Bánjunk tudatosan a csapadékvízzel

2020-08-04 07:13:30 | Módosítva: 2020-08-04 07:22:21

A föld édesvízkészlete állandó, vízfogyasztásunk rohamosan növekszik. A vízfelhasználás kétszer gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt száz évben, mint a föld népessége. A föld édesvízkészlete ugyanakkor állandó, az összes víz mindössze 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra. Ebből a szerény mennyiségből kell megtermelni élelemnövényeinket, itatni állatainkat, előállítani fogyasztási cikkeinket, és ezt használjuk ivásra, fürdésre, de úszómedencéink feltöltésére, utak locsolására is. Így minden csepp víz felhasználásakor a legkörültekintőbben kell eljárni. A vízgazdálkodási törvény alapján az ingatlanra lehulló csapadék az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi, így célszerű azzal tudatosan gazdálkodni.


A vízhasználatnak is van ökológiai lábnyoma. A vízhasználat egy adott idő alatt elfogyasztott (elpárologtatott) és/vagy beszennyezett víz mennyisége. A fejlett országok között takarékos vízfelhasználónak számító Németországban például egy lakos naponta átlag csupán 124 liter vizet fogyaszt közvetlenül (ivóvízként vagy háztartásában), vízlábnyoma azonban a közvetett fogyasztás miatt eléri a napi 5000 litert.

Valójában mennyi vizet is fogyasztunk?

A közvetett vízfogyasztás jelentős mértékben növeli vízlábnyomunkat. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter, egy kiló marhahúsé átlag 13 000 liter vizet emészt fel az állatok etetésére használt termény vízigényét is beleértve, mire asztalunkra kerül. Egy pohár tej előállítása 200 liter vizet, egy szelet kenyér 40 liter vizet, egy szem alma termesztése 70 liter vizet, egyetlen hamburger 2400 liter vizet, egy farmernadrág gyártása 8000 liter, egy darab mikrochip előállítása 32 liter vizet igényel. Összehasonlításként: egy teli fürdőkádnyi víz 140 liter, ennyit igényel 1 csésze kávé előállítása.

Egy fejlett országban élő ember átlag 2-3 liter vizet iszik, és napi (átlagos) élelmiszer-szükségletének kielégítéséhez közvetve és közvetlenül 3000 liter vízre van szüksége naponta (átlag 1 literre kalóriánként). Ehhez jön még a mosogatás, mosás, mosakodás, vécéöblítés, locsolás, autómosás stb. vízfogyasztása. Hazánkban személyenként átlag napi 110 liter vizet fogyasztunk, ásványvízből meg 121 litert, vízlábnyomunk ehhez képest kedvező, napi 2055 liter.

Magyarország ivóvizét 94-95%-ban felszín alatti vizekből nyeri. A talajvíz, azaz az első vízadó réteg vizei azonban már több térségben szennyezettek, és a mélyebben fekvő réteg- és karsztvizekben is megjelentek a szennyeződések, és ez korlátozza használhatóságukat.

Gyűjtsük a csapadékvizet

Csapadékbőség idején mindenki igyekszik minél hamarabb megszabadulni a kertjét, pincéjét elárasztó víztől, majd néhány hónappal később ivóvizet használ olyan célokra is, amelyekre a kevésbé tiszta, ingyen rendelkezésre álló és nem utolsósorban az „előállítása” és célba juttatása során nagyságrendekkel kevesebb energiát felemésztő csapadékvíz is tökéletesen megfelelő lenne. Fontos szempont emellett, hogy a csapadékvíz nagyobb arányú felhasználásával – különösen a mezőgazdaságban – jelentősen csökkenthető a talajvízből történő vízkivétel. A csapadékvíz gyűjtése így egyszerre enyhítheti az özönvízszerű esőzések kedvezőtlen hatásait, nyújthat segítséget a vízhiány leküzdésében és hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez!






Az esővízgyűjtő-rendszerek alapelemei: a gyűjtőfelület, a szűrők, a tárolótartály vagy medence, illetve a víz rendeltetési helyre történő juttatásáért felelős berendezés vagy rendszer. A csapadékvíz gyűjtésének legkézenfekvőbb felülete az épületek teteje, ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az ingatlan felszínére (út, járda, egyéb burkolt felület) hulló csapadékot is felfogjuk, ami többnyire lényegesen nagyobb vízmennyiség összegyűjtését teszi lehetővé.

A csapadékvíz tárolására szolgáló rendszer méretezése, illetve a megfelelő technológia kiválasztása során lényeges szempont, hogy mire kívánjuk felhasználni a gyűjtött csapadékvizet. Olyan helyeken, ahol nagyméretű felszíni tározókapacitás nem létesíthető, érdemes felszín alatti tartály telepítésével kiépíteni a csapadékvízgyűjtő rendszert. Ezek a rendszerek lehetőséget adnak az épületben felhasznált vízmennyiség kiváltására, kertek, zöldfelületek öntözésére.

Csapadékvíz hasznosítása szikkasztással

Előfordulhat az is, hogy alkalmanként lényegesen több csapadékvizet lehet összegyűjteni egy telken, mint amennyinek a felhasználására a rendelkezésre álló műszaki feltételek mellett lehetőség nyílik. Amennyiben e vízmennyiség hasznosítása nem megoldható, érdemes a csapadékvíz helyben történő elszikkasztásáról gondoskodni, hiszen ez is egyfajta csapadékvíz-hasznosítás: talajunkban őrizzük a nedvességet. A csapadékvíz szikkasztása segíthet továbbá a csapadékvíz elöntés okozta károk mérséklésében.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szobanövények teleltetése

A téli időszak a növények számára nem túl produktív évszak. Akerti növényeink célja ennek azidőszaknak a túlélése csupán. Alombhullatókon levél sincs ekkor, de az örökzöldek is csak vegetálnak. A...


Külső kőburkolatok ápolása

A csapadékosabb évszakban leginkább a kövekből kirakott, és beton térkő lapokból készültútburkolatok vannak kitéve a szélsőséges időjárás károsító hatásainak és az elszennyeződésnek. A...