Képeink és kereteik

A képek mérete csak anynyiból lényeges, hogy mekkora keret, és paszpartu szükséges hozzá. Ez utóbbi a képek a keretezett méretét növeli. Kisebb képeket egyébként bekeretezve polcra, vagy asztalra helyezve is „kiállíthatjuk”. Háromnál több, kisebb méretű képet viszont egymás mellé rendezett képcsoportként is a falra akaszthatunk, s ilyen esetekben még a képkereteknek sem kell feltétlenül azonos anyagból készülniük. A hasonló technikával készített, hasonló témájú vagy kivitelű képeket viszont célszerű azonos fazonú és méretű keretbe foglalni, mert ezek a falon sorba állítva nagyon hatásosak. Ilyenkor az esetleg különféle méretű képeket kimondottan előnyös paszpartukkal egyforma méretűvé tenni.
Sok esetben az igényes keretezés többe kerül, mint a kép maga. A művészek által készített festmények, akvarellek, grafikák, művészi fotók stb. természetesen megérdemlik a kitüntetett figyelmet és a mű iránti tiszteletet. Ezt a munkát feltétlenül bízzuk szakavatott képkeretezőre. A sokszorosított technikákkal készültek esetében viszont egyéb megoldások között válogathatunk. Hasznos a készen megvásárolható képkeretek között böngészni, mert ezek választéka bőséges, és a csináltatott kereteknél olcsóbbak. Közöttük találhatunk nyers fenyőfából, színre festett idomos műanyaglécből, fémidomokból készült kereteket, téglalap, kerek és ovális formában is. Hátrányuk, hogy méretük gyárilag kötött, s ritkán igazodik a saját képünk adottságaihoz.
Ezt a problémát a kész keretbe illeszkedő paszpartúval (papírkerettel) oldhatjuk meg. Eredeti feladata a képnek az üvegtől való távoltartása, azaz hogy megakadályozza kép üvegre tapadását, másrészről erősítse és teret adjon magának a képnek.
Egyszerű papírkeretként megfelel egy vastagabb, fehér felületű, vastag triplex karton is, amibe a kép számára éles szikével ablakot vágunk. Természetesen e célra választhatjuk a dekorációs áruházakban beszerezhető speciális paszpartu kartont is. Ez több színben kapható, és csak a felülete színes. Így a képablak kimetszése után a vastag karton éle fehér színű, finom keretbe foglalja a képet. A kivágáshoz csak borotvaéles marokkést szabad használni. A képablak ne zárja be magát a képet. Esetenként akár kettős paszpartut is választhatunk, ha ezzel a kép hatását megerősítjük. Ilyenkor a kartont két rétegben, a felső képnyílást oldalanként 5-10-rel megnövelten kell kivágni. A kartonok eltérő színűek is lehetnek, ilyen esetekben a színes paszpartu kartonok fehér hátoldalát, vagy halvány drapp színű karton célszerű választani. Ezeket a kartonokat fotókhoz, amatőr rajzokhoz, akvarellekhez és igényes nyomatokhoz is előnyösen használhatjuk.
A paszpartu készítésekor a kartont vágjuk a keretbe illő méretűre, majd a kép alapján határozzuk meg az ablak méretét. A kép lehetőleg mindig középre kerüljön, széleit 3-5 mm-re fedje. Az ablakot éles szikével acél vonalzó mentén vágjuk ki.
A képet egy másik vastagabb kartonra a sarkoknál ragszalaggal rögzítsük, pontosan a képnyílás helyére, majd a paszpartut is rögzítsük a képtáblára a külső sarkoknál. A paszpartus képet a megtisztított üveggel összefogva fakereteknél oldalanként több vékony szeggel, esetleg üveges szeggel szorítsuk az üveglapra, s hátulról erős csomagolópapírral teljesen fedjük le.
Ha magunk készítünk képkeretet, akkor a léceket gérvágó ládába szorítva szabjuk méretre, mégpedig úgy hogy a keretléc párok teljesen egyformák legyenek. Idommart fenyőfa keretléceket a barkácsáruházakban szerezhetünk be, amelyeket különféle festési eljárásokkal felületkezelhetünk. Aki pedig saját kezűleg szeretne különleges képkereteket készíteni, az tippekért üsse fel lapunk 2004/4 számát. A méretre szabott keretléceket enyvvel, vagy más szilárd kötést biztosító ragasztóval ragasszuk öszsze, s hátulról a sarkokon tüzőkapoccsal is fogjuk öszsze a keretléceket. Elmozdulás ellen a léceket hevederes szorítóval összehúzatva biztosítsuk.
A kész keretbe vágassunk megfelelő méretű üveget, ami a kép védelmét szolgálja, s a tisztítását is megkönynyíti. A képet az előbbiek szerint rögzítsük a keret aljazásába, és a hátoldalra ragasztott, egész felületét befedő erős csomagolópapírral zárjuk le teljesen. Most már csak a képakasztó karikák behajtása vagy az erős függesztő zsinór felerősítése van hátra, s ezután a képet kiszemelt helyére akaszthatjuk.