A fűtővíz nem csak a padlóban vezethető csövekben, hanem a falakban is. Amikor
sugárzó falak vesznek körül bennünket, a ténylegesnél melegebbnek érezzük a
hőmérsékletet. Ezt a hatást használja ki a falfűtés, amely napjainkban egyre
terjed. Tulajdonképpen nem új dolog, már Rómában is alkalmazták az egyre terjedelmesebb
fürdők fűtésénél ezt a gőzlecsapódást megakadályozó fűtési formát. Igaz, itt
nem melegvíz volt a fűtő közeg, hanem egy külső tűzhelyen gyártott füstgázt
áramoltattak a fűtendő helyiség padlójában, falában. Egy másik építésmódot egy
2. században átépített pergamoni fürdőben tártak fel. Itt a falfűtéshez tetőcseréplemezeket
használtak, melyek távolságát a tartófalból kiálló agyagpeckek biztosították.
Szép példája a padló és falfűtés együttes alkalmazásának a németországi Trier
császári fürdője. A maga idején optimálisnak tekinthető római technika tanulmányozásából
ma is hasznos tanulságok vonhatók le.
A falfűtés lényege, hogy a szabad falfelületre a vakolat alá kis átmérőjű műanyag
csövet szerelnek. Ebben a csőben áramoltatják a melegvizet, melytől a falfelület
átmelegszik, és fűti a helyiséget. Természetesen a nyári melegben hűtésre is
használhatjuk, ebben az esetben hideg vizet keringtetünk a rendszerben. Ezeket
a csöveket elsősorban a helyiség külső, határoló falainak belső oldalára szerelik,
de lehet térosztó falakra is helyezni. Falfűtéssel nagy felületek kerülnek felfűtésre
alacsony hőfokon, így a hatásfok és a komfortérzet nő. Önállóan is alkalmazható,
de hidegpadlós helyiségben padlófűtéssel szokták kombinálni (mint a már korábban
említett ókori fürdőben is). Ilyenkor padlótemperálásról beszélünk, mert a megnövelt
fűtőfelület alacsonyabb fűtővíz ill. padlóhőmérsékletet eredményez.
A falfűtés egy rendszerbe egyesítette a korszerű anyagokat, szerelvényeket,
így szerelhetősége gazdaságos, olcsó. A falfűtésnél használt 35-40 °C hőmérsékletű
melegvizet szivattyú szállítja a hőtermelőtől (kazán) a fűtendő helyiségek közelében
elhelyezett osztó-gyűjtő csomópontig. Az osztó csonkjairól a fűtővíz a vakolatba
beépített csöveken keresztül áramlik, és áramlás közben átadja hőjét a falszerkezetnek,
majd a lehűlt víz a gyűjtőn keresztül kerül vissza a hőtermelőhöz. A falakat
felmelegítve kiemelkedően kellemes hőérzetet biztosít, amivel messze megelőzi
a radiátoros rendszereket. A fűtőtestekkel kialakított rendszerekkel szemben
létrejön a falak és a helyiségben tartózkodó személyek közti sugárzási egyensúly,
egyenletes hőmérséklet elosztást hozva létre a padlótól a mennyezetig, így biztosítva
az optimális komfortérzetet.
Szálló por a
működéséből adódóan nem alakul ki. A falfűtés helyes működése szempontjából
nagy jelentősége van a falszerkezet felépítésének. A nedves fektetésű rendszert
úgy kell elképzelni, mintha a padlófűtést a falon alakítottuk volna ki. A falakra
U profilú tartósínek kerülnek, amibe műanyag csővezetéket kell bepattintani.
Ezután a falat már csak vakolni kell. Vakolásnál alkalmazható hagyományos mészvakolat
is. Azonban a durvázást követően a simítóréteg felhordása előtt egy műanyag
szálas rabic háló kerül bedolgozásra, mely a csövek hőtágulási feszültségéből
adódó repedéseket akadályozza meg.
A száraz fektetésű rendszernél szálerősítésű gipszlapba rögzített csövekről
van szó. Ezek az előre gyártott elemek könnyen, gyorsan szerelhetők, alkalmazásuk
egyszerű. Különösen előnyös tetőterek kiépítésénél. A falra rögzített táblák
azonnal festhetők, tapétázhatók, csempézhetők. Tetőtéri és könnyűszerkezetes
épületeknél használható a hőtükörrel ellátott falfűtő panel. A hornyokkal ellátott
horganyzott lemezből készült hőtükör hornyaiba 10 mm átmérőjű, oxigéndiffúzió
ellen védett műanyag csövet fektetnek. A felszerelt panelre utólag gipszkarton
borítás kerül. Nagyságát a hőszükségletnek megfelelően kell meghatározni. A
falba rejtett csövek nem kívánnak különösebb védelmet. Némi veszélyt furatok
kialakítása, szögek beverése jelent, ám a csövek helyét egy speciális, hőérzékeny
fólia segítségével utólag is pontosan meghatározhatjuk. Ezután a fúrást, szerelést
pontosan, a rendszer megsértése nélkül végezhetjük.
A falfűtés önállóan is alkalmazható, de hidegpadlós helyiségekben rendszerint
padlófűtéssel kombinálják.
Sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest azonos hőérzet mellett a
helyiség levegőjének hőmérséklete 2-3 °C-kal alacsonyabb lehet, ami energiatakarékos
üzemeltetést jelent. Az elérhető hőmérsékletcsökkentési lehetőség önmagában
kb. 12-15%-os energia megtakarítást jelent.
A modern, gazdaságos fűtésrendszereknél elvárás, hogy a helyiség addig legyen
fűtött, amíg valaki ott tartózkodik.
A rendszer felfűtési ideje rendkívül gyors, a vékony vakolaton átsugárzó hő
szinte azonnal érezhető. Az éves energia megtakarítás 20%, vagy még több lehet.
A falfűtési rendszer további előnye, hogy alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel,
ezért kiválóan alkalmazható kondenzációs kazánnal, vagy alternatív energiával
működő berendezéssel (pl. hőszivattyúval).
A falfűtésről
Többféle
módja van annak, hogy lakásunkban a hő eljusson az emberhez. Az egyik a konvekciós
fűtés, ahol egy közvetítő pl. radiátor segítségével a helyiség levegőjét
a fajsúlykülönbség segítségével cirkuláltatják, vagyis a levegőt melegítik fel,
és annak a hőmérsékletét érzékeljük. A másik, amikor a hő sugárzó, meleg felületről
érkezik. Ilyen a napsütés, de így működik a cserépkályha is. Gondoljunk csak
arra, hogy ha egy hideg téli napon a napsütötte fal előtt állunk, az abból sugárzó,
visszaverődő hő milyen kellemesen melegít.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Felületfűtés és -hűtés
A sugárzó fűtések komfortja régi találmány. Kezdetben erre inkább csak a padlót használták, de a fűtési rendszerek fejlődésével megjelent a fal és a mennyezet is, mint erre alkalmas felület, ami...
Radiátorok hatékonysága
Központi fűtés tervezésénél fontos a megfelelő hőleadó egységek kiválasztása, elhelyezése. Szerkezeti, felületi kialakítástól függően más-más hőérzet érhető el a különböző radiátorokkal.