Egér
Testhossza 7-10 cm, a farka rövidebb a törzsénél, testsúlya kb. 30 gramm. Színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig terjedhet. Jól alkalmazkodik a hideghez is, hosszú szőrzetet képes növeszteni, így akár egy hűtőház fagyos helyiségében (-7 fokon) is megél, és szaporodik.
Kolóniákban, családi közösségben élnek másfél-három évig. A családtagok a fészekszagról ismerik fel egymást. A házi egér fészkét az épületen belül, a falak mentén lyukakban alakítja ki, nem szívesen vándorol. A mezei egér és a házi egér kereszteződéséből származó ún. güzüegér nyáron mezőkön és réteken él, de ősztől lakóépületekbe és padlásokra költözik a hideg elől. A lakásba sokszor csomagolóanyaggal, élelmiszerrel magunk visszük be az egeret.
Az éjszaka első felében a legaktívabbak, egyébként búvóhelyükön rejtőznek. Jól másznak, gyorsan futnak. 6 hetes korukra elérik az ivarérettséget, és egész évben párzanak. Egy-egy vemhesség kb. 20 napig tart, és 8-10 utódot hoz a világra, évente akár 5-8 alkalommal.
A házi egér általában nem halmoz fel élelmiszer készletet (kivéve a güzüegér), tápláléka magvak, gabona és emberi élelmiszerek, de a szappant is képes megrágni, hasznosítani. Veszélyes lehet az ember egészségére, mert ürülékében betegségek csírái tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben gombák telepszenek meg. Folyamatosan képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, ezért kiirtása nagyon nehéz.
Legfőbb ellensége a házimacska, már a macska szaga is elegendő, hogy távol tartsa otthonunktól. Az egereket elűzhetjük egyéb szagokkal is, pl. fokhagymagerezdet, diófalevelet, borsmentát vagy terpentines rongyot dugunk az egérlyukba. Ha a természetes módszerek helyett inkább a mérget választjuk, legyünk nagyon óvatosak, mert a rendkívül erős mérgek veszélyesek más háziállatokra és a gyerekekre is.
Mivel az egér nagyon elővigyázatos állat, csapdákkal nem könnyű elkapni. Tévhit, hogy az egér kedvence a sajt, jobban kedveli a kekszet, nápolyit, a szemes magvakat, diót, szalonnát. Ha az egércsapda mellett döntünk, rendszeresen ellenőrizzük azt, az elpusztult állatot távolítsuk el (de ne a háztartási hulladékba, hanem ássuk el). Az egérfogó ragacs is hatékony módszer. A látása nagyon gyenge, de a szaglása és hallása kifinomult, érzékeli a 100 kHz-es hangokat is, így hatékonyak ellenük az ultrahangos kártevő riasztók is.
Patkány
Testhossza 15-23 cm, farka sokkal hosszabb a testénél (20-25 cm), testsúlya 200-400 gramm. A patkány az esti és a reggeli szürkület idején a legaktívabb, de a nap bármely részében felbukkanhat. 20-60 tagú családokban él, amelyeken belül nem alakul ki szigorú rangsorrend és párkapcsolat. Többnyire a tetőgerendák között, a falon vagy a földön lévő mélyedésekben és üregekben él. Mindenevő, de elsősorban a magokat és más növényi terméseket eszi, fehérje igényét kisebb rovarokkal, bogarakkal elégíti ki.
Rendkívül találékony, alkalmazkodó állatfaj. Sokszor hajókon utazik, de manapság már repülőgépen is találtak belőle. Gyorsan szaporodik a városokban is, lakótelepeken (szellőzők és álmennyezetek mögött), illetve a belvárosi pincékben. Köztudott, hogy fertőző betegségeket is terjeszthetnek, a veszettség hordozója is.
Ha biztosan patkányt láttunk érdemes felvenni a legközelebbi rágcsáló irtóval a kapcsolatot. A hatékony patkányméreg kihelyezése kertünkben, házunk táján is hatósági engedélyhez kötött. A méreg legtöbbször szappanhoz hasonló korong, amit a patkány megrágva lassan pusztul el, eljutva a fészkéhez. Ott kell, hogy elpusztuljon, így társai a tetem elfogyasztása után hasonló sorsra jutnak.
Magánterületen a tulajdonos feladata a rágcsálóirtás!
A hatályos jogszabályok szerint az adott ingatlan tulajdonosának feladata a rágcsálóirtás elvégzése, illetve elvégeztetése. Az ÁNTSZ bejelentés alapján helyszíni szemlét tart, és ha szükséges, kötelezik a tulajdonost az irtásra. Közterületeken az önkormányzat a vízművekkel együttműködve az illetékes, mert a Magyarországon honos patkányok fő búvóhelye a csatornahálózat.
1989 óta Budapest az Egészségügyi Világszervezet besorolása alapján a világ egyetlen patkánymentes nagyvárosa. Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen rágcsáló sincs, hanem kétszázezer budapesti objektumnak mindössze 0,08 ezrelékében van jelen. A hetvenes évekig az objektumok hetven százalékában élt patkány, azonban a világhírű Bábolna-módszer segítségével a nyolcvanas évek végére sikerült patkánytalanítani Budapestet (0,02 ezrelék). Azóta is egy meghatározott terv alapján minden kerületben elhelyeznek csalétkeket, azonban sajnos ez ma már újra 0,08 ezrelék, mert a sok szemetes, elhanyagolt telek, elhagyatott gyárterület kedvez a rágcsálók szaporodásának
Nyest
Testhossza 35-50 cm, farka 20-30 cm, testsúlya 1-2,5 kg. Karcsú testalkatú, viszonylag rövid lábakkal. Szőrzete barnás színű, jellegzetessége a nagy fehér mellfolt. Talpa csupasz - kutyákkal, macskákkal, rókával ellentétben - 5 lenyomatú.
