Új anyagok, technológiák

ISB-technológia

Eddig mintegy három tucat épület készült el a magyar ISB-technológiával. A 2010-ben bemutatott, azóta több irányban továbbfejlesztett falazóelem- és födémrendszer már eredetileg is gyors és olcsó megoldás volt. A kőzetgyapot hőszigetelő elemekből és gipszkartonból álló blokkokat készbetonnal kiöntik, így kapják meg a falakat és a födémet. Az újabb verzió pedig – hasonlóan a szupervályoghoz – akár helyi anyagokból, például sivatagi homokból is lehetővé teszi a falazóblokkok kiöntését. Ezeket gyakorlatilag zsaluként használják fel, és a beöntött beton szilárdítja a falakat. Ebből is kevesebbre van szükség, mivel a szilikáthab szintén a tartószerkezet része. A könnyű elemekből gyorsan és kevés munkával kirakható a falszerkezet, ezekbe kerülnek erősítő vaselemek.

Cserép helyett napelem

Már nemcsak utólag szerelnek fel épületekre napelemeket, hanem az új ház tervezésekor ezeket eleve betervezve ki is válthatók más építőanyagok. Ha a szolárcellákat nem a cserépre teszik, hanem a panelek tetőfedőként szolgálnak, nagy költséget lehet megtakarítani.

Szupervályog

Egy iráni építész ötletét már Magyarországon is alkalmazzák számos közösségben. A hazánkban is évszázadokig használt vályogházak föld, homok és víz keverékéből készült téglából vagy döngölt falakból épültek fel. A mai előírásoknak a vályog szilárdsága nem megfelelő, ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy a vályogkeveréket polipropilén zsákokba töltik, ez már jó nyomó- és húzószilárdságot biztosít. A keverékbe meszet vagy cementet is tesznek, ez még tovább erősíti a szilárdságot, akárcsak a zsákok közé fektetett olcsó szögesdrót. Az így épített ház falazatának ára mintegy fele a téglából építettekének, és statikai stabilitásuk nagyon nagy. Sőt, az építés ökológiai lábnyoma is jóval kisebb, mivel 80-90 százalékban a helyi földből, egyszerű kézi erővel emelhető ki és állítható össze a fal alapanyaga.

Áramot termelő ablakok

A Kaliforniai Egyetem kutatói egy olyan polimert fejlesztettek, amely lehetővé teszi, hogy az infravörös, az emberi szem számára láthatatlan tartományban érkező fénysugarak energiáját tudják hasznosítani. A 70 százalékban átlátszó anyag így kiválóan alkalmas lehet bármely üvegfelületen energiatermelésre. Csupa üveg irodaházakon alkalmazva például pont a legmelegebb napokon tudnának a klímák üzemeltetéséhez megfelelő energiamennyiséget előállítani.

Folyékony gránit

A betont helyettesíthetné a Sheffieldi Egyetem kutatói által kifejlesztett építőanyag. Ennek legnagyobb előnye, hogy kiváló a tűzállósága, akár 1100 °C-os hőmérsékletet is kibír. Emellett – a betonnal ellentétben – nem robban szét magas hőmérsékleten, ezért tűzgátló szerkezetként is használható. Környezeti hatásai is kedvezőbbek, mivel 30-70 százalékban újrahasznosított építési hulladékból áll, és harmadával kevesebb cementre van szükség hozzá. További előnye, hogy nagyon magas a víztaszító képessége, ezért nedves területeken is alkalmazható. A londoni olimpiai falunál szintén használták az anyagot, egyelőre viszont nem a házépítéseken terjedt el. Gránitburkolatok, garázspadlók készítésére és javítására már több cég is használja.

Szénszálas beton

A különleges nanoszerkezetű szénszál amellett, hogy stabil, igen könnyű is. Az acélnál ötször erősebb, kétszer merevebb, súlya pedig csak a harmada. Amellett, hogy erős, a szénszál rugalmas is, így tökéletes építőanyag lehet például olyan területeken, ahol hurrikánoknak vagy földrengéseknek vannak kitéve az épületek. Egyelőre leginkább vasbeton szerkezetek javítására használják, de egyre gyakoribb, hogy az épületek díszburkolatait már vasbeton helyett szénszálas erősítéssel készítik. Itt jelentős az a súlynyereség, amit a jóval könnyebb szénszálas erősítésű betonnal lehet elérni.

Önjavító beton

Gyorsan lehet nagy teherbírású szerkezeteket készíteni vasbetonból. Ezek azonban nem lesznek olyan tartósak, mint az ókori mesterek által készített kőépületek, mivel általában csak száz évre tervezik őket, és a töredező betonelemek javítása helyett inkább az újraépítést szokták választani. A holland Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak azonban olyan ötletük van, amely önjavítóvá teheti a repedező betonszerkezeteket. Az anyagba olyan baktériumokat kevernek, amelyek mészkövet állítanak elő, és granulátumként a működésükhöz szükséges kalcium-laktátot is bekészítik nekik. A baktériumok csak akkor élednek fel álmukból, ha a keletkező repedéseken vízhez is jutnak. A megoldás előnye, hogy az már a mikrorepedések kijavítását is lehetővé teszi, jelentősen megemelve a beton élettartamát.

forrás: figyelő.hu