Patkányirtás házilag

Vidéken is védekezni kell

A fertőző baktériumok a rágcsálók vizeletével együtt terjednek, így a nyálkahártyán, de akár a bőrön keresztül is bejuthatnak a szervezetbe. Elég puszta kézzel hozzáérni olyan helyhez, amit egy patkány levizelt, és megtörténhet a fertőzés. A vándorpatkányokra jellemző az is, hogy sokszor esznek romlott vagy döghúst, amivel trichina baktériumot terjeszthetnek. Az ilyen fertőzés súlyosabb lehet, ha például a fertőzött patkányt elfogyasztja egy sertés, így szintén megfertőződik, majd a sertéshúst megeszi az ember, a vírusfertőzés így láncolatszerűen tovább terjedhet.

A patkány a harapásával is nagyon sok kórokozót juttathat az élő szervezetekbe, amitől a leggyakrabban enyhe, de fájdalmas fertőzést, patkányharapási lázat kaphatunk el. A városokban valószínűbb szalmonella vírust elkapni tőlük, mivel a patkányok gyakran esznek kidobott, romlott élelmiszereket. Ezek a veszélyek a patkányok életmódjából erednek.

Az elmúlt időszakban ugyan a fővárosban merült fel a patkányok túlszaporodásának ténye, ám ez a veszély minden portát károsan érinthet. Vidéken is kritikussá válhat a helyzet, ha az irtást nem átfogó módon, szakavatott rágcsálóirtó cégek végzik. Városi léptékben csak nagyüzemi módszerekkel lehet küzdeni a rágcsálók ellen, de felmerül a kérdés, miként lehet a patkányok irtását házilag elősegíteni. Mit tehetünk magunk, ha nem kívánjuk életterünket a patkányokkal megosztani?

Először is ne tűrjük meg a házon kívüli, és belüli, lomokkal telezsúfolt tárolót, és egyéb helyiségeket. Ezek a rágcsálók még az álmennyezetekbe és az egyéb falburkolatok mögé is befészkelhetik magukat. Házon kívüli tároló- és raktárhelyiségekben, a padlásokon, a pincékben és a csatornahálózatban is gyakran előfordulnak. Élelmiszeripari egységeknél, éttermekben, szállodákban az élelmiszerek környezetében tartózkodik, élelmiszert tehát ne tároljunk számukra hozzáférhető helyen. Irodaházakban, parkolóházakban, a csatornahálózatban és az alagsorban okoz gondot a megtelepedésük. Ilyen esetekben az ún. szerelvényekkel történő elfogásukkal, azaz élve fogó, vagy ragasztólapos csapdákkal lehet ellenük védekezni. A ragasztólapos csapdák azonban szinte kínzó eszközök, mert a ragasztó az állatot csak foglyul ejti, de nem öli meg. Bármely más védekezési mód „humánusabb”.

Irtásukat inkább mérgezett csalétek állomásokkal, csapdákkal, lehet hatásosan elvégezni, ami a megelőzésre is alkalmas. A késleltetett hatású mérgeket azonban csak a rovarirtócégek alkalmazhatják. A bolti méreg ugyanis nem lassan ható, hanem rögtön ölő szer. A kereskedelemben beszerezhető rágcsálóirtó mérgek saját alkalmazásakor nagyon körültekintően kell eljárni, a mérgezett csalétek ugyanis a ház többi melegvérű lakóira is veszélyt jelent. Ezt a módszert csak abban az esetben használjuk, ha 100%-ig biztosak vagyunk benne, hogy a mérgezett csalétekhez más állat, vagy akár gyermek nem férhet hozzá! A boltokban kapható méreggel akkor lehet sikeres az irtás, ha csak néhány patkányt kell kiirtani. A patkány okos állat, ha látja, hogy társa evett a méregből és elpusztult tőle, akkor ő már nem fog enni abból. A kereskedelmi forgalomba kerülő rágcsálóirtó szerek hatóanyag tartalmát 5 ezrelékről 3 ezrelékre csökkentették, azonban a mérgezett csalétekkel történő rágcsálóirtás még így is hatásos lehet.

Néhány patkánytól számos más módon is meg lehet szabadulni. Élve fogó csapdák készen is kaphatók, bár áruk elég magas - 5000 Ft körül szerezhetők be. Lehelyezve, és némi csalétek anyagot rászórva azonnal fogásra kész. Az előnye, hogy a csapdába jutott állat nem riasztja el a következő fogás lehetőségét. Sőt, a társas viselkedés miatt, talán még bátorítja is a társait, hogy kövessék. A csapdák hatékonyságát leginkább mogyorókrémmel lehet fokozni.

A rugós csapdák is alkalmasak néhány patkány likvidálására, de csak akkor, ha a rugója elég erős a nagyobb patkányok elpusztítására, különben a csapdába esett állat kiszabadulhat a csapda szorításából.

Időleges eredmény érhető el az ultrahangos riasztók alkalmazásával is. A zavaró hanghullámokat a kártevő rövid idő alatt megszokja. Alkalmazkodó és túlélő képessége miatt rövid idő elteltével már az ultrahangok nem késztetik távozásra a kártékony állatokat.

Régi módszer a gipszes keverék, vagyis gipsz, liszt és cukor keveréke. A kihelyezett keverék mellé egy kis tálban kitett víz is szükséges. A patkányok a gipsztől megszomjaznak, vizet isznak rá és a gyomrukban megkeményedő gipsz hatására elpusztulnak. Ám arra vigyázni kell, hogy gumikesztyűben keverjük ki a szert, mert ha megérzik rajta az ember szagát, nem fognak enni belőle.

A patkányok füstöléssel is elkergethetők. Ehhez ként, vagy más erősen büdös anyagot kell vastagon a papírra kenni, majd a patkányok búvóhelye közelében elégetve lehet így a kártevőket elüldözni a házból, vagy annak környékéről. Ezt azonban egy agilis macskával, kutyával, vagy vadászgörénnyel is el lehet érni.

A vegyszeres patkányirtáshoz vasgálic kristályok is használhatók. Alkalmazásakor a vasgáliccal kevert mészoldattal kell a falakat és a mennyezetet lefesteni, a sarkokba és a padlóhézagokba szórt vasgálic kristályok kihelyezésével jó esetben véglegesen megszabadulhatunk a kellemetlen „lakótársaktól”. A feketebors őrlemény is elűzi a patkányokat, ha a territóriumuk számos pontján őrölt borsot hintünk szét. A foszforral alaposan „megsózott” sajtdarabok is hatásos eszközök lehetnek a rágcsálók irtásában, de csak akkor, ha fehér foszfor kerül a sajtdarabokra. Ennek beszerzése viszont nehézkes, ezért inkább a gazdaboltokban kapható mérgeket célszerű használni.

Ha azonban a patkányok tömegesen futkároznak a házunk környékén, akkor mindenképpen képzett szakember, szakcég segítségét kell igénybe venni a fertőzéseket terjesztő rágcsálók kipusztításához.