Őshonos ragadozónk, az egész országban elterjedt, nem védett. A sziklás, nyílt területeket kedveli, de gyakran megjelenik a városokban, megtelepszik az épületekben. Jó mászó, de ritkán megy fel magas fákra. Szürkületkor és éjszaka mozog. Tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, aminek tartalmát kiszívja, az üres héjat meghagyva. Néha háziállatokat is megtámad, de emberre közvetlen veszélyt nem jelent.
Este és éjjel vinnyogó, cincogó, nyávogó hangot hallatnak, kaparásznak a padláson. Éjszaka megrágják az autók elektromos vezetékeit, a tetőn futó telefonkábelt, rövidzárlatot okoznak, kilyukasztják a tető szigetelését. A kölyökmacskákat és a kisebb madarakat elpusztítják. A károkozáson túl hasznot is hajtanak a városban lakó nyestek, mert képesek megakadályozni a galambok elszaporodását. Azt a házat, ahol kutya van, a nyest kerüli, de a macskáktól nem fél.
A nyest irtása nem engedélyezett, ragadozóként nem is enné meg a kihelyezett mérgeket. Zárt helyeken viszonylag jó eredménnyel befogható élvefogó csapda használatával. Gyártanak különféle ultrahangos riasztókat is. Hosszú távú megoldás, ha a réseket, amelyeken a tetőtérbe bejut, lezárjuk.
Ultrahangos kisállat elriasztó
ultrahangos riasztó 45 m2-re, ultrahangos riasztó 90 m2-re, ultrahangos riasztó 140 m2-re, ultrahangos riasztó 200 m2-re, ultrahangos riasztó 325 m2-re)
A kisállat riasztók komplex hangot generálnak és bocsátanak, ki nagyon magas frekvencián (20 000 Hz feletti hangok). Az állatok nem képesek megszokni a kibocsátott, állandóan változó erősségű ultrahang jelek sorát, melyeket hall vagy valamelyik más érzékszervével érzékel. A riasztó által kibocsátott ultrahang zavarja a kártevők idegrendszerét, az egymás közti kommunikációjukat, szokásaikat, ezért arra kényszerülnek, hogy elhagyják a területet. A nagyobb, drágább típusokon beállítható az elriasztandó állat fajtája (változtatható az ultrahang frekvenciája). A kapható típusok macska, kutya, nyest, róka, vadnyúl, galamb egér, patkány, pocok, nyest, denevér, mókus stb., valamint rovarok (tücsök, szöcske, kabóca, csótány, pók, darázs, bolha, hangya elriasztására alkalmasak.
Van bel- és kültéri használatra, 220 voltos konnektorba dugható és elemmel működő készülék is. Minden típusnál meg van adva a védhető terület nagysága. A riasztó elsősorban abban a helyiségben fejti ki hatását, ahol telepítésre került, az ultrahang nehezen hatol át a falakon, de a tömítetlen nyílásokon, réseken azért igen. Nincs veszéllyel az emberekre, a magzatokra, és a nagytestű háziállatokra (pl. ló). Típustól és tudásszinttől függően 7000-17 000 Ft-ba kerülnek.
Elektromagnetikus kártevő
Az elektromagnetikus kártevő riasztás a hagyományos kártevő irtással szemben teljesen biztonságos az emberek, a háziállatok és az elektromos berendezések számára. Ez az eljárás a falakban lévő villanyvezetékeket használja úgy, hogy az egész lakást egy óriási kártevő-taszítóvá alakítja. Az elektromagnetikus kártevő riasztás úgy használja a lakás villanyvezetékeit, hogy egyszerűen átküld a vezetéken egy váltakozó jelet, ami úgy van beállítva, hogy zavarja a kártevők idegrendszerét.
Ez a technológia nem hat az emberekre, nagyobb háziállatokra vagy az elektromos berendezésekre, és nem növeli a vezeték elektromagnetikus energiáját, egyszerűen csak megváltoztatja a frekvenciát a célpontot jelentő kis kártevőkre, mint például a rovarokra és a rágcsálókra, akik érzékelik az elektromagnetikus frekvenciákban beálló változásokat. A jelzőberendezés pár másodpercenként be- illetve kikapcsol, így a kártevők nem tudnak hozzászokni.
A hatás a falon vagy a padlón keresztül is érvényesül, ezáltal az elektromagnetikus technológiát használó riasztók képesek a falból is kiűzni a kártevő rágcsálókat és rovarokat.
A rovarok rezgésekkel kommunikálnak. Az elektromagnetikus kártevő riasztóból áradó rezgések zavarják a kártevők érzékszerveit, és azt a hatást keltik bennük, hogy egy ellenséges területen vannak, ahol nem látják őket szívesen, és mindezek eredményeként kiűzik őket onnan.
A rágcsálók valamiféle változást fognak érzékelni a környezetükben, kényelmetlenül érzik magukat, és el fogják kerülni azokat a területeket, ahol a riasztó készüléke működik.