A falfűtésről

A fűtővíz nem csak a padlóban vezethető csövekben, hanem a falakban is. Amikor sugárzó falak vesznek körül bennünket, a ténylegesnél melegebbnek érezzük a hőmérsékletet. Ezt a hatást használja ki a falfűtés, amely napjainkban egyre terjed. Tulajdonképpen nem új dolog, már Rómában is alkalmazták az egyre terjedelmesebb fürdők fűtésénél ezt a gőzlecsapódást megakadályozó fűtési formát. Igaz, itt nem melegvíz volt a fűtő közeg, hanem egy külső tűzhelyen „gyártott” füstgázt áramoltattak a fűtendő helyiség padlójában, falában. Egy másik építésmódot egy 2. században átépített pergamoni fürdőben tártak fel. Itt a falfűtéshez tetőcseréplemezeket használtak, melyek távolságát a tartófalból kiálló agyagpeckek biztosították. Szép példája a padló és falfűtés együttes alkalmazásának a németországi Trier császári fürdője. A maga idején optimálisnak tekinthető római technika tanulmányozásából ma is hasznos tanulságok vonhatók le. A falfűtés lényege, hogy a szabad falfelületre a vakolat alá kis átmérőjű műanyag csövet szerelnek. Ebben a csőben áramoltatják a melegvizet, melytől a falfelület átmelegszik, és fűti a helyiséget. Természetesen a nyári melegben hűtésre is használhatjuk, ebben az esetben hideg vizet keringtetünk a rendszerben. Ezeket a csöveket elsősorban a helyiség külső, határoló falainak belső oldalára szerelik, de lehet térosztó falakra is helyezni. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek felfűtésre alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő. Önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségben padlófűtéssel szokták kombinálni (mint a már korábban említett ókori fürdőben is). Ilyenkor padlótemperálásról beszélünk, mert a megnövelt fűtőfelület alacsonyabb fűtővíz ill. padlóhőmérsékletet eredményez. A falfűtés egy rendszerbe egyesítette a korszerű anyagokat, szerelvényeket, így szerelhetősége gazdaságos, olcsó. A falfűtésnél használt 35-40 °C hőmérsékletű melegvizet szivattyú szállítja a hőtermelőtől (kazán) a fűtendő helyiségek közelében elhelyezett osztó-gyűjtő csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a vakolatba beépített csöveken keresztül áramlik, és áramlás közben átadja hőjét a falszerkezetnek, majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. A falakat felmelegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel messze megelőzi a radiátoros rendszereket. A fűtőtestekkel kialakított rendszerekkel szemben létrejön a falak és a helyiségben tartózkodó személyek közti sugárzási egyensúly, egyenletes hőmérséklet elosztást hozva létre a padlótól a mennyezetig, így biztosítva az optimális komfortérzetet. Szálló por a működéséből adódóan nem alakul ki. A falfűtés helyes működése szempontjából nagy jelentősége van a falszerkezet felépítésének. A nedves fektetésű rendszert úgy kell elképzelni, mintha a padlófűtést a falon alakítottuk volna ki. A falakra U profilú tartósínek kerülnek, amibe műanyag csővezetéket kell bepattintani. Ezután a falat már csak vakolni kell. Vakolásnál alkalmazható hagyományos mészvakolat is. Azonban a durvázást követően a simítóréteg felhordása előtt egy műanyag szálas rabic háló kerül bedolgozásra, mely a csövek hőtágulási feszültségéből adódó repedéseket akadályozza meg. A száraz fektetésű rendszernél szálerősítésű gipszlapba rögzített csövekről van szó. Ezek az előre gyártott elemek könnyen, gyorsan szerelhetők, alkalmazásuk egyszerű. Különösen előnyös tetőterek kiépítésénél. A falra rögzített táblák azonnal festhetők, tapétázhatók, csempézhetők. Tetőtéri és könnyűszerkezetes épületeknél használható a hőtükörrel ellátott falfűtő panel. A hornyokkal ellátott horganyzott lemezből készült hőtükör hornyaiba 10 mm átmérőjű, oxigéndiffúzió ellen védett műanyag csövet fektetnek. A felszerelt panelre utólag gipszkarton borítás kerül. Nagyságát a hőszükségletnek megfelelően kell meghatározni. A falba rejtett csövek nem kívánnak különösebb védelmet. Némi veszélyt furatok kialakítása, szögek beverése jelent, ám a csövek helyét egy speciális, hőérzékeny fólia segítségével utólag is pontosan meghatározhatjuk. Ezután a fúrást, szerelést pontosan, a rendszer megsértése nélkül végezhetjük. A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben rendszerint padlófűtéssel kombinálják. Sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest azonos hőérzet mellett a helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C-kal alacsonyabb lehet, ami energiatakarékos üzemeltetést jelent. Az elérhető hőmérsékletcsökkentési lehetőség önmagában kb. 12-15%-os energia megtakarítást jelent. A modern, gazdaságos fűtésrendszereknél elvárás, hogy a helyiség addig legyen fűtött, amíg valaki ott tartózkodik. A rendszer felfűtési ideje rendkívül gyors, a vékony vakolaton átsugárzó hő szinte azonnal érezhető. Az éves energia megtakarítás 20%, vagy még több lehet. A falfűtési rendszer további előnye, hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel, ezért kiválóan alkalmazható kondenzációs kazánnal, vagy alternatív energiával működő berendezéssel (pl. hőszivattyúval).