Digitális videokamerák

Miért digitális?

Az analóg (zömmel VHS és Videó 8) kamerák képeit – közvetlenül a kameráról, vagy némi minőségromlással nagy VHS-kazettára átjátszva – a televíziónkra kapcsoljuk, és visszanézzük felvételeinket. Ha kicsit unalmasak, akkor előre pörgetjük a szalagot, majd elteszszük, és pár évvel később már nehezen tudjuk megállapítani, hogy melyik kazettán mi van. Legfeljebb akkor, ha igen gondosan archiváltunk. A sok éves VHS-másolatok gyakran már lejátszhatatlan minőségűek. Mostanában kezdünk rájönni, hogy nem csak a minőségük, hanem az élettartamuk is bizony behatárolt.
A digitális technika egészen új lehetőségeket nyit meg. Belép a rendszerbe a számítógép, megjelenik az amatőr gyakorlatban is a szerkesztés, vágás, trükközés, utóhangosítás lehetősége (mindenféle minőségromlás nélkül), valamint a hosszú távú archiválás. A legfontosabb pedig talán az, hogy a számítógépen, vagy DVD-n tárolt anyagaink sokkal könnyebben elérhetővé, kezelhetőbbé válnak. Legfeljebb most már nem fogjuk visszavezetni a TV-re (bár azt is lehet), hanem a computer monitorán nézzük saját videó felvételeinket.
A digitális videó annyi lehetőséget rejt magában, hogy érdemes a régi analóg felvételeinket is digitalizálni – elsősorban persze akkor, ha a számítógépes hátterünk megvan hozzá. A régi VHS minősége ugyan a digitalizálástól nem fog javulni, de többet már romlani sem, és megjelenik a számítógépes szerkesztés lehetősége is.

Válasszunk!

A digitális videokamera kiválasztásához a szaküzletekben, szaksajtóban, interneten sok segítséget lehet kapni. Különösen márkákra lebontva semmiképpen nem kontárkodnánk bele a választási tanácsadásba. Egy képzeletbeli erősorrendet viszont felállítunk, és megemlítjük, hogy egy-egy márkán belül az árak nagyjából ezt az erősorrendet tükrözik. Különböző márkák összehasonlításában ez már nem igaz, ebben a viszonylatban már megjelenik a márkák rangja közötti különbség is.
A legolcsóbb digitális videók csak mozgóképet rögzítenek, tehát fényképezőgépként nem használhatók. A következő fokozat egyben digitális fényképezőgép is, de a fényképeket ugyanarra a hordozóra (pl. kis kazettára) rögzíti. A fényképek minősége nem vetekedhet a digitális fényképezőgépekével, de mint videó még a legolcsóbb készülék is kitűnő, PAL minőségű és felbontású képet ad. A következő fokozat a fényképeket külön kártyára rögzíti, majd még több pénzért az állókép felbontása is növekszik, egyre jobban kiszorítva a fényképezőgépet a kamera mellől. Van olyan is, ahol a két funkció teljesen szétválik, csak közös dobozba van építve. A sornak nincs vége, jönnek a 3 CCD-s kamerák, már egyre elérhetőbb áron, és még jobb képminőségben. A technikai fejlődés nem áll meg.
Az adatrögzítés lehetőségeit (digital 8, mini dv, DVD) átugorjuk, mert fontosabb nekünk az, hogyan kommunikál a kamera a számítógéppel és a TV-vel. Az egyszerűbbeknél a kapcsolat egyirányú: egy sima átjátszó kábellel a kép és a hang TV-re, vagy hagyományos videó készülék bemenetére küldhető, illetve ún. firewire csatlakozóval a számítógépre átjátszható. A legtöbb készülék normál analóg (kompozit) jelet felvenni is tud (ez már digitalizálást jelent), a jobbak pedig a számítógépről vissza is tudják küldeni a műsort; például a megszerkesztett, hibáitól, unalmas részeitől megfosztott kész anyagot adattárolás céljából visszajátszunk a szalagra. (Természetesen a digitális anygok átjátszása semmilyen minőségromlást nem okoz.) A „ranglétrán” kicsit feljebb lépni mindig egy kicsit többe kerül.

