A farágólepkék felszámolása

A faráólepkék súlyos károsítói a fáknak közülük, is a nagy farágólepke, tudományos nevén Cossus cossus, és a kis farágólepke a Zeuzera pyrina. A 4-5 cm hosszú nagy farágó lepkék elülső szárnyai szürke alapszínükön sötétebb harántvonalaktól tarkák, csápjaik feketék és fésűsek. A kis farágó lepkék fehér színűek, toruk hátoldalán és a szárnyaikon kékes fényű, fekete, kerek vagy tojás alakú foltok vannak, a potrohukon pedig fekete gyűrű látható.

Jellemzőik egyike a nyári rajzás. A nagy farágók az ágvillákba és a felváló kéregrészek alá, a kis farágók pedig a hajtások tövébe, és a levél hónaljába csoportosan rakják le tojásaikat. A nagy számban lerakott tojásokat a levegőn hamar megszilárdult barnás váladék ragasztja a fakéreghez. A tojásokból 2 hét után kikelő hernyók, először csak a hajtásba, levélnyélbe rágják be magukat, ennek következménye, hogy a levelek vörösesre színeződnek és elszáradnak. A fejlettebb hernyók az egyszeri átteleltetésüket követően rágják be magukat a fatestbe. Sajátosságuk, hogy kellemetlen, erős ecetes szagúak, akár csak a járataik. Kifejlett állapotukban testhosszuk eléri a 8-10 cm-t is. Bábjaik mindegyike abban a gumóban alakul ki, viszonylag rövid idő alatt, amely a második átteleltetést követően május-júniusban áll össze szövedékszálakból és rágcsálékokból, közvetlenül a kéregrész alatt. Másik részük azonban a járatukat elhagyva, a fatőnél furakodik a talajba, hogy a talajszemcsékből öszszeragasztott gumóban ugyancsak bebábozódjon. A bábokból mintegy 2 hét után június-júliusban rajzanak ki ismét a lepkék.
Legszembetűnőbb kárképük, hogy a járatuk nyílásán kitolt vöröses ürülék egy része megtapad a nyílás környékén, a többi lehullik a földre a fa tövébe. Jól észrevehető a vöröses színű fűrészporszerű, morzsalékos ürülék halom. Károkozásuk abból adódik, hogy a fertőzött fapéldányok törzse és ágai belül szivacsszerűek lesznek, és rendszerint már csak a külső kéreg tartja össze a fát. Éppen ezért egy gyengébb vihar vagy szélroham is végzetesnek bizonyulhat.
A hernyók rejtett életet módja miatt a védekezés ellenük nagyon nehézkes. A járatukat megkeresve, egy merev huzaldarabbal szokás a hernyókat felnyársalva elpusztítani. A legcélravezetőbb megoldás, ha a járatukat petróleummal vagy benzinnel feltöltjük, és utána a járatnyílásokat oltóviasszal légmentesen lezárjuk. Így a keletkezett gőzöktől a hernyók megfulladnak. A fiatal fákat már ültetésükkor célszerű átvizsgálni. A már fertőzött egyedeket pedig legjobb kivágni és eltüzelni minél hamarabb.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szobanövényeink védelmében

Kertészkedőként gyakran küzdünk a különféle kártevőkkel, mint pl. levéltetvek, pajzstetvek és atkák.


Jó tél volt

Havat ugyan egyre ritkábban látni hazánkban, de reméljük, az azért még messze van, hogy narancsot vagy kivit szüreteljünk gyümölcsöseinkben. Vannak, akik a viszonylag enyhe és szinte hómentes...