Hőszigetelés: nem kérdés, hanem kötelesség

Tudatos megrendelők, hiányzó kivitelezők

Szeptember elejétől csúcsra jár a hőszigetelési szezon, magasan kvalifikált szakembereket és kivitelezőket pedig alig lehet találni. Az ok rendkívül egyszerű: köztudottan szeptemberben és októberben ideális az időjárás a hőszigeteléssel kapcsolatos munkák elvégzéséhez, így a kivitelezések erre az időszakra koncentrálódnak. Ráadásul a szakemberhiány sem kedvez a folyamatosan fokozódó kereslet kiszolgálására. Az építkezők, felújítók egyre tudatosabbak, a jó kivitelezők pedig hiányoznak.

Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll. A vásárlók az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet. Az építtetők 72%-a szerint a hőszigetelő rendszerek legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelő képesség mellett a tartósság, a páraáteresztő-képesség és vízállóság. Az ár csupán 40 százalékuk számára kiemelkedő jelentőségű.

Fontos a megfelelő szigetelőanyagok és rendszerek kiválasztása. A megfelelő hőszigetelőanyagok kiválasztása pedig nemcsak az energiahatékonysággal, hanem a csökkenő fűtési, illetve hűtési költséggel is egyet jelent. A homlokzati hőszigetelés központi elemei a polisztirol hőszigetelő lapok, amelyek eltérő vastagságban vásárolhatók meg. A szakértők a 20-30 centiméteres változatokat javasolják, ezek segítségével ugyanis az ingatlan a kifejezetten magas energetikai szabványoknak is meg tud felelni, sőt, akár a passzívház minősítéshez is hozzásegítheti a tulajdonosokat.

A homlokzati hőszigetelő-anyagokat azonban nemcsak a vastagságuk alapján különböztethetjük meg, hanem színük szerint is. A fehér színű, hagyományos EPS-lemezeket a homlokzaton használják, a lábazati térbe rózsaszín, zöld vagy kék színű lapok kerülnek, amelyek víztaszító tulajdonságaik révén rendkívül jól ellenállnak a felcsapó esőnek, illetve a fagynak. Szintén jó választások lehetnek a grafitos hőszigetelő lapok, amelyek a hagyományos EPS-lapokhoz képest 23 százalékkal jobb hőszigetelő-képességgel rendelkeznek. Ezek telepítésével nemcsak az épület energiahatékonysága fokozható, de vékonyabb kivitelezésük révén helyet is meg lehet velük takarítani.

Napjainkban minden 100 családi házból 15-öt kőzetgyapottal szigetelnek tulajdonosaik, néhány éve még csak minden 10. házra került ilyen hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot szigetelőanyag-gyártók szerint a tendencia hátterében az áll, hogy az új építésű családi házak építtetői, valamint a CSOK támogatással házukat felújítók közül egyre többen választják a nem éghető és jó páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező kőzetgyapot hőszigetelést.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön rendelkezik arról, mely épülettípusokon és épületszerkezeteken kötelező a nem éghető, A1-es besorolású ásványi hőszigetelések alkalmazása. A kőzetgyapot olvadáspontja 1200 °C fok körül van. Ez a szigetelőanyag hő hatására sem fejleszt füstöt és gázokat. A fokozott tűzzel szembeni ellenálló képesség mellett a kőzetgyapot más kedvező tulajdonságokkal is növeli otthonunk komfortját. Páraáteresztő, szálas anyagszerkezete, és az azzal rendszerben együttműködő ragasztó és vakolat nem gátolja a beltérben keletkező pára szabad távozását a szerkezeten keresztül. A kőzetgyapot kiváló akusztikai tulajdonságokkal is rendelkezik, mivel sűrű szálszerkezete elnyeli a hangokat.

A kőzetgyapot forgalmazók tapasztalatai szerint napjainkra megdőlt az a korábbi tévhit is, mely szerint a kőzetgyapot-szigeteléssel készült hőszigetelő rendszerek kétszer annyiba kerülnek. Habár a kőzetgyapot-szigetelőanyag önmagában valóban többe kerül, ez csak egy elem a komplex szigetelési rendszerek több összetevőből álló költségszerkezetén belül. Az építtetőknek és felújítóknak a teljes rendszer, benne a ragasztó, a szigetelőanyag, a háló, a dübelek és a vakolat árával, továbbá az állványozás és a munkadíjak költségeivel is számolni kell, melyek az alkalmazott szigeteléstípustól csaknem függetlenek. Ennek okán a kőzetgyapot szigetelőanyagért már csak 15-20%-kal kell többet fizetni.

Különösen fontos figyelembe venni az időjárási körülményeket, amelyeknek a homlokzati hőszigetelő-anyagok optimá­lis kötési folyamata miatt kell megfelelőnek lenniük. A ragasztóanyagok és a vékonyvakolat felvitele is megköveteli az optimális hőmérsékletet. 30 °C körül és erős szél esetén a kötési folyamat felgyorsul, a vakolat pedig idő előtt elveszítheti víztartalmát, azaz megéghet. A helyzet éppen fordítottan alakulhat 5 °C alatti hőmérséklet esetén, ekkor ugyanis a kötési folyamat nagyon lelassul, esetleg le is állhat. Amennyiben pedig rendkívül magas a páratartalom, a száradás jelentős mértékben elhúzódhat, a vakolat sérülhet, foltossá válhat.

Fenntartható otthonok és a klímaváltozás

Mérések igazolták, hogy megfelelő szigetelés nélkül a rezsiköltség akár háromszoros, négyszeres is lehet, így a beruházás viszonylag rövid idő alatt meg tud térülni. Hosszú távon érdemes még továbbgondolni mindazt, amit a fenntartható otthonról gondolunk. A szakértők úgy vélik: az építőanyag-gyártók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az innovatív megoldásokra, legyen szó akár a klímatéglákról, a korszerű nyílászárókról vagy éppen az egyre hatékonyabb hőszigetelési technológiák fejlesztéséről. Ezek már középtávon is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb szerepet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet a tetőszerkezeteket és a csatornaszerkezeteket érő külső behatások mértéke, és az ehhez kapcsolódó erózió is, így az építőanyagok esetében ezen a területen is folyamatos kutatás-fejlesztés szükséges.