Kémények és előírások

2008-tól az épített kémény felkerült az engedélyköteles építmények listájára. Mivel a kéményeket ma már a tüzelőberendezéshez tervezik, fogyasztói berendezés létesítése előtt a gázterveket a gázszolgáltatónak szakmai szempontból felül kell vizsgálni. A kivitelezés csak a felülvizsgált terv alapján kezdhető meg, ami azt jelenti, hogy az előírt biztonságtechnikai feltételeknek teljesülniük kell.
A háztartási gázfogyasztóra vonatkozó előírások legtöbbje a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonságtechnikai Szabályzatban található. Ezek az előírások a létesítés és az üzemeltetés körülményeit határozzák meg. Ha kéménybe kötött készülékeket alkalmazunk, akkor a tervfelülvizsgálat előtt be kell szerezni a kéményseprői szakvéleményt, amelynek tanúsítania kell, hogy a kémény milyen teljesítményű és típusú gázkészülékek égéstermékeinek elvezetésére alkalmas.

A tervdokumentációt 2 példányban, a következő tartalommal kell benyújtani:

• gázkészülék és égéstermék elvezetés dokumentációja.
• gázberendezés, égéstermék elvezetés kiviteli (adaptált v. egyedi) terve M 1:50
• egyedi égéstermék elvezetési csomópontok műszaki rajz szintű terve.
• műszaki leírás.
• tervezői nyilatkozat

Amennyiben a tervezett építkezés környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény lesz, akkor környezetvédelmi engedéllyel is rendelkeznünk kell. A terv jóváhagyását és a kivitelezést követően következik az égéstermék elvezető rendszer átjárhatósági- illetve tömörségi vizsgálata. A vonatkozó BM rendelet szerint meghatározott időközönként kötelezően ellenőrizni, és szükség esetén tisztítani kell a kéményeket (jellemzően: gázkészülékek kéményeit évente egyszer, szilárd és cseppfolyós tüzelőberendezések kéményeit évente kétszer). Ezt a munkát az önkormányzat által megbízott szolgáltató, külön megrendelés nélkül köteles rendszeresen végezni.

Kémény építése

A kémény vezeti el a fűteni kívánt épület (helyiség) fűtőberendezéseinek füstgázát, továbbá a légcsatorna közvetítésével az égéshez szükséges levegőt a tűztérbe juttatja. A huzat nagysága függ a kürtő magasságától, a kürtő ellenállásától, a külső levegő és a füstgázok közötti hőmérséklet-különbségtől, a külső légmozgástól és a légnyomástól.
A kürtő magasságát és keresztmetszetét hőtechnikai számítással kell méretezni a kívánt tüzelőberendezés teljesítményének ismeretében. Már meglévő kémény esetében a tüzelőberendezést a kémény terhelhetőségének függvényében kell kiválasztani. A kéménykürtő megfelel, ha a kémény füstjáratának belső felülete sima, falazatának hézagai tömörek, és a füstgáz vegyi hatásával szemben ellenálló.
Legjobb huzatminőség kör alakú kéménykeresztmetszettel érhető el, mert a hengeres kürtőfal mellett áramló füstgázoknak így a legkisebb az ellenállásuk. A négyszög keresztmetszetű kéményekben a szekunder áramlások miatt a huzat rosszabb.
Mindenfajta kéményépítést, kémények bélelését, javítását, beleértve a kéményfejek átépítését is, kizárólag a 3/2003.(I.25.) BM-GKM-KvVM rendeletben előírt, Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) rendelkező anyagokból lehet elvégezni. A falazott kémények (kéménytestek, kéményfejek) anyaga nagyszilárdságú, kisméretű tömör tégla lehet, mészhomok téglát kéményépítésre még a tetőhéjon kívül sem lehet felhasználni! E problémák elkerülésére szolgál az a szigorú szabály, hogy a téglakéményekben saválló acélcsővel bélelt, vagy köpenyelemes kéményrendszereket kell alkalmazni.
2009. január 1-től megszigorodtak a falazott kisméretű tömör téglából épített kémények alkalmassági követelményei. Az égéstermék az ilyen kémények tégláival közvetlenül nem érintkezhet, csak arra alkalmas koracél saválló béléstesttel, azaz a falazott téglakémények saválló béléscső és szigetelés nélkül még tartalék (pót-)kéményként sem engedélyeztethetőek égéstermék elvezetésére! A kémény első használatbavételekor az építtető köteles bemutatni a kéményseprő vállalat által kiadott ún. terv felülvizsgálati jegyzőkönyvet.

Utólagos magasítás

A GMBSZ új, szigorú előírásai szerint magasítani kell a kéményt, ha az az előírt paramétereken belül szélárnyékban, vagy szélörvényben áll, vagy nyílászárókhoz az előírtnál közelebb fekszik. A kémények az eredeti állapotuk szerint is kerülhetnek szabálytalan kategóriába pusztán a megváltozott előírások miatt, de leggyakrabban az épület mellé épített (vagy megmagasított) ház miatt kell a kéményeken magasítani.
A kémény magasítását a tervekben szereplő, vagy az eredeti kéménybélelésnek megfelelő anyagból kell készíteni, majd szigetelni. A kivitelezés kritikus műszaki eleme a stabilitásukat biztosító merevítések megfelelő megépítése. Tartószerkezettel ellátott kéménymagasítást olyan esetben alkalmaznak, ha 2 m-nél nagyobb mértékű hozzátoldást igényel az adott kémény, és nincs mód a magasabb épület oldalfalához rögzíteni. Önhordó, önálló tartószerkezettel ellátott kémény akkor válik szükségessé, ha a kéményt olyan területre kívánják telepíteni, ahol nincs egyéb rögzítési mód.