Tisztítószerek otthonunkban

A lemosószerek, vagy általános tisztítószerek a legszélesebb körben alkalmazott háztartási vegyi áruk. Ezek azok, amelyek szinte minden felületen használhatók. Mosóaktív anyagokat tartalmaznak esetenként fertőtlenítő, vagy kézkímélő adalékokkal kiegészítve. A hatóanyag-koncentrációt figyelembe véve a 20-30 százalékos készítményeket hígítva, míg a 10 százalék, vagy ez alatti töménységűeket hígítás nélkül alkalmazhatjuk. A mosóaktív hatóanyag márkánként változó lehet, ám minden általános tisztítószert – amit hígítunk – célszerű langyos vízzel felönteni, mert a magasabb hőmérsékletű víz hatékonyabbá teszi a munkát, különösen zsíros szennyeződések esetén. A lemosószerek többsége semleges kémhatású folyékony halmazállapotú oldat, vagy szuszpenzió. Súrolószerek esetén ezeket a komponenseket még finom szemcsékkel is kiegészítik. A lemosószerekhez hasonlóan, a mosogatószerek is – összetételüket tekintve – a mosószerek rokonai. Használatukkal a háztartási edényekre, csempékre került, általában élelmiszereredetű szenynyeződések távolíthatók el, víz hozzáadásával. A mosogatószerek fő alkotórészei is a felületaktív anyagok (tenzidek), ezeknek köszönhető, hogy az edények cseppmentesen száradnak. Tartalmaznak még vízlágyító hatású foszfátokat, illatosító anyagokat és kézvédő adalékot. Utóbbiak azért szükségesek, mert a felületaktív anyagok ne mcsak a zsíros szennyeződéseket oldják, hanem a bőrünkön található természetes zsírréteget is. Ezt a bőrszárító hatást hivatottak ellensúlyozni a bőrvédő adalékok. A hagyományos Hypo erősen oxidatív hatású vegyület, ebből adódóan kiváló fehérítő és fertőtlenítőszer. Ám ezzel együtt károsíthatja is a tisztított felületeket, azért mindenképp hígítva alkalmazzuk. Vannak olyan szennyeződések, amelyek eltávolítása csak erősen maró hatású szerekkel lehetséges. Ilyenek a gáztűzhelyre ráégett szennyeződések, vagy a vízkő. A vízkőoldószerek a vízből kicsapódott kalcium- és magnézium-karbonátot oldják fel. Ezeket a szereket zománcozott felületen ne használjuk. A vízkőoldók általában szervetlen savakat, leggyakrabban sósavat tartalmaznak, de vannak enyhébb változataik is, amelyek szerves savtartalmukkal (citromsav, ecetsav) oldják a szennyeződéseket. Utóbbiakat tartalmazzák az ablaktisztító-szerek is. A szőnyeg- és kárpittisztító szerekkel az anyag szálai közé jutó szennyeződéseket távolíthatjuk el. Gyorsan tisztíthatunk velük oly módon, hogy a textília még csak át sem nedvesedik teljesen. Összetételükben a felületaktív anyagokon kívül, színélénkítő adalékot is tartalmaznak. A folttisztító szerek ott is eredményre vezetnek, ahol az általános tisztítószerekkel nem jártunk sikerrel. Főként kis területre koncentrálódó zsíros, olajos szennyeződések eltávolítására alkalmasak. Szerves oldószereket tartalmaznak (benzin, szén-tetraklorid, triklór-etilén) amelyek feloldják a szennyeződést. Emellett még hordozóanyag is szerepel az összetételükben (pl. szilikagél), amely a már feloldott szennyeződést szívja fel. A krém, paszta, vagy emulzió alakban forgalomba kerülő bútorápoló szerek fő anyagai a viaszok, valamint az ásványi-, és növényi olajok. Ezek a fa pórusainak eltömésére, a felület fényesítésére szolgálnak. A padlóápolók méh-, vagy mesterséges viaszt és paraffin származékoknak a keverékét tartalmazzák. Ezek vékony és egyenletes eloszlatását a padlón oldószerek (benzin, terpentin stb.) segítik. A bőrápoló szerek fő alkotói szintén a fényesítő hatású viaszok. Tartalmazhatnak még halolajat, és oldószereket (pl. terpentin, benzin). Ablakok, tükrök gyors tisztítását hivatottak szolgálni az ablaktisztító szerek. Kis mennyiségű, de jó mosóhatású felületaktív anyagok mellett az üveg száradását gyorsító komponenst (pl. izo-propilalkoholt) és vizet tartalmaznak. A fémtisztítók a fémtárgyak korróziós rétegét távolítják el. A tisztítást kétféle módon érik el. Egyrészt dörzsanyagaik (pl. kaolin, krétapor) lekoptatják a korróziós réteget (mechanikai hatás), másrészt oldószertartalmuk, vegyi úton is oldja ezeket. (pl. a szalmiákszesz). A vécétisztító készítmények fő funkciója a tisztítás mellett a fertőtlenítés. Többnyire klórtartalmúak, aminek köszönhetően fehérítenek is. Erősen mérgező formaldehidet, fenolt, krezolt stb. is tartalmazhatnak. A légfrissítők illóolajat, alkoholt és szagelnyelő anyagokat tartalmaznak. Ezek megkötik a dohányfüstöt, az étel, és egyéb szagokat. Hatóanyaguk elnyomja csupán, de nem szünteti meg a kellemetlen szag forrását. Adalékként tartalmazhatnak fertőtlenítő és baktériumölő hatású komponenseket, amelyek lehetnek akár légszennyező anyagok is. Ilyen a kifejezetten egészségkárosító hatású para-diklór benzol vagy acetaldehid is.