Videó és számítógép

Digitális kameránk tehát az ún. firewire csatlakozóval számítógépünkre köthető. Ez utóbbi lehetőleg Pentium 4-es legyen, minél gyorsabb processzorral, hogy később időt takaríthassunk meg. A firewire port az újabb gépeken rajta van, ha még sincs, akkor külön kártya behelyezésével pótolható ez a hiányosság. Szükségünk lesz még egy megfelelő szoftverre – mondjuk az Adobi Premier valamelyik változatára – és azt legalább alapszinten meg kell tanulnunk kezelni. Nem kell nagyon megijedni; a felhasználói szintű számítógép kezelők az alapokat egy-két nap alatt elsajátíthatják, a többire meg talán soha nem lesz szükségük.
Számítógépünkön megjelenik egy kis képernyő, alatta a videokamera legfontosabb kezelő „gombjai”, és innentől kezdve kameránkhoz hozzá sem kell nyúlni, a vezérlést átveszi a számítógép. Végignézhetjük a kamerán tárolt filmet, és akár azonnal rögzíthetjük is a winchesterre. Az említett program segítségével szinte professzionális anyagot is szerkeszthetünk belőle: kivághatjuk a hibás részeket, tetszés szerint összerakhatjuk a snittek sorrendjét, digitális trükkökkel láthatjuk el, és zenével egészíthetjük ki.
Az átjátszott tömörítetlen videoanyag sok helyet foglal a számítógépen, ezért ott nem érdemes tárolnunk. Viszont visszajátszhatjuk a szalagra a kamerával. Van még egy kitünő lehetőségünk; felvételünket betömöríthetjük. Az egyik legjobban terjedő tömörítési eljárás a Divx, ami a tömörítetlen (AVI) felvételt kb. a tizedére préseli össze, és a megfelelő szoftver (pl. VirtualDub) a hangot is MP3 formátumba tömöríti. Így mondjuk egy kazettányi (1 órás) felvétel – ami eredetileg 13 GB-ot foglal – 7-800 MB-ra tömöríthető össze. Ilyenből már egy nagy winchesteren sok elfér, egy órányi még CD-n is, DVD-n pedig akár 5-6 óra. (E miatt egyre több asztali DVD készülékben megtaláljuk a DivX lejátszás lehetőségét, így tömörített filmjeinket asztali DVD-n is lejátszhatjuk.) A tömörítés persze némi minőségi kompromisszumot jelent, de általában ez nem zavaró.
Régebbi felvételeink digitalizálására több lehetőség is van. Számítógépünket kiegészíthetjük ún. digitalizáló kártyával, illetve vásárolhatunk kombinált (pl. tuner és digitalizáló) kártyát is. Ezekből a legkülönbözőbb minőségűekkel találkozhatunk, bár az olcsóbbak kapcsán van néhány negatív tapasztalatunk.
Ha viszont már kamerákkal foglalkozunk, akkor ezt a feladatot is oldjuk meg kameránk segítségével. Ha régi videónk jelét a digitális kamera analóg bementére kapcsoljuk, a firewire kimenetet pedig a számítógépre, akkor már meg is valósítottuk a kiváló minőségű digitalizálást. A digitalizált anyagot maga a kamera is rögzítheti, de azt is lehet, hogy a kamerában el sem indítjuk a szalagot, a rögzítés közvetlenül a winchesterre történik. A minőség olyan lesz, mint amilyen az alapanyag volt. Tovább viszont már nem romlik, jöhet a szerkesztés, a tömörítés, és a végeredmény egy DVD-n „landolhat”, DivX-ben, a legtöbb asztali DVD játszó számára elérhetően.
A számítógépen, tömörítetten tárolt videoanyagok rendkívül könnyen kezelhetők. A jól megválasztott fájlnevekből azonnal tudjuk, hogy mi a műsor. Dupla kattintás, és a Windows Media player már játssza is a filmet, annak bármelyik részletét. Nincs pörgetés, szalagnyúzás, a lejátszó csúszkáját oda húzzuk, ahová akarjuk, megállíthatjuk, akár kockázhatunk vele.