Fogjuk be!

2020-01-20 09:24:59 | Módosítva: 2020-01-20 10:23:08

Ez a felszólítás ugyan sok mindenre vonatkozhat, ám lapunk tartalma alapvetően behatárolja, hogy mihez is szeretnénk ötleteket, fogásokat adni. Nevezetesen a kétkezi munkákhoz gyakran elengedhetetlenül szükséges anyagrögzítésekhez kívánunk néhány tippet megosztani olvasóinkkal.


Számtalan típus

Az otthoni munkák legismertebb befogószerszáma a satu. Számtalan típusa ismert, az ezermesterkedők azonban többnyire a menetes orsóval asztalra erősíthető, és különféle pofa szélességű, műszerész satuként ismert változatait használják. A nagyobb méretűekkel sokféle anyag rögzítése megoldható a fúrási, fűrészelési, reszelési és csiszolási munkákhoz. A befogás méretét a pofák nyitási távolsága eleve behatárolja. Bizonyos esetekben ezen túl lehet „lépni”, ha ezt a munkadarab mérete és anyaga megkívánja. Ez esetben a pofák alatti öntvény felületeket is lehet befogásra használni, sőt a pofák leszerelése után – ha ez lehetséges- ezek vastagságával is növelhető a befogási távolság. A satupofákra helyezett L-alakú védő lemezek magára az öntvény fészkekre is ráilleszthetők, így a felületi sérülések is csökkenthetők.

A műszerész satuk az asztalra rögzítő alsó menetes orsó segítségével a vékonyabb lapanyagok befogására is használhatók, ha a satu alsó lapját és az asztallapot használjuk anyagbefogóként. Ha azonban van gépsatunk, abba már szélesebb munkadarabok is befoghatók, és még leerősíteni sem mindig szükséges, ha terjedelmes a munkadarab. Ha mégis ezt kell tenni, akkor egy másik csavaros szorítóval ez is egyszerűen megoldható.

A szélesebb munkadarabok asztalra rögzítéséhez csavaros szorítókat szokás használni. Ezt a feladatot általában a közepes méretű, 250 mm-es eszközökkel lehet megoldani, és nem árt, ha több is van belőlük a szerszámaink között. Azonban esetenként alkalmi szorítóként a régebbi, asztalra erősíthető konyhai darálók valamelyikének a csavaros szorítóját is lehet szorítóként használni, feltéve, hogy az asztalra helyezett munkadarabot a szorító talp alá lehet csúsztatni és az orsóval rögzíthető is. A szorítók talpa nyomot hagyhat a munkadarabok felületén, amit két rétegelt lemez alátéttel lehet megelőzni.

Lehetőleg a munkadarab nagyságához illő méretű szorítót érdemes használni, és fontos, hogy az eszköz ne jelentsen akadályt a megmunkálásnál. A ragasztási munkáknál természetesen ez a körülmény nem lényeges, mivel itt csupán a darabok elmozdulását kell megakadályozni a kötés megszilárdulásáig. A csavaros szorítóknak sok speciális változata is beszerezhetők, ám az alaptípusok is sokoldalúan használhatók.

Akinek van összecsukható munkapadja, az a munkadarabok befogásához használhatja magát a pad szétnyitható lapjainak az élét, vagy a lapok különféle távolságba levő furataiba helyezhető műanyag rögzítő pofákat. Ez nagyon sokoldalúan használható eszköz, amely egyben munkaasztal is. Még a kis átmérőjű rudakat vagy csöveket is könnyű a munkalap V-alakú élének segítségével befogni daraboláshoz, vagy más jellegű megmunkáláshoz. Ez a műanyag pofákkal is megoldható, mivel ezek párhuzamos oldalaikban is van egy-egy ilyen bemélyedés. Egy ilyen munkaasztallal és néhány csavaros szorítóval szinte minden fajta munkadarab rögzítése megoldható.

Az egyszerű szorítók mellett az otthoni munkáknál nagyon hasznosak a csavaros sarokszorítók. Ezek ugyan kimondottan derékszögben egymáshoz illesztett munkadarabok összefogásárra készültek, ám ezen kívül más munkadarabok leszorítására is használhatók, ha e célra csak az egyik szorítópofát használjuk. Egyes változataik még a darabok végeinek a 45 fokos gérbe vágásához is használhatók, bár ezt a műveletet jobb sablonban végezni.

Az apró tárgyak megmunkálásakor is fontos a darab szilárd befogása. Ezt a feladatot sikattyúba fogva lehet megoldani, mégpedig az órás sikattyúk cserélhető, négypofás betétű befogójával. Betétjének a hornyába könnyen beszoríthatók a kis, vékony alkatrészek vagy vékony tengelyek. A nagyobb vastagságú darabokat viszont már a kétpofás kézi sikattyúba ajánlatos befogni. Mindkét befogó szerszámot a munka során ideális helyzetben, satuba kell befogni, hogy a művelet elvégezhető legyen. Így még a mikrogépes megmunkálás különféle változatai – mint pl. a köszörülés, reszelés vagy a polírozás – is könnyebben végezhetők el. E célra használható a fúrógépek tokmánya is, ha csak az egyik szélső hornyot használjuk a kis munkadarab rögzítésre. A munkadarabok rögzítésekor a rendelkezésre álló eszközök kreatív használata is hozzájárulhat az adott feladat megoldásához.


A szögbe állítható műszerész satuba bármilyen közepes méretű anyag befogható


A szélesebb pofaméretű kis asztali satuba a kis munkadarabok is könnyen rögzíthetők


A műszerész satuk rögzítő orsója anyagbefogóként is használható


A gépsatuk nemcsak a gépi megmunkáláskor, hanem anyagbefogóként is hasznosak


A csavaros szorító pofái alá mindig célszerű faalátéteket helyezni


A munkaasztalok vízszintes lapjai közé a vastagabb munkadarabokat érdemes beszorítani


A különálló befogópofák a méretesebb lapanyagok munkaasztalra rögzítéséhez ideálisak


A sarokszorítók esetenként a csavaros szorítókat is helyettesíthetik



A kisméretű alkatrészek befogására az órás sikattyúk pofái is alkalmasak


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Munkapadok

Kevés háztartásban van olyan hely, ahol az előforduló javítási és szerelési munkákat ideálisnak mondható körülmények között lehet elvégezni. Ezen a problémán azonban könnyű segíteni, csak egy olyan...


Spéci munkapadok külhonból

Az itthon beszerezhető munkapadok választéka ugyan elég visszafogott, ám ez koránt sem jelenti azt, hogy tőlünk kissé nyugatabbra is ilyen kevés típus jellemezné a kínálatot. Bizonyára ott jobban...