Jellemzőik egyike a nyári rajzás. A nagy farágók az ágvillákba és a felváló
kéregrészek alá, a kis farágók pedig a hajtások tövébe, és a levél hónaljába
csoportosan rakják le tojásaikat. A nagy számban lerakott tojásokat a levegőn
hamar megszilárdult barnás váladék ragasztja a fakéreghez. A tojásokból 2 hét
után kikelő hernyók, először csak a hajtásba, levélnyélbe rágják be magukat,
ennek következménye, hogy a levelek vörösesre színeződnek és elszáradnak. A
fejlettebb hernyók az egyszeri átteleltetésüket követően rágják be magukat a
fatestbe. Sajátosságuk, hogy kellemetlen, erős ecetes szagúak, akár csak a járataik.
Kifejlett állapotukban testhosszuk eléri a 8-10 cm-t is. Bábjaik mindegyike
abban a gumóban alakul ki, viszonylag rövid idő alatt, amely a második átteleltetést
követően május-júniusban áll össze szövedékszálakból és rágcsálékokból, közvetlenül
a kéregrész alatt.
Másik részük azonban a járatukat elhagyva, a fatőnél furakodik a talajba, hogy
a talajszemcsékből öszszeragasztott gumóban ugyancsak bebábozódjon. A bábokból
mintegy 2 hét után június-júliusban rajzanak ki ismét a lepkék.
Legszembetűnőbb kárképük, hogy a járatuk nyílásán kitolt vöröses ürülék egy
része megtapad a nyílás környékén, a többi lehullik a földre a fa tövébe. Jól
észrevehető a vöröses színű fűrészporszerű, morzsalékos ürülék halom. Károkozásuk
abból adódik, hogy a fertőzött fapéldányok törzse és ágai belül szivacsszerűek
lesznek, és rendszerint már csak a külső kéreg tartja össze a fát. Éppen ezért
egy gyengébb vihar vagy szélroham is végzetesnek bizonyulhat.
A hernyók rejtett életet módja miatt a védekezés ellenük nagyon nehézkes. A
járatukat megkeresve, egy merev huzaldarabbal szokás a hernyókat felnyársalva
elpusztítani. A legcélravezetőbb megoldás, ha a járatukat petróleummal vagy
benzinnel feltöltjük, és utána a járatnyílásokat oltóviasszal légmentesen lezárjuk.
Így a keletkezett gőzöktől a hernyók megfulladnak. A fiatal fákat már ültetésükkor
célszerű átvizsgálni. A már fertőzött egyedeket pedig legjobb kivágni és eltüzelni
minél hamarabb.
A farágólepkék felszámolása
A faráólepkék súlyos károsítói a fáknak közülük, is a nagy farágólepke, tudományos nevén Cossus cossus, és a kis farágólepke a Zeuzera pyrina. A 4-5 cm hosszú nagy farágó lepkék elülső szárnyai szürke alapszínükön sötétebb harántvonalaktól tarkák, csápjaik feketék és fésűsek. A kis farágó lepkék fehér színűek, toruk hátoldalán és a szárnyaikon kékes fényű, fekete, kerek vagy tojás alakú foltok vannak, a potrohukon pedig fekete gyűrű látható.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Szobanövényeink védelmében
Kertészkedőként gyakran küzdünk a különféle kártevőkkel, mint pl. levéltetvek, pajzstetvek és atkák.
Jó tél volt
Havat ugyan egyre ritkábban látni hazánkban, de reméljük, az azért még messze van, hogy narancsot vagy kivit szüreteljünk gyümölcsöseinkben. Vannak, akik a viszonylag enyhe és szinte hómentes...