Hőszigetelés: nem kérdés, hanem kötelesség

2020-01-13 08:49:02 | Módosítva: 2020-01-13 08:55:29

Az ősz, főként az október minden évben az építkezések szempontjából a hőszigetelés időszaka, hiszen az időjárási körülmények ekkor a legalkalmasabbak a homlokzat felújításával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez. A szakértők szerint azonban a teljes körű hőszigeteléshez ennél többre van szükség: modern, jó hőmegtartó képességgel rendelkező nyílászárók és átszelelés-mentes tetőszerkezet nélkül továbbra is számolnunk kell télen az elillanó, nyáron pedig a bekúszó hővel.


Tudatos megrendelők, hiányzó kivitelezők

Szeptember elejétől csúcsra jár a hőszigetelési szezon, magasan kvalifikált szakembereket és kivitelezőket pedig alig lehet találni. Az ok rendkívül egyszerű: köztudottan szeptemberben és októberben ideális az időjárás a hőszigeteléssel kapcsolatos munkák elvégzéséhez, így a kivitelezések erre az időszakra koncentrálódnak. Ráadásul a szakemberhiány sem kedvez a folyamatosan fokozódó kereslet kiszolgálására. Az építkezők, felújítók egyre tudatosabbak, a jó kivitelezők pedig hiányoznak.

Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll. A vásárlók az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet. Az építtetők 72%-a szerint a hőszigetelő rendszerek legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelő képesség mellett a tartósság, a páraáteresztő-képesség és vízállóság. Az ár csupán 40 százalékuk számára kiemelkedő jelentőségű.

Fontos a megfelelő szigetelőanyagok és rendszerek kiválasztása. A megfelelő hőszigetelőanyagok kiválasztása pedig nemcsak az energiahatékonysággal, hanem a csökkenő fűtési, illetve hűtési költséggel is egyet jelent. A homlokzati hőszigetelés központi elemei a polisztirol hőszigetelő lapok, amelyek eltérő vastagságban vásárolhatók meg. A szakértők a 20-30 centiméteres változatokat javasolják, ezek segítségével ugyanis az ingatlan a kifejezetten magas energetikai szabványoknak is meg tud felelni, sőt, akár a passzívház minősítéshez is hozzásegítheti a tulajdonosokat.



A homlokzati hőszigetelő-anyagokat azonban nemcsak a vastagságuk alapján különböztethetjük meg, hanem színük szerint is. A fehér színű, hagyományos EPS-lemezeket a homlokzaton használják, a lábazati térbe rózsaszín, zöld vagy kék színű lapok kerülnek, amelyek víztaszító tulajdonságaik révén rendkívül jól ellenállnak a felcsapó esőnek, illetve a fagynak. Szintén jó választások lehetnek a grafitos hőszigetelő lapok, amelyek a hagyományos EPS-lapokhoz képest 23 százalékkal jobb hőszigetelő-képességgel rendelkeznek. Ezek telepítésével nemcsak az épület energiahatékonysága fokozható, de vékonyabb kivitelezésük révén helyet is meg lehet velük takarítani.

Napjainkban minden 100 családi házból 15-öt kőzetgyapottal szigetelnek tulajdonosaik, néhány éve még csak minden 10. házra került ilyen hőszigetelő anyag. A kőzetgyapot szigetelőanyag-gyártók szerint a tendencia hátterében az áll, hogy az új építésű családi házak építtetői, valamint a CSOK támogatással házukat felújítók közül egyre többen választják a nem éghető és jó páratechnikai tulajdonságokkal rendelkező kőzetgyapot hőszigetelést.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön rendelkezik arról, mely épülettípusokon és épületszerkezeteken kötelező a nem éghető, A1-es besorolású ásványi hőszigetelések alkalmazása. A kőzetgyapot olvadáspontja 1200 °C fok körül van. Ez a szigetelőanyag hő hatására sem fejleszt füstöt és gázokat. A fokozott tűzzel szembeni ellenálló képesség mellett a kőzetgyapot más kedvező tulajdonságokkal is növeli otthonunk komfortját. Páraáteresztő, szálas anyagszerkezete, és az azzal rendszerben együttműködő ragasztó és vakolat nem gátolja a beltérben keletkező pára szabad távozását a szerkezeten keresztül. A kőzetgyapot kiváló akusztikai tulajdonságokkal is rendelkezik, mivel sűrű szálszerkezete elnyeli a hangokat.


A kőzetgyapot forgalmazók tapasztalatai szerint napjainkra megdőlt az a korábbi tévhit is, mely szerint a kőzetgyapot-szigeteléssel készült hőszigetelő rendszerek kétszer annyiba kerülnek. Habár a kőzetgyapot-szigetelőanyag önmagában valóban többe kerül, ez csak egy elem a komplex szigetelési rendszerek több összetevőből álló költségszerkezetén belül. Az építtetőknek és felújítóknak a teljes rendszer, benne a ragasztó, a szigetelőanyag, a háló, a dübelek és a vakolat árával, továbbá az állványozás és a munkadíjak költségeivel is számolni kell, melyek az alkalmazott szigeteléstípustól csaknem függetlenek. Ennek okán a kőzetgyapot szigetelőanyagért már csak 15-20%-kal kell többet fizetni.

Különösen fontos figyelembe venni az időjárási körülményeket, amelyeknek a homlokzati hőszigetelő-anyagok optimá­lis kötési folyamata miatt kell megfelelőnek lenniük. A ragasztóanyagok és a vékonyvakolat felvitele is megköveteli az optimális hőmérsékletet. 30 °C körül és erős szél esetén a kötési folyamat felgyorsul, a vakolat pedig idő előtt elveszítheti víztartalmát, azaz megéghet. A helyzet éppen fordítottan alakulhat 5 °C alatti hőmérséklet esetén, ekkor ugyanis a kötési folyamat nagyon lelassul, esetleg le is állhat. Amennyiben pedig rendkívül magas a páratartalom, a száradás jelentős mértékben elhúzódhat, a vakolat sérülhet, foltossá válhat.

Fenntartható otthonok és a klímaváltozás

Mérések igazolták, hogy megfelelő szigetelés nélkül a rezsiköltség akár háromszoros, négyszeres is lehet, így a beruházás viszonylag rövid idő alatt meg tud térülni. Hosszú távon érdemes még továbbgondolni mindazt, amit a fenntartható otthonról gondolunk. A szakértők úgy vélik: az építőanyag-gyártók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az innovatív megoldásokra, legyen szó akár a klímatéglákról, a korszerű nyílászárókról vagy éppen az egyre hatékonyabb hőszigetelési technológiák fejlesztéséről. Ezek már középtávon is a figyelem középpontjába kerülhetnek.

Az innovatív technológiák kidolgozása az építőipar más területein is nagyobb szerepet kaphat. A hektikus időjárási viszonyok miatt ugyanis felerősödhet a tetőszerkezeteket és a csatornaszerkezeteket érő külső behatások mértéke, és az ehhez kapcsolódó erózió is, így az építőanyagok esetében ezen a területen is folyamatos kutatás-fejlesztés szükséges.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Közel nulla energetikai szint

Többször írtunk már arról, hogy 2019 elejétől új épületre csak akkor kaphatunk használatbavételi engedélyt, ha az megfelel aköltségoptimalizált követelményszint hatósági előírásainak.


Kerti utak

Nem kell mindent örökösre készíteni, hiszen egy kert, ahogy alakul évről-évre, ahogy változik a funkciója, lehet, hogy a területen belüli útvonalak nyomvonala is megváltozik egy idő után. Olyan...