami a beton húzott zónájában alkalmazható. A gyakorlatban azért ezek a megoldások inkább az iparban használatosak.
Függesztés, rögzítés mennyezetre
2008-12-05 14:47:59 |
Szerencsére általában csak kisebb súlyú tárgyak rögzítésére van szükség egy átlag lakásban. Jellemzően a mennyezeti világítás elemei jönnek szóba, de ezek között azért találunk már tekintélyesebb csillárokat is, amelyeknél alaposan meg kell fontolnunk a rögzítés módját.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Kalapács helyett tűzőgép
A különféle anyagok rögzítésekor több lehetőség közül választhatunk. Elsőre ugyan hagyományos kalapács és a szeg jut a legtöbbünk eszébe, de ezen kívül van még számos más rögzítési mód is. Igaz a...
Fúrni tudni kell
Nem lehet minden munkához mestert hívni! Akár lakásban, akár kertes házban lakik valaki, számtalan rögzítési feladat válik szükségessé számára az idők folyamán. Képet kell rakni a szobába,...