Készüljünk a télre

A növények takarását legjobb természetes anyagokkal megoldani, amelyek alkalmasak hőszigetelőnek, és szellőznek is. A rózsák tövét és más alacsonyabb növények tövét felkupacolhatjuk földdel, komposzttal. Ez jó módszer a mérsékelten fagyállókra is, mint a füge, gránátalma, hiszen ha így teszünk, és mégis elfagynának a föld feletti részek, gyökérnyaki rügyekből újra hajthat a növény. Ekkor persze több évnyi addigi növekménye ment kárba, de legalább életben van.

Attól függően, hogy a növény mely részét szeretnénk megóvni a hidegtől, mint a képeken is látszik, alkalmazhatunk nádfonatot, len- és zsákvásznat, fenyőkérget és fenyőgallyat, komposztot, lehullott lombot vagy kartondobozt is. Fóliát csak a leghidegebb időszakban és végső esetben használjunk úgy, hogy 1-2 napnál tovább ne maradjon fönt a takarás. Ha kisüt a Nap óriási a fólia alatt a hőingadozás, valamint a pára, ami miatt gombás betegségek is felléphetnek később. Tehát a fólia nagyon jó hőszigetelő, de az említett mellékhatások miatt, csak tényleg időszakosan, és nagyon rövid ideig alkalmazzuk, pl. egy-két nagyon hideg éjszakára.

A legnagyobb mennyiségben és a legolcsóbban az avar áll rendelkezésünkre, amit amúgy sem nagyon tudunk hova tenni ilyenkor. Laza szerkezete miatt a közte levő levegő nagyon jó hőszigetelő. Ha megóvjuk az átnedvesedéstől, például további nádfonat- vagy fenyőgally-takarással, akkor kiváló szigetelőanyaghoz jutunk. Ha nincs elegendő mennyiségben lehullott lomb, akkor használjunk olcsó és más célokra is használható fenyőkérget.

A növény télen is élőlény

A növények élettevékenységei egyáltalán nem állnak meg, csupán nagyon lelassulnak a rövid nappalok és főleg a hideg következtében. A fák és bokrok télen is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért ezeket kell védeni legjobban az olykor előforduló ónos eső jégbevonatától. Jégbe zárva a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, amiből következik, hogy tavasszal nem hajtanak ki. Ezért, ha ónos eső hullik, és emiatt a fák és bokrok vesszőin jégbevonat alakul ki, akkor óvatos veregetéssel ezt a jégréteget el kell távolítani a növények felületéről.

Örökzöldeknél ezt ne alkalmazzuk, sőt ott a havat is minél előbb távolítsuk el, de csak addig, amíg nem fagyott rá a tű-, vagy pikkelylevelekre. Ha a ráfagyott havat, jeget ezekről leverjük, milliónyi sérülést ejtünk a leveleken, melyeken távozik a víz a növényből az első olvadás után, és emiatt kiszáradnak.

Legyünk kreatívak

Minden növénynél a legfagyérzékenyebb részt védjük. Egyes délebbi, melegebb tájakról származó növényeinket a nagyobb fagyok ellen takarással lehet megvédeni. A rózsabokrokat, a szőlőtőkéket, a kiviket, fügéket földkupaccal kell körülvenni, hogy a legérzékenyebb részük, a gyökérnyak ne károsodjon a fagytól. A füge és a gránátalma bokrokat náddal, napraforgószárral vegyük körül minél magasabban, és az ágak közét töltsük meg lombbal vagy lekaszált, megszárított fűvel. A magas törzsű rózsák koronáját takarjuk be több réteg papírral, és erre húzzunk egy vízhatlan papírzsákot.

A téli hónapokban a viharos szelek is nagy károkat okozhatnak, főleg a hóval terhelt ágakban. A letört ágakat mielőbb, de fagymentes időben szakszerűen távolítsuk el és használjunk sebkezelő anyagot. Sok kárt okozhat a nagy mennyiségű hó, amelynek a terhe alatt a fák koronája szétterül és egyes ágak ugyancsak letörnek. Kertünk növényeinél a téli fagyvédelem érdekében sokféle dolog felhasználható.