Pinceszigetelés utólag

Mik a leggyakoribb okok?

Pincénkben, garázsunkban a nem megfelelő szigetelés, a szakszerűtlen esővíz elvezetés következtében csapadékvíz jelenik meg a tér belső falán, valamint házunk külső lábazati részein. A vakolat ekkor mállani kezd, a lábazati burkolat púposodik, repedezik, majd leesik. A magas talajvíz, belvíz is kárt okozhat pincénk egészségében. Ennek oka, hogy épületünk egyfajta torlaszként viselkedve megemeli a vízszintet. A szigetelést általában csak talajpára, talajnedvesség ellen tervezik, így az nem véd az úgynevezett torlaszvíz ellen. Például a régi, elöregedett bitumenes szigetelőlemez nem tud megbirkózni a felgyülemlett vízmennyiséggel, a falak nedvesedni, vizesedni kezdenek, megjelenhet a salétrom, továbbá a penész, illetve a gomba. A penészesedés leggyakrabban a nem megfelelő szigetelés hatására indul meg. Emellett a nem megfelelő szellőzés, a rossz hőszigetelés is táptalajt nyújthatnak a penészgombák szaporodásához.

Mi a teendő?

Pincénk, garázsunk, teremgarázsunk vagy akár borospincénk beázásakor szükség van a segítségre, hiszen ez a kialakult állapot rongálja házunk épségét, szépségét, de még állóképességét is. Megoldást nyújthat mélyhelyiségeink utólagos szigetelése. A szigetelés történhet kívülről, belülről illetve az építményszerkezetbe injektálva.

Szigetelés kívülről

A 3 eljárás közül talán a legbiztosabb, műszakilag legkorrektebb az épületet támadó talajnedvesség külső felületen történő megfékezése. Így a nedvesség sem a belső térbe, sem a határoló-falakba nem tud behatolni, ezzel mintegy teljes szárazság érhető el a légtérben illetve falakban. A határoló falak függőleges külső felületén a szigetelést megfelelő vízszintes padlószigeteléssel kell hézagmentesen illeszteni. A külső oldali falaknak és a padlót szigetelő anyagnak tartósan vízzárónak, párazárónak, jelenesetben a víznyomással szemben ellenállónak és repedésáthidalónak kell lennie. A gyakorlatban a bitumenes vastaglemezek és a kent bitumenes vastagbevonatok a beváltak.

Szigetelés belülről

A külső oldalon történő szigetelést nehézkessé teszi a kivitelezéshez elengedhetetlen épület körüli munkagödör. Ez számos helyzetben megdrágítja a felújítási munkákat. Ilyenkor – hogy elkerüljük az épület körbeásását – sok esetben a belső oldalon készül el a szigetelési zóna, ennek viszont komoly műszaki hátránya, hogy a nedvesség bejuthat a határoló falakba. A teljes szárazság belső szigeteléssel csak nehezen biztosítható, ha mégis, akkor azonban költséges kiegészítő eljárásokkal.

Belső oldali szigetelésnél a szigetelésre nem csak a víznyomás, hanem a páranyomás is nagyon komoly terhelést jelent. A falazatban található nedvesség párolgása lenyomhatja a szigetelő bevonatot a falazatról. Ezért annak jól kell tapadnia a falazatra, valamint jó páraáteresztőnek kell lennie. A belső térbe bejutó vízpára elvezetéséről is gondoskodnunk kell. Amennyiben belső szigetelésként párazáró szigetelést, például PVC-fóliát használunk, úgy a szigetelést teljes felületen – a függőleges falaknál is – terhelni kell megfelelő vasbeton réteggel. Ez általában hely szűkében nehézkes és drága. A határoló falak függőleges belső felületén lévő szigetelését megfelelő vízszintes padlószigeteléssel kell hézagmentesen illeszteni. A falak szigetelőanyagának legfontosabb feladatköre a tartós vízzáró képessége, páraáteresztősége és a falazatban lévő károsító sókkal szembeni ellenálló képessége. A gyakorlatban az egykomponensű cementbázisú rideg, szigetelőiszapok váltak be.

Szigetelés befecskendezéssel

A határoló falakban tartósan jelenlévő nedvesség földszinti falakba való felhúzódása ellen injektált, vízszintes vízzárral kell védekezni. Az injektálási vagy befecskendezési eljárás során az épület talajjal érintkező elemeinek anyagszerkezetébe (téglafal, beton, zsalukő) vízzáró képességét növelő vegyi anyagot juttatunk, mely a telítés és e lezajló vegyi reakciók után jelentősen növeli az adott építmény szerkezetének vízzáró képességét. Az injektálás célja lehet víznyomás elleni védelem vagy esetleg talajpára elleni víztaszító impregnálás. Pincék esetén a külső határoló talaj megbontása nélkül a belső oldal felöl injektálással megbízható, akár víznyomás elleni szigetelőréteg kerül a falazatba, vagy a fal és a talaj határoló felületére.

Földszinti falak esetén a talajból felszivárgó nedvesség ellen megoldást jelenthet az injektált vízszintes vízzár. Az eljárás során, a tervezés és a próbainjektálások alatt meghatározott távolságra kialakított furatokon keresztül, egy – erre a célra fejlesztett – úgynevezett injektáló pumpa juttatja a szerkezetbe a szigetelőanyagot. A befecskendezés során addig pumpálják az injektáló anyagot a falszerkezetbe, amíg az a következő csonkban meg nem jelenik, és ezzel az adott falszakasz vízzáróvá nem válik. Ezzel az eljárással és a beinjektált anyagmennyiség kontrollálásával folyamatosan ellenőrizhető, hogy az injektáló anyag ténylegesen telíti-e a szerkezet pórusait.

Mennyibe kerül?

A legfontosabb kérdés a beázás felismerését követőn, hogy mennyibe fog ez kerülni nekünk. Egy utólagos pinceszigetelés ára függ az adott eljárási típustól, a pince nagyságától, kiterjedésétől, illetve mélységétől, továbbá a különböző cégek különböző ajánlatától.

Vízszintes – függőleges talajnedvesség elleni szigetelés közel 2000 Ft/m², vízszintes-függőleges talajvíz elleni szigetelés 2000-3000 Ft/m²–be kerül. Befecskendezéses módszernél az árat nagymértékben befolyásolja az injektáló anyagok, krémek mennyisége, minősége illetve típusa. Az injektáló anyag kilogrammonként 700-800 forintba is kerülhet.