Napsugárzás Magyarországon

2019-08-16 09:22:56 | Módosítva: 2019-08-16 09:30:58

Amikor napelem telepítésén gondolkozunk, hamar felmerül a kérdés, vajon mennyi napsugárzást kap Magyarország, hiszen tudjuk, hogy leendő áramtermelőink hatásfoka és beruházásunk megtérülése nagyban függ ettől. Ha már az országos átlagot tudjuk, még tovább kell analizálnunk, hogy konkrét lakóhelyünk elhelyezkedése, és házunk tájolása vajon megfelel-e a Nap energiájának hasznosítására. Nyári lapszámunkban kiemelten fogunk foglalkozni a napelemekkel, most csak „elindítjuk” a témát.


A meteorológiai intézet…

…sok éve regisztrálja a napsütéses órák számát hazánkban. Ezek az adatok rendkívül hasznosak azon szakemberek számára, akik a napenergia felhasználásával kapcsolatos berendezések műszaki terveit készítik el.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy Magyarország napsugárzási adottságai kedvezőek. Óriási mennyiségű napenergia érkezik hazánkban a föld felszínére, amit napelemekkel villamos árammá tudunk átalakítani. Az így hasznosított napenergiával jelentős részarányban, vagy akár teljes egészében is fedezhetnénk a felmerülő energiaigényeket. A Nap energiája az elkövetkező 5 milliárd évben kimeríthetetlen!


A napsütéses órák száma hazánk területén a tavalyi évben 2000 és 2500 óra között változott. A területi eloszlásában egy ÉNy-DK irányú növekedés volt megfigyelhető; az Alföld legnagyobb részén 2300 óra feletti értékek voltak jellemzőek, és csak az ország délkeleti részén a Békési-sík, a Nagy- és a Kis - Sárrét területén haladta meg a 2500 órát. A legalacsonyabb értékeket főként az észak-magyarországi hegyvidéki területeken figyelték meg. Napsütés szempontjából azonban Magyarország legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb helye között a különbség mindössze kb. 8%. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk területén belül napsütés szempontjából nincsenek lényeges, a napenergia-hasznosító rendszerek működését döntően befolyásoló különbségek. Kijelenthető tehát, hogy az egész ország területe alkalmas a napenergia-hasznosító rendszerek létesítésére.


A napkollektor telepítése szempontjából fontos adat az adott területen mérhető napfénytartam. Ez alatt azt az időtartamot értjük, ameddig a felszínt közvetlen sugárzás éri. A napfénytartamot befolyásoló tényezők a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat valamint a felhőzet – ez utóbbi a napsütést még a besugárzásnál is erősebben befolyásolja. Több év távlatában Magyarországon legnaposabb a Duna-Tisza közének déli fele 2000 óra fölötti évi napsütéssel, legkevésbé napos területeink pedig az Alpokalja és az ország észak-keleti régiója, 1800 óránál is kevesebb évi napfényösszeggel.

Télen magasabb hegyvidékeink másfélszer annyi napfényes órában részesülnek, mint az alföldi területek, mivel télen gyakoriak az olyan inverziós helyzetek, amikor az alacsonyabban fekvő vidékeket megülő ködből magasabb hegyeink kiemelkednek, és zavartalan napsütésben részesülnek. Nyáron ellenben a hegységek borultabb, csapadékosabb időjárása miatt mindegy 10 százalékkal kevesebb a napsütéses órák száma az alacsonyabb fekvésű sík fekvésű területekhez viszonyítva.


Globálsugárzás Magyarországon


Globálsugárzás évi összegei Budapesten és Szarvason


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Alternatív fűtés napenergiával

Napjaink folyamatosan növekvő energiaáraival együtt növekszik az alternatív (olcsó) fűtésrendszerek száma is. A fűtés, melegvíz előállítás hőtermelés nélkül elképzelhetetlen, azonban az alternatív...


Napelemes kiserőművet

Több mint kétszáz napelemmodulból álló kiserőművet építettek ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) zalaegerszegi gazdálkodási karán.