Klímaváltozás a kiskertekben

2023-07-25 10:18:46 | Módosítva: 2023-07-25 10:19:21

Az utóbbi években már mindenki tapasztalhatja a klímaváltozás jeleit, ezek már sajnos nem csak tudományos előrejelzések. Teleinken alig van hó, az időjárás nagyon enyhe, gyakorlatilag az ősz és a tavasz összemosódik, a telet néhány hidegebb nap jelenti.


Milyen fajok tűnnek el és melyek jönnek?

Messze kerültünk az ideálistól. Ez több szempontból gond. A kártevők és kórokozók régebben télen meggyérültek, a fagy megtizedelte ezeket. Most komolyabb fagy híján ezt is a növényvédelemmel kell orvosolni. Korábban, amikor legalább két olyan hét volt a télen, amikor éjjel és nappal is fagypont alatt volt a hőmérséklet, akkor a kórokozók és kártevők egy része ezt nem bírta ki, és tavasszal állományuk sokkal kisebb létszámról kezdett el újra felszaporodni.

A szántott, ásott kiskertekben a fagypont alatti hőmérsékleten a talajban a jég tágulása miatt a talaj aggregátumok aprózódtak, így tavaszra egy magágy előkészítéshez és palántázáshoz ideális, apró morzsás talajszerkezet jött létre. Az enyhe telek miatt erre sem számíthatunk, ezt is a fagy helyett nekünk kell elvégezni megfelelő talajművelési módokkal. Aztán eljön a naptár szerinti tavasz, ám még április közepén is számítani lehet fagyos éjszakákra, a gyümölcsfák virága ekkor károsodik, elfagy a termés. Például cseresznye esetén, ha a virágok 30 százalékából lesz csupán termés, az már jónak számít, ezzel nem lenne gond. Ha nem jön a virágzáskor fagy, és minden virág bekötne, azt a fa úgysem tudná kinevelni, termésritkítást hajtana végre magán. A baj az, hogy egy-egy áprilisi fagyos éjszaka során olyan mértékűek is lehetnek a virágkárosodások, hogy még a 30 százalékból sem lesz termés. Ilyenkor a gazdák megpróbálnak mindenféle bio-stimulátorral segíteni, melyek a növényeknek a környezeti stressz tényezőkkel kapcsolatos tűréshatárát növelik. Ez valamelyest javíthat is a helyzeten, ám ez is plusz költség a korábbiakhoz képest.





És akkor megérkezik a nyár a jégesőkkel, ami ellen működik elvileg hazánkban országos lefedettségű jégkár-elhárító rendszer, csak ez sem 100 százalékos hatékonyságú. Illetve van, amikor azért nem működik, mert a működtetőt halálosan megfenyegetik olyan indokkal, hogy azért nincs csapadék az adott területen, mert a jégkárelhárító ágyúkkal ezüst-kolloidot juttatnak a felhőkbe. Ennek lényege, hogy aprózza a jég nagyságát, ami emiatt mire földet ér elolvad. Az, hogy ennek lenne befolyása arra, hogy nem hull elegendő csapadék, nem bizonyított, de konfliktusokra ad okot.

A nyári, késő nyári időszakban pedig vagy aszály van, vagy rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék hull le, ami szintén nem ideális növényeinknek. Jelenleg ezek a főbb látható jelei a klímaváltozásnak, amit mindenki tapasztalhat, ha összehasonlítja a mostani és például a 25-30 évvel ezelőtti időjárási viszonyokat.

Mit lehet tenni?

Az egyik lehetőség, hogy megpróbáljuk megvédeni növényeinket, vagy legalábbis a nem kívánt környezeti jelenségeknek a hatásait csökkenteni. Azaz öntözünk, árnyékolással védekezünk a túl erős napsugárzás ellen, karózunk, és rögzítjük növényeinket a viharos szelek ellen, biostimulátor szereket alkalmazunk a stresszhatások csökkentésére, növénykondicionálókkal próbáljuk fokozni a növényeink ellenálló képességét. A növényvédelemre is nagyobb hangsúlyt fektetünk a telet nagy számban túlélő kórokozók és kártevők miatt.

És akkor még nem is szóltunk arról, hogy a felmelegedés miatt egyre több olyan kórokozó és kártevő jelenik meg, melyek eddig csak tőlünk délebbre voltak meghatározóak. E problémákkal párhuzamosan az Európai Unió egyre szigorítja a növényvédő szerekre vonatkozó szabályait, hatóanyagokat vonnak ki a forgalomból, ami a növényvédelem dolgát megnehezíti, ám ha ez nem lenne, akkor is a szerek ára olyan mértékben drágult, hogy érdemes átgondolni, mit használ az ember, mert lehet, hogy úgy megnöveli a szerhasználattal az önköltséget, hogy az gazdaságossági szempontból veszteségessé válik.

E kedvezőtlen folyamatnak egy előnye azért van: egyre kevesebb növényvédő szert használnak a termelők és a kiskertek tulajdonosai, ami csökkenti a terményekben a szermaradványok megmaradásának az esélyét (mondjuk a termés mennyiségét is), ami végső soron tisztább, egészségesebb terményeket eredményez.


Amit még tehetünk

A fajok és fajták leváltása olyanokra, melyek sokkal jobban bírják a megváltozott körülményeket logikus lépésnek tűnhet. Ehhez persze kellő rugalmasságra van szükség, hiszen hosszú évek során megszoktuk, hogy milyen zöldségeket és gyümölcsöket eszünk, ezekről nem könnyű lemondani, és teljesen másokat megszokni. Pedig ez is egy lehetséges alternatíva, hiszen a mostani klimatikus körülményeinknél vannak a Földön sokkal szárazabb területek, és ott is termesztenek valahogy növényeket.

Érdemes főleg a nyugati kertészetek etnobotanikai kínálatát böngészni. Ezekben általában olyan, máshol vadon élő fajok szerepelnek, melyeknek még fajtái sincsenek, azaz a nemesítésük el sem kezdődött. Ennek köszönhetően ellenálló növényekről beszélünk, de sajnos nem nagy terméshozammal. Másik irány a termesztőberendezésben történő termesztés, azaz amit régen szabad földön termeltünk, most minimum öntözéssel, árnyékoló háló alatt tehetjük meg – plusz költséggel.

Zöldségek esetén érdemes egyre több rövid tenyészidejű fajokat, például levélzöldséget termelni a hosszú tenyészidejű növények helyett. Ezek közül több 30-40 nap alatt szedéséretté válik. A hosszú tenyészidőjűeknél (paprika, paradicsom, padlizsán) a hosszabb tenyészidő alatt sokkal több probléma léphet föl.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: klímaváltozás

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Széndioxid szivattyú Izlandon

A világ legnagyobb széndioxid szivattyúját állították üzembe Islandon – számol be az eseményről a telex. Ráadásul még messze nem érte el a végleges méretét: most 12 modul üzemel, amit év végére...


Hőszigetelés: nem kérdés, hanem kötelesség

Az ősz, főként az október minden évben az építkezések szempontjából ahőszigetelés időszaka, hiszen az időjárási körülmények ekkor a legalkalmasabbak a homlokzat felújításával kapcsolatos...