Mire érzékeny a vályog?

2020-08-22 09:24:48 | Módosítva: 2020-08-22 09:44:47

MESTER+ E kérdésre szinte mindenki tudja a választ: a vályog ellensége a víz, minden megjelenési formájában. Mivel a vályog földhöz hasonló anyag, ezért könnyen magába szívja a vizet, párát és nedvességet, ám attól könnyen meg is képes szabadulni. Ez a vályogházak erénye és egyben a gyengéje is. Ezért képes az épület belső páratartalmát az ideális 40-60% között tartani.


Problémák akkor kezdődnek

Ha túl sok vizet és párát kapnak a falak, amit már nem képesek „feldolgozni”, azaz leadni. Ilyen esetekben kezdenek jelentkezni a ház külső és belső falain a nedves, gombás, penészes foltok. Ezek különféle formában jelennek meg, amire nagyon oda kell figyelni, és mielőbb meg is kell az okokat szüntetni.


Gyakori hiba a hiányos külső vakolat. Általában az időjárásnak kitett északi falakon válik le vakolat, mert a gyakori északi széljárás az esőt ráfujja a ház falára, ám a nap soha, vagy csak részben szárítja ki a vakolat felsimított rétegét, ami gyakran leválik a fal gyengébb szakaszain. A hiány mielőbbi pótlásával meg lehet gátolni a falazat további károsodását, de mást aligha lehet tenni, mint a gyakori vakolatpótlás. Ilyen hibát a falakra felfutó növények is okozhatnak, amiket el kell távolítani, mert a gyökereik hamar tönkreteszik a vakolatot, és később a falat is kikezdhetik. A tető beázása ugyancsak megszüntetendő hiba, mivel ez is jelentős falazat hibákat képes okozni a felső részeken. Fontos az esőcsatornák jó állapota, és az esetleges csurgásokat meg kell szüntetni.

Az alapnélküli, vagy már hibás alapozású vályogházaknál a lábazatra hordott föld vagy törmelék is károsítja a falakat, mert feláztatja azokat. Ez ellen könnyű védekezni; a földes feltöltések és egyéb törmelékek eltávolításával a falak közeléből. Ezzel jelentékenyen csökkenthető a fal csapadékos időben történő fokozott áztatása. Ha a fal több nedvességet vesz fel a földből, mint amennyit le tud adni, akkor nagy a valószínűsége, hogy meg fog rogyni.


A vályog akkor sem tudja leadni a párát a környezetének, ha a felületét lezárják párafékező anyagokkal. Ezért nem szabad a vályogfalakat cementes vakolattal ellátni, vagy diszperziós falfestékekkel, tapétával lezárni. A cement és a diszperziós festékek nem engedik át a párát, így a víz a falban maradva felhalmozódhat, és a falszerkezet romlását okozza. A mészvakolat ezért nem tartalmazhat cementet, és a festéshez is csak meszet szabad használni. A mész átengedi a párát, erősen lúgos kémhatása miatt pedig a gombásodást is gátolja. A külső vakoláshoz is csak mész-homok keverékét ajánlott használni. Hőszigetelésként pedig nádszövetet lehet a falra erősíteni, amit huzalozással, szegezéssel lehet rögzíteni, majd meszes vakolattal bevonható. A nád is páraáteresztő, és csak nagyon magas páratartalom esetén hajlamos a gombásodásra.

Az ereszcsatorna rossz állapota is nagyon káros a falakra, mert a lecsurgó csapadékvíz felülről rongálja a falakat. Hiánya pedig csak akkor megengedett, ha a tető 50-70 cm-nyire túlnyúlik az oldalfalakon, és alul a lecsurgó víz elvezetése is megoldott, pl. lejtéssel kialakított betonjárdával.




A 80-as évek előtt készült házak általában alsó vízszigetelés nélkül épültek fel. A talajból felszivárgó nedvesség a falakon és a szokásos hajópadlókon keresztül el tudott párologni. Ám az újabb házaknál a hajópadló helyett betonpadló került a helyiségek némelyikébe. A pára így a betonon keresztül nem tud átjutni, így felgyülemlik a padló alatt, és a falak alsó részén fog felszívódni. Megoldás, ha a betonpadlót teljes vastagságában a falak mentén 10-15 cm szélesen átvágják, így ezen a sávban már a fal túlzott nedvesedése nélkül elpárologhat az alul összegyűlt nedvesség. Az is megoldás, ha a szobát 30-50 cm mélyen kiássák, és nagy szemű, rostált kaviccsal töltik fel, és erre kerül majd a hajópadló. A sóder nem jó, mert a kavicsok között nem képes átszellőzni. Ezen kívül a falakon átfúrt szellőzőcsövekkel is fokozni lehet a padló alatti nedvesség eltávozását.

Ha a falak süllyednek, vizesednek, akkor ennek a megszüntetését pl. a szakaszos aláfalazással, szellőző aknák és árkok létesítésével, keskeny körülárkolással, drén lemezeléssel, csövezéssel stb. lehet megoldani. Ezeket a munkákat azonban csak szakavatott statikus bevonásával és szakemberekkel lehet elvégeztetni.



Lásd még: Vályog


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Ideális páratartalom

A szakemberek nagyjából egyetértenek abban, hogy mekkora egy lakás ideális páratartalma. A levegőt 40-60% nedvességtartalomig párásítva minimálisra csökkenthető a száraz levegő által okozott...


Újra élhető tetőtér

A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterek kapcsán sokszor rögtön azok aproblémák jutnak eszünkbe, hogy„nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg...