Foglaló

2019-07-08 11:24:22 | Módosítva: 2019-07-08 11:27:25

Foglaló átadása legtöbbször ingatlan vásárlás esetén szokott előfordulni, de más szerződéses kötelezettségvállalás megerősítéseként is adhatnak foglalót a felek. A foglaló alkalmazásával a felek jelentős kötelezettséget vállalnak, ezért érdemes áttekinteni a foglaló legfontosabb jogi jellemzőit.


Szerződés mindig kell

A foglaló mindig valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségvállalás megerősítésére átadott pénzösszeg. Így foglaló átadására önmagában, anélkül, hogy egy szerződéshez (előszerződéshez) kapcsolódna, nem kerülhet sor. Szintén nem lehet foglalót adni szerződés hiányában, kizárólag a jogszabály alapján fennálló kötelezettség megerősítésére.

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az átadott pénzösszeg foglalóként szolgál. Ennek hiányában a szerződéskötés előtt átadott pénz előlegnek minősül. A különbség jelentős, hiszen a szerződés meghiúsulása esetén az átadott előleg visszajár, függetlenül attól, hogy a meghiúsulásért ki a felelős.

Foglalót leggyakrabban a szerződéskor vagy azt megelőzően szoktak adni. A megelőzően átadott összegnél is lényeges, hogy magából a később kötött szerződésből is kiderüljön az összeg foglaló jellege. Nem kizárt a foglaló szerződéskötést követő átadása sem. Utóbbira tipikus példa, ha a foglalót a szerződéskötés után átutalással fizetik.

Ha a szerződéses kötelezettség teljesítése meghiúsul, a foglaló sorsa attól függ, hogy melyik fél felelős a meghiúsulásért. Ha az a fél felelős, aki a foglalót adta, akkor az adott foglalót elveszíti. Ha pedig a foglalót kapó fél a felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha a meghiúsulásért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár. Abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Azaz, például a foglaló az ingatlan vételárába beleszámít.


Az adott foglaló elveszítése, vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítése nem mentesíti a szerződésszegő felet a további következmények alól. Így például, ha az eladó miatt hiúsul meg az ingatlan szerződés szerinti átruházása, és emiatt a kapott foglalót kétszeresen visszafizeti, ez még nem mentesíti a tulajdonjog átruházása alól, ha a vevő ezt kívánja. Ebben az esetben természetesen vevőt a vételár fizetési kötelezettség továbbra is terhelni fogja.

A foglaló összege a felek megállapodásától függ. A szerződési gyakorlatban a szerződési érték 10%-ának megfelelő foglalót szokták alkalmazni. A foglaló összege ennél magasabb is lehet, azonban bíróságnak joga van arra, hogy a túlzott mértékű foglaló összegét a fél kérelmére mérsékelje. Az adott ügy körülményei, a szerződés értéke, a kötelezettségvállalás jellege alapján dönti el a bíróság, hogy túlzott-e a foglaló mértéke.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Felújítás eladás előtt

Az ingatlanpiaci szakértők szerint nemcsak akkor éri meg felújítani az ingatlanunkat, ha azzal relevánsan növelhetjük az értékét, hanem akkor is, ha gyorsan szeretnénk megválni tőle. Különösen...


Lakáskálvária

Négy éve küzd igazáért az a fogyasztó, aki Budapest egyik északi kerületében vásárolt új építésű lakást. Az ingatlanban hibák sokasága derült ki a beköltözést követően, és ennek fejében még a...