Fűtsünk hőszivattyúval

2024-04-09 21:02:09 | Módosítva: 2024-04-09 21:03:58

A hőszivattyú a hagyományos energiaforrások – mint a gáz, szén, fa – helyett megújuló energiaforrást használ, amit az ingatlan környezetéből nyer ki, a hőszivattyú típusának megfelelően különböző forrásokból. Vannak a talajvíz, a levegő energiáját vagy geotermikus energiát (földhőt) felhasználó fűtő, hűtő hőszivattyú rendszerek.


Elsősorban azoknak érdemes a hőszivattyús megoldásra váltani, vagy épülő, új otthonukban kiépíttetni, akik kezdeti jelentős beruházást is vállalnak. Érdemes azonban számításba venni, hogy ez a kezdeti magasabb költség viszont megtérül a hőszivattyú hosszú élettartama, működése, használata során. Hálás feladat a rendszer előnyeinek a részletezése, mivel a hőszivattyús rendszer egy nagyon hatékony, biztonságos és környezetbarát fűtési, hűtési, valamint melegvíz-előállítási megoldás.

A hőszivattyús rendszer működésének elve, hogy az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, tehát egyik irányba fűt, másik irányba hűt. Amikor hűtő üzemmódban van, akkor fordítva működik, a környezetébe tolja ki a meleget. Ez a megoldás ismerős lehet nekünk, mivel a hűtőszekrénynek is ez a működési elve. A hőszivattyú elve annyira hatékony, hogy a rendszer az otthonunk felfűtéséhez az energiát egy akár -10 °C külső hőmérsékletből is ki tudja nyerni. Nem véletlen, hogy ez a környezet- és pénztárca kímélő fűtési mód Svédországban is népszerű. A fűtés aktuális energiahatékonyságát a COP (Coefficience of Performance) hatékonysági mutatóval mérjük. A 4-5 közti COP érték már kifejezetten jónak számít. Emellett használjuk a stabilabb értéket adó éves (szezonális) SCOP (Seasonal Coefficient of Performance) mutatót is.


A talajvizet hasznosító víz-víz hőszivattyúk jellemző SCOP értéke 4,5, a geotermikus hőszivattyúk 4-5 közti SCOP értékkel működnek, a levegő-víz hőszivattyúknál ugyanez az érték 3,5. A hőszivattyús rendszerek emellett semmilyen káros anyagot nem bocsátanak ki, működésükkel nem terhelik a környezetet. Működésükhöz áram szükséges, ezt pedig akár napelemekből is előállíthatjuk, ami a korszerű fűtési rendszerek egyik legkedveltebb tulajdonsága. Biztonságos, gombnyomásra működő fűtési és hűtési eljárás. A gázfűtés esetén nem zárható ki a szénmonoxid-mérgezés veszély – ha elégtelen a szellőztetés –, vagy felrobbanhat a kazán, ezek a problémák itt fel sem merülhetnek. Sokak számára pozitívum az is, hogy ennek a rendszernek a használatával lecsatlakozhat a háztartás a fosszilis tüzelőanyagok használatáról. Emellett a karbantartási igénye ennek a rendszernek alacsony szintű, felhasználási helyszíntől függően, évente 1 alkalommal van rá szükség.

Költségek

A hőszivattyú rendszer kialakításával szembeni ellenvetés az szokott lenni, hogy nem olcsó beruházás. Érdemes figyelembe venni, hogy maga a rendszer energia hatékony és megtérülnek a beruházási költségei hosszú távon. Nem tudunk fix árral számolni a rendszer kiépítésével kapcsolatban általában, mivel a telepítés és beüzemelés költsége több tényezőtől függ, elsősorban a ház nagyságától. A szerelési, bekötési szakmunkák esetében a különböző cégek meglehetősen eltérő árakat adhatnak meg, így a legjobb, ha több árajánlatot kérünk.

A legkisebb beruházással, a legegyszerűbben a levegő-víz hőszivattyú építhető ki, nem véletlen, hogy ezt a típusú hőszivattyú berendezést nagyon sokan választják Magyarországon.

Segít fedezni az induló költségeket, hogy a BB energetikai besorolású otthonok kialakításához igénybe vehetjük az NHP Zöld Otthon Program hitel lehetőséget. A mintegy 50%-os megtakarítást jelentő H tarifa is igénybe vehető a hőszivattyúkhoz és más megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez. Ez utóbbi tarifa nem használható fel egész évben, csak október 15-től április 15-ig. 

Mikor éri meg

A hőszivattyút elsősorban olyan ingatlanban érdemes kialakítani, aminek a szigetelése megfelelő, maga a ház korszerű. Akkor tudunk tényleges megtakarítást elérni, ha a ház hőtartó képessége megfelelő. Régebbi házban fűtéskorszerűsítéssel, szigeteléssel egybekötve érdemes telepíteni ezt a rendszert.

Nincs szükség kéményre, mivel nincs égéstermék. Ami szükséges, az némi hely a kültéri és beltéri egységnek. Emellett a geotermikus hőszivattyúnál a kertben kell egy olyan terület, ahová befúrható, lehelyezhető a talajszonda vagy talajkollektor. A hőszivattyú akkor működik a leggazdaságosabban, ha sugárzó fűtés típusokkal használjuk, ilyen a padlófűtés, vagy falfűtés. Öntöttvas radiátorokkal viszont nem tud működni ezt a megoldás.

Alkalmazhatunk csak hőszivattyút, illetve két fűtési rendszert párhuzamosan. Ez utóbbi a bivalens fűtés. Ilyen esetekben a hőszivattyút addig használjuk, amíg igazán kifizetődően dolgozik, és emellett például kimondottan nagy hidegben gázkazánt, vegyes tüzelésű kazánt veszünk igénybe.


forrás: eon

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szigetelőanyag szalmából

Már-már unalomig bizonygatjuk –mi is –, hogy a leggazdaságosabb energia a fel nem használt energia. Energiaínségünket és az egyre növekvő energiaárakat nem azzal érdemes kompenzálni, hogy egyre...


Levegő-víz hőszivattyú a rohamosan terjedő megoldás

Új trend, hogy modern, energiatakarékos, és innovatív „XXI. századi” fűtési megoldást szeretne a felhasználó. Ilyen a levegő-víz hőszivattyú. Milyen szempontokra kell figyelni, hogy a...