Május a kertekben

Május közepe fontos hőmérséklete miatt. A sokéves megfigyelések szerint május 10-ig még lehetnek talaj menti fagyok az éjszakák folyamán, ám a hónap közepétől ettől már nem kell tartani. Ilyenkor ültethetjük ki az összes fagyérzékeny növényt. A balkonládákba a muskátlikat, petúniákat.

Az utóbbi években a fogyasztói társadalom diktálta nyomásnak engedelmeskedve sokszor már március elejétől lehet kapni egynyári palántákat annak ellenére, hogy ezek kiültetése májusban biztonságos. Aki korábban vett ilyet és szerencséje volt, hogy kiültetve nem fagyott meg a növény, akkor sem tett jót a növényeknek a hűvös márciusi-áprilisi időjárás. Aki meg fedett helyen tartotta eddig fagyvédelmi okból a korán vásárolt egynyáriakat, azok azért nem tudtak eléggé fejlődni. A lényeg, hogy a korábban ültetett egynyáriak fejlődését a tavaszi hűvös éjszakák hátráltatták, így a most vett és ültetett egynyári gyorsabban fejlődésnek indul majd, és beéri vagy akár meg is előzi a korábban ültetettek méretét, minőségét. Sajnos a kertészeti árudákban is a pénz az úr, így ha valaki nem a megfelelő időben vásárolna és ültetne valamit, sok helyen simán kiszolgálják, hiszen az áru azért van, hogy eladják. A tavasz egyébként is fura évszak, az első melegebb napokon már mindenki menne a szabadba, kertészkedne, holott májusig még a lehűlések rendszeresek.

A gyepek felülvetésének ideje

A gyepek felülvetésére, gyomirtására is kiváló a májusi időjárás, hiszen nincs még túl meleg se, és a csapadék is optimális ilyenkor. Ezt a műveletet korábban is el lehetett volna végezni, ám az áprilisi vetés kelése sokkal hosszabb időt vesz igénybe az alacsonyabb napi átlaghőmérséklet miatt. Köztudott, hogy bármit vetünk - és ez alól a fű sem kivétel - a mag megduzzadásától a csíra és a gyökér kibújásáig a magot nedvesen kell tartani, különben elpusztul a növény. Egy fűvetés esetén ez úgy néz ki, hogy áprilisban még 8-12 napig kell intenzíven figyeljünk a vetés vízellátására, ám májusban ez az időszak hossza lefeleződhet, hiszen melegebb van, és ha a víz ekkor is adott gyorsabb lesz a csírázás. Ebből is az a tanulság, hogy ha megfelelő időben végezzük a kertészeti munkákat, akkor a természet is besegít, kevesebb munkaidő és energia ráfordítással érhetünk el ugyanolyan, vagy esetenként jobb eredményt, mint ha az adott munkát túl korán, vagy később végeztük volna.

Sok apróbb munka esedékes

A kerti tó és tó körüli növények ültetésére is ideális május közepe-vége, lévén ekkorra a víz eléggé felmelegszik, hogy kedvező legyen e növények számára. A földlabdás növények ültetése májusban még lehetséges, de ez már az utolsó pillanat erre, később már csak ősszel lesz újra optimális az időjárás. Ám a konténerben nevelt növények egyre inkább elterjednek, mivel itt minden különösebb megrázkódtatás nélkül ültethető a növény, nincs gyökérsérülés, sőt a konténerből való kiültetésnek a növény csak az előnyét érzi, hogy gyökere mostantól nincs bekorlátozva egy edénybe. A konténeres növények egész évben ültethetők, kivéve a téli időszak azon részét amikor a föld átfagyott. A régi technológiára volt jellemző, hogy csak a tavaszi és őszi ültetés a biztos eredési szempontból, konténeres növényt akár nyár közepén is ültethetünk. Arra kell csak vigyázni, hogy ha árnyékolt helyen volt, akkor előbb szoktassuk az új helyéhez, vagy egy ideig mi is árnyékoljuk kissé.

A fagyérzékeny cserepesek is kikerülhetnek a házból

A hagymás virágok ekkorra visszahúzódnak, ezek elszáradt leveleit csak a teljes száradásuk után távolítsuk el. Ez ezért lényeges, mert ha még zölden, vagy sárgultan vágjuk le ezeket a leveleket, akkor a bennük lévő tápanyag elvész, nem tud elraktározódni a hagymában. Csak így – szárazon eltávolítva a leveleket – áll majd rendelkezésre elegendő tápanyag a hagymában a következő évi bő virágzáshoz.

