Újult erővel támad a „néma gyilkos”

A szénmonoxid színtelen, szagtalan, íztelen, mérgező gáz, amely a tökéletlen égés eredménye. A szénmonoxid a gáz koncentrációjától és az adott térben eltöltött időtől függően enyhébb, illetve igen komoly tüneteket okoz az emberi szervezetben. Az alábbi táblázat a különböző koncentrációk által okozott tüneteket mutatja A feltüntetett tünetek mellett, a mérgezés további súlyos következményeként jelentkezik a dezorientáltság, azaz a mérgezést elszenvedő személy nem ismeri fel a vészhelyzetet, emiatt nem képes elmenekülni. Minden olyan készülék potenciális veszélyforrás, amely az épületen belül gázt, vagy egyéb tüzelőanyagot (olaj, fa, hulladék stb.) éget el. Természetesen az ilyen jellegű készülékek gyártóit szigorú biztonsági előírások kötik, így új készülékek megfelelő beépítése és üzemeltetése esetén szénmonoxid nem juthat az épület légterébe. Azt gondolhatnánk hát, hogy egy új építésű, korszerű berendezésekkel ellátott épületben biztonságban lehetünk. Sajnos a helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Számos esetben a készülékek füstgáz-elvezető rendszereit nem szakszerűen alakítják ki, illetve nem biztosítják az égéshez szükséges levegő utánpótlást, gondoljunk csak a szakszerűtlenül beépített kályhákra, kandallókra. Az időjárás is előidézhet olyan állapotot, amikor a füstgáz nem képes a kéményen keresztül eltávozni, így az ismét a ház légterébe kerülhet. A Honeywell Kft. épületgépészeti termékcsaládjában szénmonoxid vészjelzőt is forgalmaz, amelyet 2004-ben vezetett be a hazai piacra. Az elmúlt évben több érdekes esettel is találkoztunk, amelyek között a legtanulságosabb az alábbi volt. A vevő telefonon kérte a vészjelző készülék garanciális bevizsgálását, mivel a házukba beszerelt két vészjelző közül csak az egyik szólalt meg. Azt is elmondta, hogy új építésű házuk van és minden készülékük minőségi termék. Amikor kikapcsolja a konyhai elszívót, az egyik szénmonoxid vészjelző mégis megszólal.

Rövid beszélgetésünkben két kérdést tettem fel:

• Tömör légzárású nyílászáróik vannak?
• Igen, hiszen azok jobban hőszigetelnek.
• Nyitott égésterű a kazánja? (a készülék az égéshez szükséges levegőt a ház belső légteréből nyeri)
• Igen.

Ezek alapján világossá vált, hogy mi történhetett: a konyhai elszívó beindításával a légtérből megindult a légáramlás az elszívó kürtőjén keresztül. Mivel a ház gyakorlatilag légmentesen zárt, a levegő utánpótlás kizárólag egy úton, a kéményen keresztül történhetett. A kéményben megfordult a levegőáramlás iránya, a kazán által termelt összes füstgáz a lakásba került, de amíg az elszívó üzemelt, ez nem okozott gondot, mert a gáz a kémény helyett az elszívón keresztül távozott. Az elszívó készülék kikapcsolásával azonban a lakásban felhalmozódott füstgáz nem tudott eltávozni. Ezt érzékelte a vészjelző és riasztott. Fentiek alapján belátható, hogy a teljesen új építés és minőségi termékek alkalmazása sem jelent teljes biztosítékot a szénmonoxid mérgezés elkerülésére. Egy másik hasonlóan tanulságos esetről a téli szélviharok idején értesültünk. Ebben az esetben a folyamatos, erős szél akadályozta meg a hibátlan kéményen át történő füstgáz kiáramlást. Magyarországon a gázkazánok karbantartását csak minden ötödik tulajdonos kéri, a szükséges éves rendszerességgel. A kazán karbantartása elsősorban az égéstér és a hőcserélő tisztításából, valamint a készülék újbóli beszabályozásából áll. A kazán, amely az égéshez szükséges levegőt a lakótérből nyeri, természetesen sok port is beszív az égésterébe. A kazánba került por ráéghet a készülék füstgáz hőcserélőjére, amely fokozatosan eltömődik. Az eltömődésből adódóan a gáz/levegő arány romlik, az égés az optimális tartományból légszegény tartományba tolódik, ezzel rohamosan nő a keletkező szénmonoxid mennyisége. Jó esetben ez eltávozik a kéményen keresztül, és a lakók észre sem veszik a hibás üzemet. Rossz esetben a hőcserélő azonban annyira eltömődhet, hogy a füstgáz nem tud a kéményen keresztül eltávozni, így az a lakás légterébe kerül. Fenti esetekből is látható, hogy a szénmonoxid mérgezés ellen védekezni kell. A legbiztosabb védekezés, ha nincs a lakásban tüzelőberendezés (pl. távfűtött lakás villanytűzhellyel). Ugyancsak biztonságos megoldás a zárt égésterű gázkazán alkalmazása, ekkor ugyanis a kazán a kültérből szívja az égéshez szükséges levegőt, az égéstér nincs kapcsolatban a lakás légterével. Minden egyéb esetben biztonságunk érdekében javasolt szénmonoxid vészjelző alkalmazása. A szénmonoxid időben történő észlelése szempontjából kiemelten fontos a vészjelző megfelelő elhelyezése. A vészjelzőt lehetőség szerint legalább 2 m magasra, falsarkoktól, berendezési tárgyaktól legalább 30 cm-re kell elhelyezni. A korai észlelés érdekében a vészjelzőt a veszélyforrás (kazán, kandalló) közelében javasolt felszerelni, de a végleges hely kiválasztása előtt érdemes a készülék teszt gombjával „hangpróbát” tartani, hogy a riasztás minden helyiségben jól hallható legyen. Ha szükséges, az épületben több vészjelzőt kell elhelyezni. Ugyancsak fontos, hogy a család rendszeresen beszélje meg a teendőket egy esetleges riasztáskor.

A megbízható minőségű, megfelelően elhelyezett szénmonoxid vészjelző életeket menthet!

Bognár Gábor
okl. gépészmérnök
Honeywell. Kft.