Technikai ruházat tisztítása

Technikainak nevezhetünk minden olyan ruházatot, amit egy adott (sport)tevékenységhez fejlesztettek ki, annak sajátosságainak figyelembe vételével. Túrafelszerelés vásárlásakor a legkülönfélébb anyagokkal találkozhatunk a boltokban, a régivágású túrázóknak elsőre talán idegennek is hat a sok műszálas holmi. A műszálak és szövési technikák fejlődésének köszönhetően már nem kell a kellemetlen érzést nyújtó nejloningekre és nadrágokra asszociálni, ezeket a szöveteket direkt arra tervezték, hogy hosszú távon is jó érzés legyen őket hordani, elvezessék az izzadságot, és megvédjenek a környezeti elemek viszontagságaitól.

Egy jó túraruházat három rétegből épül fel. A legalsó, ún. aláöltözet egy testhezálló réteg, ami elvezeti a bőrünkről az izzadtságot, anélkül, hogy magában tartaná azt (mint például a 100% pamut ruha). A középső a hőszigetelő réteg, itt sokáig egyeduralkodók voltak a fleece (polár) anyagok, de ezeket egyre inkább felváltják a softshell kabátok és nadrágok, melyek mérsékelten víz- és szélállóak, melegen tartanak, de egyben jól is szellőznek. Végül következik a külső, vízálló réteg. Ennek a legegyszerűbb változata a PVC esőkabát, aminek az a hátránya, hogy rövid idő alatt annyira beleizzadunk, mintha eláztunk volna.

A membrános ruházat ezzel szemben szellőzik (bizonyos határokon belül persze), de csak akkor, ha mosáskor, impregnáláskor figyelünk rá, hogy mivel kezeljük. A külső réteg legkényesebb részei a felületi impregnálás (azaz a vízállóságot biztosító anyag) illetve a belül található vízálló-lélegző membrán. Szinte minden márkának megvan a maga saját membránja, ezek célja közös: a pórusok méretének köszönhetően a csapadékot nem engedi be, de az izzadtság finom párája el tud távozni.

A hagyományos mosószerrel, öblítővel való mosás roncsolja, oldja és eltömíti ezeket az anyagokat. A mosószerek az impregnálást leoldják, a szemcsés mosószerek pedig ráadásul a membránokat el is tömítik. Így az extra szolgáltatás miatt drágábban megvásárolt ruhadarab egy-két mosással elveszítheti azt a pluszt, amiért többet fizettünk, és azokban a helyzetekben, amikor szükség lenne rá, cserben fog hagyni minket: beázunk, fázunk és kényelmetlenül érezzük magunkat.

Hogyan, mivel mossunk?

Első tanácsként talán az állhatna itt, hogy a feltétlenül szükségesnél gyakrabban ne mossuk technikai ruházatunkat, a gyári impregnálásnál jobban nem adhatunk nekik. Egyes anyagoknál szóba jöhet a száraztisztítás, de van olyan is, aminek ez tönkreteszi a felületét. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, érdeklődjünk a túraboltban vagy a ruha címkéje alapján az interneten, hogy mihez, melyik mosószer való. Ehhez általában segítséget nyújt a ruhaneműhöz kapott füzetecske is.

Az első rétegként szolgáló aláöltözet mosása azért jelent különleges feladatot, mert egyrészt az izzadtságunkból kiváló só és zsíros szennyeződés itt akad el első lépésben, másrészt ezek az anyagok könnyen átengedik a vizet és a mosószert, aminek következtében csak látszólag lesznek kimosva, a tulajdonképpeni tisztítóhatás elmarad. Mosni lehet kézzel és géppel is, mindkét esetben maximum 40 fokon, eltérő anyagú ruhákat viszont ne tisztítsunk együtt. Aláöltözetnél a száraztisztítási eljárások tilosak, a gőzölés, kefélés tönkretehetik az anyagot; szárítani lógatva, vállfán érdemes.

A középső, hőszigetelő réteg többféle anyagból készülhet. A polár anyagok az aláöltözethez hasonlóan nem bírják a száraztisztítást, csak mosással próbálkozzunk. Softshell anyagok esetén viszont érdemes megvárni, amíg a sár megszárad a felületén, ekkor ugyanis anélkül távolíthatjuk el egy puhaszőrű kefével a szennyeződést, hogy a szemcséket az anyag felületébe dörgölnénk. Nem túl sűrűn használatosak a membrános héjú bélelt ruhák, melyeket különösen óvni kell a naptól, szárítás közben. A legkülső, ún. hardshell réteg a korábban említett membrán miatt kényes. A tisztítási sorrend a következő: a megszárítható szennyeződést puha kefével távolítsuk el, mosni pedig lélegző anyaghoz kifejlesztett mosószerrel mossunk.

Teljes körű termékskálával rendelkezik a Nikwax, a Toko vagy a Storm, de számos más, technikai ruházathoz kifejlesztett márkával, termékkel is találkozhatunk. Az árak elsőre borsosnak tűnhetnek, de ne feledjük, hogy sokszor több tízezer forintos ruhaneműk ápolásáról van szó, és ráadásul ezek a szerek évekre elegendő mennyiségűek.

Hogyan impregnáljuk?

A tiszta ruhát érdemes újraimpregnálni, ezzel helyreállíthatjuk a vízlepergető képességét. Hogy milyen sűrűn van erre szükség, azt a használati szokásaink határozzák meg. Átlagos használat mellett évente elég elvégezni ezt a műveletet, ezzel a korábban említett vízálló-lélegző membrán élettartamát is meghosszabbíthatjuk. A membrános anyagok újraimpregnálása azért is fontos, mert ha a kabát vagy nadrág külső felületén átjut a nedvesség, akkor – bár a membrán visszatartja azt – a lélegző képesség megszűnik, és egy idő után ugyanoda jutunk mint a teljesen zárt PVC esőkabátoknál.

Impregnálási eljárásból alapvetően háromfélét különböztethetünk meg. Az első a még nedves ruha kezelése, szárítása. Ekkor a kimosott ruhát kicentrifugázzuk, és a még nedves ruhára visszük fel (spray formában) egyenletesen az impregnálószert, majd utána kiszárítjuk, lehetőleg szárítógépben. Figyeljünk arra, hogy a szárítás alacsony hőmérsékleten, lassan történjen, közvetlen napfénynek ne tegyük ki a ruházatot. Bemosásos impregnáláskor a kimosott ruhát tulajdonképpen kiöblítjük az impregnálószerben, és utána szárítjuk meg. Ennek előnye, hogy az impregnálószer egyenletesebben oszlik el a ruha külső és belső felületén, de ez egyben a hátránya is. A vízállóságra ugyanis kívülről van szükségünk, a belső felületen létrejövő réteg gátolja az izzadtság kijutását.

A harmadik, legkényelmesebb módszer a szárazon impregnálás, ahol már a kimosott, megszárított ruhát szórjuk be a spray alakú impregnálószerrel. A műveletet jól szellőző helyiségben végezzük, az oldószerek belélegzése nem egészséges.