Kártevők otthonunkban

2010-09-08 22:35:46 | Módosítva: 2010-09-11 23:11:14

A kerti rágcsálókkal nemcsak "együtt élni" kellemetlen, de nagyon sok betegséget is terjesztenek. Már a múlt évszázad elején törvény született a hajókon történő kötelező rágcsáló irtásról. A rágcsálók szalmonellát, agyhártyagyulladást, pestist és más fertőző betegséget terjesztenek. A galambok és nyestek pedig komoly anyagi károkat is okoznak az épületekben és az autókban.

Egér

Testhossza 7-10 cm, a farka rövidebb a törzsénél, testsúlya kb. 30 gramm. Színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig terjedhet. Jól alkalmazkodik a hideghez is, hosszú szőrzetet képes növeszteni, így akár egy hűtőház fagyos helyiségében (-7 fokon) is megél, és szaporodik.
Kolóniákban, családi közösségben élnek másfél-három évig. A családtagok a fészekszagról ismerik fel egymást. A házi egér fészkét az épületen belül, a falak mentén lyukakban alakítja ki, nem szívesen vándorol. A mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó ún. güzüegér nyáron mezőkön és réteken él, de ősztől lakóépületekbe és padlásokra költözik a hideg elől. A lakásba sokszor csomagolóanyaggal, élelmiszerrel magunk visszük be az egeret.
Az éjszaka első felében a legaktívabbak, egyébként búvóhelyükön rejtőznek. Jól másznak, gyorsan futnak. 6 hetes korukra elérik az ivarérettséget, és egész évben párzanak. Egy-egy vemhesség kb. 20 napig tart, és 8-10 utódot hoz a világra, évente akár 5-8 alkalommal.
A házi egér általában nem halmoz fel élelmiszer készletet (kivéve a güzüegér), tápláléka magvak, gabona és emberi élelmiszerek, de a szappant is képes megrágni, hasznosítani. Veszélyes lehet az ember egészségére, mert ürülékében betegségek csírái tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben gombák telepszenek meg. Folyamatosan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, ezért kiirtása nagyon nehéz.

Legfőbb ellensége a házimacska, már a macska szaga is elegendő, hogy távol tartsa otthonunktól. Az egereket elűzhetjük egyéb szagokkal is, pl. fokhagymagerezdet, diófalevelet, borsmentát vagy terpentines rongyot dugunk az egérlyukba. Ha a természetes módszerek helyett inkább a mérget választjuk, legyünk nagyon óvatosak, mert a rendkívül erős mérgek veszélyesek más háziállatokra és a gyerekekre is.
Mivel az egér nagyon elővigyázatos állat, csapdákkal nem könnyű elkapni. Tévhit, hogy az egér kedvence a sajt, jobban kedveli a kekszet, nápolyit, a szemes magvakat, diót, szalonnát. Ha az egércsapda mellett döntünk, rendszeresen ellenőrizzük azt, az elpusztult állatot távolítsuk el (de ne a háztartási hulladékba, hanem ássuk el). Az egérfogó ragacs is hatékony módszer. A látása nagyon gyenge, de a szaglása és hallása kifinomult, érzékeli a 100 kHz-es hangokat is, így hatékonyak ellenük az ultrahangos kártevő riasztók is.

Patkány

Testhossza 15-23 cm, farka sokkal hosszabb a testénél (20-25 cm), testsúlya 200-400 gramm. A patkány az esti és a reggeli szürkület idején a legaktívabb, de a nap bármely részében felbukkanhat. 20-60 tagú családokban él, amelyeken belül nem alakul ki szigorú rangsorrend és párkapcsolat. Többnyire a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben él. Mindenevő, de elsősorban a magokat és más növényi terméseket eszi, fehérje igényét kisebb rovarokkal, bogarakkal elégíti ki.
Rendkívül találékony, alkalmazkodó állatfaj. Sokszor hajókon utazik, de manapság már repülőgépen is találtak belőle. Gyorsan szaporodik a városokban is, lakótelepeken (szellőzők és álmennyezetek mögött), illetve a belvárosi pincékben. Köztudott, hogy fertőző betegségeket is terjeszthetnek, a veszettség hordozója is.
Ha biztosan patkányt láttunk érdemes felvenni a legközelebbi rágcsáló irtóval a kapcsolatot. A hatékony patkányméreg kihelyezése kertünkben, házunk táján is hatósági engedélyhez kötött. A méreg legtöbbször szappanhoz hasonló korong, amit a patkány megrágva lassan pusztul el, eljutva a fészkéhez. Ott kell, hogy elpusztuljon, így társai a tetem elfogyasztása után hasonló sorsra jutnak.