Május végén már néhány szobanövényt is kivihetünk a szabadba. A hidegre érzékeny edényes növényeket is kihozhatjuk a teleltető helyükről, de a kinti körülményekhez először szoktassuk őket. Előbb árnyékos helyre rakjuk őket, és csak 10-12 nap múlva kerüljenek fokozatosan teljes napsütötte helyre - még a fénykedvelők is. A szükséges visszavágást, átültetést és mindenekelőtt a tápanyag utánpótlását is ekkor el kell végezni, lévén a téli kényszerpihenő alatt a növények állapota kissé leromlott.

A zöldségeskertben is indul a nagyüzem

A vetett zöldségek ekkorra már ritkíthatók, a palántázott zöldségek májusban kerülhetnek a helyükre. A sorok között rendszeresen gyommentesítsünk. A gyomok gyökerestől kihúzása a leghatékonyabb, de ha túl sok van, akkor marad a kapálás. Ne hagyjuk nagyra nőni a gyomokat, mert azok elszívják a vizet és a tápanyagokat a kultúrnövények elől. A már virágzó gyomokat ne komposztáljuk, mert ebből a stádiumból is be tudják érlelni magjaikat, és a komposzt kijuttatásával újra vetjük őket. A gyomok visszaszorítására mulcsozhatjuk is a sorközöket, ami még a talaj vízgazdálkodását is javítja. A mulcsozás helyett a sorok közé vethetünk zsázsát, spenótot, vagy hónapos retket, valamint egynyári fűszernövényeket, tépősaláta fajtákat vagy bármit, ami rövid tenyészidejű. Így amíg a főnövény megnő, addig a köztesnövény mulcsként használható, utána betakarítjuk a területről, így helyet kap az egyre növekvő főnövény.

Ne vessünk, vagy palántázzunk túl sűrűre: a kevesebb néha több. A túl sűrű térállás esetén konkurálnak majd a növények, küzdenek a fényért, vízért, tápanyagokért, így lassabban fejlődnek. Időszerű a káposzta, karalábé, póréhagyma, saláta és zeller kiültetése. Az uborkát, paradicsomot és paprikát a hónap közepén lehet kiültetni. Az érzékeny növényeket takarjuk le fátyolfóliával. A zellergumó nem fejlődik ki, ha a növény csak egyetlen egyszer is megfázott. A hagymalégy, répalégy, hagymamoly, káposztalégy stb. jól távol tartható a növényektől a fátyolfóliával, ami nem is igazán fólia, hanem egy hőtartó, fényáteresztő vékony textil. A világos fátyolfólia, amely átereszti a napfényt és a vizet, két-három hétig maradjon a növénykultúrán - ezzel megakadályozzuk, hogy a kártevők lerakják a petéiket. Emellett a hőtartó hatása miatt a betakarítás koraiságát is fokozza ez a segédeszköz.

Májusi munkák a gyümölcsösben

A málna és ribizke fajták egyre kedveltebbek a kertekben, főleg azóta, hogy egyre több rendhagyó fajtájuk hozzáférhető hazánkban is. Ilyen a fehér vagy sárga termésű málna, illetve a piros mellett már kapható fekete és fehér bogyójú ribizlik. A ribiszke és az egres most virágzik, ezért több nedvességet igényel. A bogyós termésű gyümölcsöknél a gyümölcshullást a vízhiány mellett a nem megfelelő beporzás okozhatja. Ültessünk különféle fajtákat, mert számos bogyós termésű cserje nem öntermékeny, ezért pollenadó kell a megtermékenyítéshez. A virágzó szamóca is veszélyeztetett május elején, amíg talaj menti fagyok lehetnek. Az enyhe fagytól úgy védekezhetünk, hogy este vizet permetezünk; ez véd a -1-2 °C-os hideg ellen.

Májusban jelenik meg a legtöbb kártevő! A cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévő cseresznyébe. Függesszük ki időben a fákra a ragacsos sárga lapokat, ez kis kártevőszám esetén ritkítja a kártevőket, nagyobb rajzás esetén jelez, mikor kell permetezéssel védekezni. A kajszi és a meggy száraz ágait vágjuk le, és monília fertőzés esetén égessük el. A levéltetvek ilyenkortól jelennek meg, ellenük – ha nagy számban vannak jelen – szintén vegyszeres védekezés javasolt.