Kerti tippek nemcsak nyárra

Hazánkban elég gyakori a fű és örökzöld párosítása kertekben, minden más nélkül – mondván azzal nincs gond. Ez azonban tájidegen is és elég komor látványt nyújt. Tehát egy-egy örökzölddel, fenyővel nincs gond, de ha csak az van a kertben, az nem igazán szép.

A növények megnőnek

Kertkialakításkor, -átalakításkor gyakori hiba, hogy a tulajdonos nem számol azzal, hogy a növények megnőnek. Sűrűn beültetik a telket, mondván legyen egyből szép és látványos, de pár év múlva a növények növekedésével zsúfolttá válik. Vagy számoljunk ezzel, és ültessünk ritkábbra, vagy ha nem, akkor a növekedések ütemében évente távolítsunk el valamit, mert az egymásba növő koronák konkurálnak egymással, eldeformálódnak, nem lesznek szépek. A sor- és tőtávolságok, térállások betartása nagyon lényeges, hogy ne legyen a kertünk túlzsúfolt pár év elteltével. Ha az adott növénynek ismerjük a növekedési erélyét, magasságát szélességét kifejlett korára, akkor ezzel tudunk számolni az ültetéskor. Tudhatjuk, mekkora hellyel kalkuláljunk számára, mennyire tegyük távol más növényektől.

Egy kiskertben a sövények jól mutatnak szegélynek, a porta szélén a kerítés mellett, de belső térelválasztásnak csak alacsonyan tartva alkalmasak. Hazánkban az átlagos telekméret 500-1500 négyzetméter közötti – ami nem túl nagy. Ha ezt embermagasságú sövényekkel szabdaljuk át térelválasztás címén, az még kisebbíti a telek látványát. Ha mindenképp sövénnyel szeretnénk elválasztani a belső tereket, mondjuk a díszkert és a gazdasági udvart, mindenképp alacsonyt válasszunk.

Egy kert esetében a rendszeresség nagyon fontos, és az elvégzendő munkák nem sokat halogathatók. Ha minden évben elvégezzük a szükséges alakító metszéseket, akkor fás növényeink szépen fejlődnek majd. Ha kihagyunk pár évet a metszésben, akkor már ifjító metszéssel, sokkal drasztikusabban kell majd belenyúlni a lombba, vastag ágakat kell eltávolítani, ami egyrészt a csonkok miatt csúnyább lesz, másrészt erős vízhajtásképződés indul majd meg, tehát következő évben újra sok munkánk lesz vele. Ha eleinte elhanyagoljuk a vízhajtások ritkítását, akkor ezektől besűrűsödik a korona, ami meg előbb-utóbb nem a fajra/fajtára jellemző alaktorzulást eredményez. A sűrű, ritkán metszett lombkorona fénytelen, nem tudja átjárni a szél, így előbb utóbb növényvédelmi problémák is felütik fejüket, például gombás, baktériumos betegségek.

A konténerben vásárolt növényeket nyáron is ültethetjük bármikor, ezzel a konténeres nevelési technológiával megszűnt az, ami a szabadgyökerűnél és a földlabdásnál volt, hogy csak ősszel és tavasszal, lombtalan állapotban ültethetünk. Hiba lehet még ekkor is a túl magasra vagy a túl mélyre ültetés, és a tömör talaj. Mindezeket megelőzendő, először is jóval nagyobb gödröt ássunk, mint amekkorába elférne a fa vagy cserje. Ennek az az értelme, hogy ha behelyezzük a növényt, a gyökere körül laza talaj lesz, amibe gyorsan növekedésnek indulhat a gyökér. Ha csak akkora a gödör, amibe épp belefér a növény, akkor a tömörödött talajba kell belegyökerezzen, így a fejlődés lassabban indul majd be az új helyén.

Az ültetés mélysége olyan legyen, hogy a konténerben, cserépben a talaj felszíne kiültetéskor passzoljon kertünk talajának felszínéhez. Ha magasra ültetünk, kiemelkedik a gyökér és könnyen kiszárad. Ha mélyre ültetünk és gyökérnyakba oltott a növény, akkor pedig az alany ki fog hajtani, és elnyomja a ráoltott nemes részt, tehát az oltványunkból a mélyre ültetés miatt egy jóval értéktelenebb növény lesz.

A rendszeres gyomtalanítás nagyon fontos, és az is hogy a gyomokat még kis méretükben távolítsuk el. Egyrészt mert ekkor még egyszerűbb, akár egy horoló kapával megoldható az irtásuk, másrészt, ha megvárjuk, hogy megnőjenek, addig is a vizet és a tápanyagokat a kultúrnövényeink rovására szívták el a talajból. A legrosszabb, ha megvárjuk a magzásukat, hiszen akkor gyomnövényenként több száz maggal számolva, a későbbiekben azokat is nekünk kell eltávolítani. Ha már zöld magok vannak a gyomokon, azok akkor is beérnek, ha a növényt kivágjuk, tehát ha megcsúsztunk a gyomlálással, akkor a már magzó gyomokat ne csak kikapáljuk, hanem távolítsuk is el a területről. Ha kitisztítottuk a kertet, akkor mulcsozással, azaz a talaj fakéreggel, szalmával, fűkaszálékkal való takarásával, csökkenthetjük az újragyomosodást.

A túl sok, túl kevés vagy nem megfelelő időben történő trágyázás a növények fejlődésében zavart okozhat. Néhány növény növekedését pozitívan befolyásolja a magas nitrogén tartalmú műtrágya használata, ilyen többek között a káposzta, a fejes saláta, a mángold vagy a gyepet alkotó fűfélék is, viszont bizonyos növények esetében akadályozza az érést.

A gumós növények nitrogén túltrágyázása esetén előfordulhat, hogy a föld feletti részen a levelek gyönyörűen növekednek, ezzel ellentétben viszont a földalatti, étkezésre termesztett gumók kevésbé gyarapodnak. Augusztus közepétől hasznos minden tápanyag-utánpótlást megszüntetni, mert ekkortól ne a növekedésre, hanem a fásodásra, a téli felkészülésre kell hogy koncentráljanak a növények. Az őszi, főleg nitrogénes trágyázás, növekedésben tartja a növényeket, laza szöveti szerkezetű hajtásokat eredményez, melyek nem lesznek fagyállóak.

A földlabdánál jóval nagyobb ültetőgödröt ássunk

A konténeres növények bármikor ültethetők

A nagy mennyiségű örökzöld kissé tájidegen nálunk

A térosztó sövények szétszabdalják a kertet

Az alacsony sövény melletti és mögötti növények is jól érvényesülnek

A gyomokat fékentartja a leterített mulcs

Szobanövényeink saját cserepükben nagyon jól tudják érezni magukat a teraszon is

Szép, de a növényzet túlnőtte a kertet