Magánterületen a tulajdonos feladata a rágcsálóirtás!

A hatályos jogszabályok szerint az adott ingatlan tulajdonosának feladata a rágcsálóirtás elvégzése, illetve elvégeztetése. Az ÁNTSZ bejelentés alapján helyszíni szemlét tart, és ha szükséges, kötelezik a tulajdonost az irtásra. Közterületeken az önkormányzat a vízművekkel együttműködve az illetékes, mert a Magyarországon honos patkányok fő búvóhelye a csatornahálózat.
1989 óta Budapest az Egészségügyi Világszervezet besorolása alapján a világ egyetlen patkánymentes nagyvárosa. Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen rágcsáló sincs, hanem kétszázezer budapesti objektumnak mindössze 0,08 ezrelékében van jelen. A hetvenes évekig az objektumok hetven százalékában élt patkány, azonban a világhírű Bábolna-módszer segítségével a nyolcvanas évek végére sikerült patkánytalanítani Budapestet (0,02 ezrelék). Azóta is egy meghatározott terv alapján minden kerületben elhelyeznek csalétkeket, azonban sajnos ez ma már újra 0,08 ezrelék, mert a sok szemetes, elhanyagolt telek, elhagyatott gyárterület kedvez a rágcsálók szaporodásának

Nyest

Testhossza 35-50 cm, farka 20-30 cm, testsúlya 1-2,5 kg. Karcsú testalkatú, viszonylag rövid lábakkal. Szőrzete barnás színű, jellegzetessége a nagy fehér mellfolt. Talpa csupasz - kutyákkal, macskákkal, rókával ellentétben - 5 lenyomatú.
Őshonos ragadozónk, az egész országban elterjedt, nem védett. A sziklás, nyílt területeket kedveli, de gyakran megjelenik a városokban, megtelepszik az épületekben. Jó mászó, de ritkán megy fel magas fákra. Szürkületkor és éjszaka mozog. Tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, aminek tartalmát kiszívja, az üres héjat meghagyva. Néha háziállatokat is megtámad, de emberre közvetlen veszélyt nem jelent.

ultrahangos riasztó 140 m2-re Este és éjjel vinnyogó, cincogó, nyávogó hangot hallatnak, kaparásznak a padláson. Éjszaka megrágják az autók elektromos vezetékeit, a tetőn futó telefonkábelt, rövidzárlatot okoznak, kilyukasztják a tető szigetelését. A kölyökmacskákat és a kisebb madarakat elpusztítják. A károkozáson túl hasznot is hajtanak a városban lakó nyestek, mert képesek megakadályozni a galambok elszaporodását. Azt a házat, ahol kutya van, a nyest kerüli, de a macskáktól nem fél.
A nyest irtása nem engedélyezett, ragadozóként nem is enné meg a kihelyezett mérgeket. Zárt helyeken viszonylag jó eredménnyel befogható élvefogó csapda használatával. Gyártanak különféle ultrahangos riasztókat is. Hosszú távú megoldás, ha a réseket, amelyeken a tetőtérbe bejut, lezárjuk.

