Ideális páratartalom

A vizsgálatok szerint a túl magas és a túl alacsony páratartalom is kedvez a vírusok és a baktériumok elszaporodásának, miközben a közepes tartományokban rosszabb a kórokozók „esélye”. Ehhez nagyon hasonló a náthás és asztmás allergiás tünetek kialakulásának a grafikonja; itt is a 40-60%-os relatív páratartalom sávban vagyunk a legnagyobb biztonságban, a magas és alacsony páratartalomnál erősödhetnek az allergiás tünetek. A fentiektől eltérő viszont az atkák elszaporodásának esélye; ők egyértelműen a magas páratartalmat szeretik, száraz levegőn elpusztulnak, és magas páratartalomnál nagyobb az esélye a kémiai kölcsönhatások kialakulásának is. Az ózontermelődés viszont ennek a fordítottja; ennek a mennyisége a relatív páratartalom csökkenésével növekszik.

Az egészséges felnőtt ember számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 százalékos az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít: ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul.

Ennek jelei

A szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság. A légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul a nyálkahártyák folyamatos irritációhoz, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását, illetve erősödését. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.

A levegő párásítása könnyen megoldható: telepítsünk növényeket a helyiségekbe, használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. A fűtésszezonban sem szabad megfeledkezni a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásról, ami belülről pótolja testünk fokozott páraleadását. A rendszeres vagy folyamatos szellőztetés a fűtési idényben szárítja a levegőt. Minél nagyobb a külső és a belső levegő hőmérséklete között a különbség, annál erősebb a szárító hatás, hiszen amikor a hideg levegőt beengedjük és felmelegítjük, akkor a relatív páratartalma töredékére csökken. A folyamatos szellőztetésnél – központi páraelszívó, megbuktatott ablak – ez a szárító hatás is folyamatos. Ezzel ellentétesen hat a külső, hideg levegő páratartalma; nyilván nem mindegy, hogy a „levegő kiszárítását” 95%-os, vagy 50% relatív páratartalomról indítjuk. Némiképpen emelkedik a relatív páratartalom attól is, ha a szoba hőmérsékletét csökkentjük; emiatt is ajánlott pl. a hálószobában alacsonyabb hőmérsékletet beállítani.

A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, ugyanis a fentiek szerint kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, különösen az után, hogy a nyílászárókat jól záródó újakra cserélték. Ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében.

Végezetül a levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk. Egy jó taktikával fűtésköltségeink jelentős csökkentése is elérhető.