Sorközök takarása

2019-03-11 13:08:23 | Módosítva: 2019-03-11 13:08:52

A sorközök takarásának, mulcsozásának több előnye van: a gyomok visszaszorítása, a víz raktározásának elősegítése a talajban, és lehetővé teszi, hogy esős időben is jól bejárható legyen a terület. A szalmával történő sorköztakarás szamócánál még érésgyorsító hatású is a napsugarak visszaverése miatt.


Mulcsozás

A sorok mulcsozása csak májustól szükséges, hiszen a talaj ekkorra már kellőképpen felmelegedett, és a mulcs ilyenkor segít a talaj melegen tartásában is. A sorközöket azonban már februártól takarhatjuk, ez segít, hogy jobban járhatóak legyenek ezek a sávok, és a gyommentességet is biztosítja, hiszen számos gyomnövény korán, már február végén megjelenik. E gyomok igen nagyra tudnak nőni mire a kultúrnövények, kikelnek, vagy palántázva lesznek, így jelentős előnyre tesznek szert méretük miatt kikelő zöldségeinkkel szemben.




A sorközök mulcsozása történhet szalmával vagy forgáccsal. Használható lehullott lomb, az avar is, de azt száraz időben könnyen felkapja a szél, így szemetelhet. A nyár folyamán fűkaszálékkal is pótolhatjuk a mulcsot, hiszen szerves anyag lévén a mulcs lassú bomlásnak indul melegebb és nedvesebb időben, vagy öntözés hatására is (ami jó, mert ennek során tápanyagokat juttat a talajba). Lebomlása során tápanyagellátást biztosít, de takaró funkcióját egyre kevésbé tudja betölteni.

A szalma és a forgács is legalább évenkénti pótlást igényel. A felhordott takaráson kívül még jó lehetőség a mulcs helyettesítésére a sorközök bevetése takarónövényekkel. A sorközbe vetett növények gyökereikkel átszövik és lazítják a talajt, megakadályozzák a talajtömörödöttség kialakulását, csökkentik a talaj víztartalmának és a talajhőmérsékletének ingadozását. A sűrű takarónövény szőnyeg elnyomja a gyomokat, csökkenti a párolgást. A lejtős területeket védi az eróziótól is. Lényeges, hogy takarónövénynek kistermetű, nem invazív fajokat válasszunk.

A takarónövényekkel történő bevetés egyik lehetséges módja a sorközök gyepesítése. A taposást jól tűrő gyep (pl. angolperje, vörös csenkesz, réti perjés fűmagkeverék) tavasszal is vethető. A sor és ágyásközöket, amelyeket füvesítünk érdemes olyan szélesre kialakítani, ami igazodik a gyűjtőtartályos fűnyíró vágásszélességéhez. Így nem kell ide-oda tologatni a gépet, csak egy menetben átmegyünk e sávokon. A kaszálék a sorok (tövek) mulcsozására használható, vagy a komposztba kerülhet. A fűkaszálékkal a sorokat csak néhány centiméteres vastagságú rétegben ajánlott takarni, különben fennáll a filcesedés, a bepenészedés, befülledés veszélye. A szalmánál, faforgácsnál ilyen gond nincs, ami hátrány a fűkaszálékos takarásra nézve, ám ennek meg van egy nagy előnye, hogy kéznél van, és mindig újra termelődik. A kaszálék jótékonyan hat a komposztra, nitrogénben, mikroelemekben gazdagítja azt.





A kaszálék könnyen, gyorsan bomló szerves anyag. Olyan zöldhulladék, amelyet sikerrel hasznosíthatunk akár úgy, hogy nem gyűjtjük össze, hanem elterítjük a gyepen, akár úgy, hogy komposztáljuk, vagy mulcsként használjuk. Ha kaszáláskor lehordjuk a levágott füvet a gyepről, azzal a területről tápanyagokat vonunk el, amit leggyakrabban gyepműtrágyákkal szokás pótolni.

Másik lehetőség, ha a kaszálékot a gyepen szétteríttetjük a fűnyíróval, azaz nem használunk vágáskor gyűjtőkosarat. Ekkor azonban gyakran kell vágni, hogy apró legyen a kaszálék, különben a nagy szálak befüllednek, takarják a füvet, rontják annak kondícióját. Fontos, hogy a gyepen ne alakuljon ki avarszint – mint az erdőben. Az avarszint a talajfelszín és az aktívan fejlődő vegetáció között helyezkedik el. Akkor keletkezik, ha a szerves anyag termelődése gyorsabb, mint annak lebomlása. Úgy képzelhető el, hogy lehullott növényi részek, pl. levelek hevernek a talajfelszínen lebomlásra várva. A fűkaszálék azonban máshogy viselkedik, gyorsan bomlik, főleg ha apróra van vágva.

Mindebből következik, hogy, ha kellő gyakorisággal nyírjuk a füvet, nincs szükség gereblyézésre, a kaszálék összegyűjtésére. Törekedjünk a kaszálék egyenletes terítésére. Ezt úgy érhetjük el, ha száraz időben nyírunk füvet éles pengét használva. Értelemszerűen ne gyűjtőkosaras fűnyírót használjunk ilyenkor. Az éles kések a megfelelő aprításhoz fontosak, a száraz idő meg azért, mert nedves füvet nem lehet jól vágni, azt inkább tépi a gép. Tehát a füvet a gyep „mulcsozására”, tápanyag visszapótlására is használhatjuk, de a zöldséges sorköz, és sortakarására is. Emellett alkalmas még fák tányérjának a kitöltésére, így segít annak gyommentesen tartásában, valamint öntözéskor csökkenti a párolgás miatti öntözővíz veszteséget.

Bármit használunk mulcsként, fontos, hogy ne tartalmazzon fertőzött növényi részeket, és még zöld állapotú gyommagokat sem, különben a kultúrnövények is megfertőződhetnek, a terület gyomterhelése pedig megnő.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Talajtakarásos zöldségtermesztés

A talaj termőállapotának védelmére sokszor nem fektetünk elég hangsúlyt, ami azonban a későbbi termesztési eredmények romlásához vezet. A talajtakarásos termesztés, melyet főként...


Gyomnövények „jellemrajza”

Rövidesen itt a tavasz, és nem csak kertünk kultúrnövényei, hanem a nemkívánatos gyomok is életre kelnek, „támadásba lendülnek”. Fő probléma velük, hogy a kultúrnövényekkel konkurálnak, vizet-,...