Ultrahangos kisállat elriasztó

ultrahangos riasztó 45 m2-re, ultrahangos riasztó 90 m2-re, ultrahangos riasztó 140 m2-re, ultrahangos riasztó 200 m2-re, ultrahangos riasztó 325 m2-re)

ultrahangos riasztó 90 m2-reA kisállat riasztók komplex hangot generálnak és bocsátanak, ki nagyon magas frekvencián (20 000 Hz feletti hangok). Az állatok nem képesek megszokni a kibocsátott, állandóan változó erősségű ultrahang jelek sorát, melyeket hall vagy valamelyik más érzékszervével érzékel. A riasztó által kibocsátott ultrahang zavarja a kártevők idegrendszerét, az egymás közti kommunikációjukat, szokásaikat, ezért arra kényszerülnek, hogy elhagyják a területet. A nagyobb, drágább típusokon beállítható az elriasztandó állat fajtája (változtatható az ultrahang frekvenciája). A kapható típusok macska, kutya, nyest, róka, vadnyúl, galamb egér, patkány, pocok, nyest, denevér, mókus stb., valamint rovarok (tücsök, szöcske, kabóca, csótány, pók, darázs, bolha, hangya elriasztására alkalmasak.

Van bel- és kültéri használatra, 220 voltos konnektorba dugható és elemmel működő készülék is. Minden típusnál meg van adva a védhető terület nagysága. A riasztó elsősorban abban a helyiségben fejti ki hatását, ahol telepítésre került, az ultrahang nehezen hatol át a falakon, de a tömítetlen nyílásokon, réseken azért igen. Nincs veszéllyel az emberekre, a magzatokra, és a nagytestű háziállatokra (pl. ló). Típustól és tudásszinttől függően 7000-17 000 Ft-ba kerülnek.

Elektromagnetikus kártevő

Az elektromagnetikus kártevő riasztás a hagyományos kártevő irtással szemben teljesen biztonságos az emberek, a háziállatok és az elektromos berendezések számára. Ez az eljárás a falakban lévő villanyvezetékeket használja úgy, hogy az egész lakást egy óriási kártevő-taszítóvá alakítja. Az elektromagnetikus kártevő riasztás úgy használja a lakás villanyvezetékeit, hogy egyszerűen átküld a vezetéken egy váltakozó jelet, ami úgy van beállítva, hogy zavarja a kártevők idegrendszerét.
Ez a technológia nem hat az emberekre, nagyobb háziállatokra vagy az elektromos berendezésekre, és nem növeli a vezeték elektromagnetikus energiáját, egyszerűen csak megváltoztatja a frekvenciát a célpontot jelentő kis kártevőkre, mint például a rovarokra és a rágcsálókra, akik érzékelik az elektromagnetikus frekvenciákban beálló változásokat. A jelzőberendezés pár másodpercenként be- illetve kikapcsol, így a kártevők nem tudnak hozzászokni.
A hatás a falon vagy a padlón keresztül is érvényesül, ezáltal az elektromagnetikus technológiát használó riasztók képesek a falból is kiűzni a kártevő rágcsálókat és rovarokat.
A rovarok rezgésekkel kommunikálnak. Az elektromagnetikus kártevő riasztóból áradó rezgések zavarják a kártevők érzékszerveit, és azt a hatást keltik bennük, hogy egy ellenséges területen vannak, ahol nem látják őket szívesen, és mindezek eredményeként kiűzik őket onnan.
A rágcsálók valamiféle változást fognak érzékelni a környezetükben, kényelmetlenül érzik magukat, és el fogják kerülni azokat a területeket, ahol a riasztó készüléke működik.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: kártevő, egér, patkány, nyest

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tesztpálya önvezető autóknak

Negyvenmilliárd forintból az önvezető autók számára is alkalmas járműipari tesztpálya épül Zalaegerszegen. Az építéshez és az üzemeltetéshez egy profitorientált, de állami céget hoznak létre. Egy...


Talajfertőtlenítési módszerek

Bár a kertészeti termesztésben számos talaj nélküli termesztési mód ismert már (kőzetgyapotos, hidrokultúrás), ám a növényeknek mégis természetes közegük atalaj. A talajéletnek köszönhetően...