Klímaváltozás hatása hazánkra

Feladatok és lehetőségek

Magyarországon az átlag hőmérséklet növekedése miatt a szakértők szerint 2050-ig az évente előforduló fagyos napok száma csökkenhet, míg a hőségriadóval terhelt napoké nőhet. Rövidebb távon kevesebb esőzéssel lehet számolni, ám ennek eloszlása hektikusabbá válhat: főként télen várható több csapadék. A korábban Magyarország éghajlatára jellemző esős tavasz helyett csapadékos télre lehet számítani hosszabb távon. Összességében szárazabbá, akár sivatagossá is válhat a jelenlegi mezőgazdasági területek bizonyos hányada.

Az olyan egynyári növények esetében, mint a kukorica vagy a búza, fel kell készülni arra, hogy csak öntözéses műveléssel lehet fenntartani a termesztést. Egy öntözőrendszer kiépítése és fenntartása azonban költséges, így alapos mérlegelést igényel a fejlesztés: megéri-e, és ha igen, akkor milyen forrásból. Emellett fontos, hogy a fejlesztéseket a víztakarékos – precí­ziós – öntözési módszerekkel valósítsák meg a gazdák.

Borászati szempontból hátrányos, hogy a melegedő klíma miatt a borszőlők élettartama rövidebb lehet, és az előrejelzés alapján a borok minősége is romolhat. A klímaváltozás azonban nemcsak a mezőgazdaságra lesz majd hatással. A korszerű technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásával az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, emellett bizonyosan nőni fog azoknak a cégeknek a piaci részesedése, amelyek valamiképp kiszolgálják a változás generálta igényeket, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságoké.

Az egyre forróbb nyarakat egyelőre a légkondicionáló berendezésekkel próbálják átvészelni, ám ez – részint a berendezések energiaigénye miatt – hosszabb távon biztosan nem fenntartható. Ezek helyett egyre inkább a megfelelő hőszigetelés kialakítása válhat jellemzővé, tehát a korszerű nyílászárók gyártása és szerelése, a hőszigetelési technológiák fejlesztése fog már középtávon is előtérbe kerülni.

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb figyelmet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet az épületeket és csatornaszerkezeteket érő erózió. A burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, cseréje, illetve a megfelelően ellenálló anyagok előállítása is kihívások elé állítja majd a vállalatokat, ugyanakkor a fejlesztések úttörői számára rendkívül jó lehetőséget is teremthet.

A magyarországi turizmus szempontjából, a klímaváltozás miatt a vízpartok felértékelődésére, ám a vízmennyiség esetleges csökkenésére is fel kell készülni. A vízfelületek csökkenése visszavetheti a turizmust, a várhatóan korábban kezdődő és tovább tartó nyári szezon azonban kedvezően hathat.

Az elemzők azonban elismerik: összességében nagyon nehéz megbecsülni a klímaváltozás hatását a magyar gazdaságra. Több szektort is érinteni fog a változás, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. A vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról, hogy valóban előnyre tegyenek szert versenytársaikhoz képest.

Rekordok dőltek meg

Az 1901-es a mérések kezdete óta a második legmelegebb nyár volt az idei Magyarországon – adta hírül az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az évszak középhőmérséklete 22,3 Celsius-fok volt, ami 2,1 fokkal haladja meg az 1981-2010-es átlagot. Magyarországon az év legmelegebb hónapja általában a július, idén viszont a június és az augusztus is több mint egy fokkal melegebbnek bizonyult a júliusnál. A 2019-es június a legmelegebb lett 1901 óta és az augusztus is a 7. helyre került a legmelegebb augusztusok rangsorában.

Az év első hőhulláma június közepén volt, 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Júniusban minden nap középhőmérséklete az éghajlati normál felett alakult. Július 10-én és 12-én új országos napi minimumhőmérsékleti rekordok születtek. Az évszak legalacsonyabb hőmérsékletét (3,5 fok) július 10-én mérték Zabaron. Majd a július végét, augusztus elejét több rövidebb hőhullám jellemezte. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e lett, ekkor Derekegyházán 38 fokot regisztráltak. A nyár utolsó hetei tartós kánikulával teltek.

A csapadék szélsőséges területi eloszlása mellett a 2019-es nyár országos átlagban 12 százalékkal szárazabb volt az 1981-2010-es átlagnál. A június és július országosan átlag körüli csapadékú volt, az augusztus viszont az átlagosnál 30 százalékkal szárazabban alakult. Az egész évszakban gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. Az évszak csapadékának jelentős részét záporok, zivatarok adták. Június 16-án és 23-án, valamint augusztus elsején új országos napi csapadékrekordot jegyeztek fel.