Mi a helyzet a konvektorokkal

Minisztériumi szinten azonban nem mondhatnánk, hogy megvan a konvektoros fűtésnek is a hátszele. Az NFM államtitkára úgy nyilatkozott: „Az NFM vizsgálja a vissza nem térítendő támogatás lehetőségét, a háztartási eszközcsere kiterjesztését más termékekre, és felmérik a fűtési eszközök korszerűsítési igényét. Műszaki tartalmat tekintve a gázkonvektorok felett eljárt az idő, nem hatékonyak, műszaki megbízhatóságuk egyre rosszabb, és várható, hogy a konvektorok cseréjét támogatják.”

Nos, nem biztos, hogy ez az állítás minden tekintetben igaz. Egyrészt nem zárja ki semmi azt a lehetőséget, hogy kiváló paraméterekkel rendelkező gázkonvektort készítsenek a gyártók. A másik ellenérv, hogy továbbra is vannak olyan lakástípusok, melyek fűtésére a konvektor a leggazdaságosabb, illetve amelyeknek a régi, konvektoros fűtését gazdaságos lenne központi kazánosra lecserélni. Nem a régi, nagy, sokszobás lakásokra gondolunk, melyeknek minden egyes helyiségét külön-külön gázkonvektorral fűtötték, illetve egyes helyiségeket meg egyáltalán nem fűtöttek. Itt az egyedi fűtés – hosszabb távon – biztosan nem lehet gazdaságos.

A konvektort eredetileg is a kis lakások, garzonok fűtésére találták ki. Ezeknek a hőigénye eleve olyan kicsi, hogy olyan kis teljesítményű kazánok szinte nincsenek is. Egy alaposan túlméretezett kazán visszafojtott működtetése pedig árt a kazánnak és a pénztárcának egyaránt. Szóba jöhetnek ilyen esetekben egyéb – elsősorban elektromos – fűtési megoldások is. Ha mindenképpen a korábbi konvektoros fűtés lecserélése szükséges, akkor mérlegelendő, hogy melyik térülhet meg rövid és hosszú távon. Az elektromos kazán olcsóbb, de fogyasztása költséges, a hőszivattyús (légkondicionálós) megoldás drágább, de az üzemeltetési költsége lényegesen olcsóbb az előbbinél. És ma már rendelkezésre állnak kondenzációs parapetes minikazánok is, a szükséges – elegendően kicsi – teljesítménnyel, ha szükséges, a meleg víz szolgáltatására is. Ebben az esetben nem kell költséges kéményt építeni, azonban hőleadóról külön kell gondoskodni.

De egy korszerűtlen konvektor lecserélésének igenis alternatívája lehet egy modern típusra történő csere is. Helytelen és nagyon általánosító az a kijelentés, hogy a gázkonvektoros fűtés elavult. Mintha valaki azt állítaná, hogy kizárólagosan a központi fűtés az egyedül üdvözítő megoldás, a lokális fűtéseket pedig el kell felejteni. Minden gázkonvektornak van egy adott hatásfoka, ami a hőcserélő felület növelésével egészen a kondenzációs határig lenne javítható.

Ma már ismertek az EU követelményszintjei a gázkazánokra és a gázkonvektorokra is. Az EU előírások számolnak a lokális fűtőberendezések rugalmasságával elérhető megtakarításokkal is, amely alapján egy gázkonvektor is elérheti az „A” energiahatékonysági besorolást. Lényegében a lokális fűtés rugalmassága jelenti a konkurenciát a kondenzációs technikával elérhető 11% megtakarításnak. A kondenzációs kazánokkal elérhető további 20-25%-os energia-megtakarítást eredményező megoldások a gázkonvektorok esetében is megvalósíthatók, ami elsősorban megfelelő égési-levegőmennyiség és hőmérséklet-szabályozást jelent. Egy szokásos kondenzációs gázkazán, amely nincs kombinálva megújuló energiát hasznosító egységgel, nem lehet jobb „A” besorolásúnál, ahogy egy gázkonvektor sem lehet jobb besorolású, ha nem hasznosít megújuló energiát. Az EU szabályozás szerint, egy rugalmas, jó hatásfokú lokális fűtés is lehet korszerű, ugyanolyan besorolású, mint egy központi fűtő berendezés. A helyes megközelítés ebből következően az, hogy a gázkonvektorok között ugyanúgy találhatók a rossz hatásfokú, elavult és új, korszerű, kifejezetten gazdaságos készülékek, mint ahogy a gázkazánok esetében is jelentős a szórás, különbség van például egy negyvenéves és egy új gázkazán energiatakarékossága között. Kevesen tudják például, hogy a hagyományos külső-fali gázkonvektorok hatásfoka általában jobb, mint a hagyományos, nyílt égésterű gázkazánoké.

Hibás megközelítés az, ha abból indulunk ki, hogy minden épületet a teljes fűtési szezonban miden helyiségre kiterjedően és folyamatosan kell fűtenünk. Az egyedi fűtéseknek ebből a megfontolásból jelentősége lehet. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az „Otthon Melege Program” keretében kapható vissza nem térítendő támogatás nem a korszerűtlen konvektorok modernre cserélését célozza, hanem a más fűtési rendszerre való áttérést. Könnyen lehet azonban, hogy egy gondos számítások nélkül elvégzett fűtéskorszerűsítés soha nem megtérülő beruházássá válik.     

EU-s szabályok

A gázüzemű lokális fűtőberendezésekre vonatkozó, 2015-ben hatályba lépett 1186/2015/EU és a 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodnak 2018. január elsején. 2018. január elsejétől tehát a Magyarországon igen nagy számban használt gázkonvektorokra (3,3 millió darab van használatban) nemcsak a fokozott energiahatékonysági, címkézési, de a szigorúbb NOx-kibocsátási feltételek is életbe lépnek, természetesen csak az újonnan, főleg a készülékcserék céljából forgalomba hozott berendezések esetében.

Az előírások közül az NOx-kibocsátásra vonatkozó 130 mg/kWh előírást lesz a legnehezebb a gyártóknak teljesíteniük, mert többek között a nyugati gázégő-gyártóknak is az az álláspontja, hogy ezt a feltételt a gázkonvektorokban szinte általánosan használt rozsdamentes lemez-égőcsövekkel nem lehet teljesíteni. De a fejlesztések haladnak, és biztos, hogy lesz 2018-tól is olyan gázkonvektor, amit meg lehet vásárolni és be lehet építeni. Lehet, hogy lesznek-e ebben a termékkörben is – a 2015. szeptember 26-ai gázkazános váltáshoz hasonlóan – átmeneti nemzeti szabályok, azaz hogy forgalomba hozni, vásárolni, beépíteni vagy beüzemelni nem lehet majd attól az időponttól a régi készülékeket. Reméljük, mihamarabb kiderül…

Elektromos kazán

Elektromos konvektor

Látvány konvektor

Parapetes minikazán