Ablakcsere előtt

Akkor mégis, hogyan keressünk ablakot és megfelelő kivitelezőt?

Ebben próbálunk most segítséget nyújtani, és bemutatni, mi rejlik a hirdetések mögött

A műanyag ablakok keretei és szárnyai extrudált PVC profilból készülnek. A profilok gyártói kevés kivétellel nem gyártanak ablakot. Az ablakgyártó cégek megvásárolják az alapanyagot, profilt, üveget, vasalatot, és összeállítják a kész terméket, azaz magát az ablakok. Ezek műszaki jellemzői, és az összeszerelésnél használt technológia adja a késztermék minőségét.

A profilok egyik legfontosabb feladata, hogy ellenálljanak a Nap (UV) sugárzásának, ezt (igen drága) adalékokkal lehet elérni. A márkás ablakprofil tehát garancia a tartósságra. Másik fontos követelmény az ablakprofil statikai szilárdsága, melyet a benne található acélszelvény biztosít. Nem árt tudni, hogy az acélmerevítést az ablak gyártója helyezi a műanyag profilba, tehát ennek vastagsága eltérő lehet. Ennek meglétét, vastagságát a késztermék súlyán lehet ellenőrizni, sajnos láttunk már olyan ablakot, melyből ezt a létfontosságú alkatrészt kihagyták.

A legjellemzőbb profil szélesség 70, illetve 86 mm vagy ezekhez közeli. A sokat emlegetett kamraszámok egyáltalán nem fontosak, a profil hőszigetelését a profil szélessége jellemzi a legjobban. A 70 mm-es profilok 2 rétegű üvegezéshez, a 86 mm-esek 3 rétegű üvegezéshez készültek, és itt el is jutottunk az üvegezéshez.

A ma már általánosnak mondható 2 rétegű üvegezés 2 db, 4 mm vastag üvegből van összeállítva, a köztük levő 16 mm-es térben argon gáz található. Az üvegezés az akváriumokhoz hasonlóan van összeragasztva, tehát az argon gáz nem tud elszökni. Az argon gáz hiánya a két üveg közötti párásodást fogja eredményezni, tehát azonnal szembetűnő. A két üveg közül az egyik „sima üveg” a másik pedig ún. LowE üveg, ami azt jelenti, hogy a fény egy részét félig áteresztő tükörként visszaveri. Ezért az ablaküvegeknek külső és belső felük van, ezt az üvegen található matrica jelzi. Az ablaküvegek vastagsága a hangszigetelést befolyásolja, az üvegek közti argon gáz pedig a hőszigetelést. Minél több az üvegek közti argon gázzal töltött réteg, annál jobb lesz az üveg hőszigetelése.

Hogy tovább fokozzák az üvegek hőszigetelését, 3 rétegű üvegeket kezdtek el gyártatni, melyeknél két 16 mm-es résbe lehet argon gázt tölteni. Így az üvegezések hőszigetelése a duplájára nő. Az egyetlen gond, hogy ez a széles, jellemzően 4-16-4-16-4 vagy 4-18-4-18-4 mm-es rétegrendű üvegezés már nem fér el a 70 mm-es ablak profilban. Ezért is kezdtek 86 mm körüli ablak profilokat gyártani. Sok hirdetésben látható, hogy 70 mm-es ablak profilt hirdetnek 3 rétegű üvegezéssel. Nyilvánvaló, hogy ez csak úgy kivitelezhető, hogy az argon gáz réseket összenyomják. Az ilyen üveg hőszigetelése így értelemszerűen kisebb lesz.

A vasalatok biztosítják a nyílászárók záródását. A jó minőségű ablakok a 2 piacvezető vasalatgyártó (Roto, illetve Maco) termékeivel vannak ellátva. Ha a nyílászárókat jól építették be, ezekkel szinte sosincs probléma. A vasalatgyártók beállítási útmutatót is készítettek, ezt érdemes a forgalmazótól a használati és karbantartási utasítással egyetemben elkérni. A kilincs az ablak tartozéka. Egy jó minőségű ablakhoz a vasalatgyártó kilincseit adják. Ezek fémből készült, az ablak színéhez igazodó, bevonatos kilincsek, a vasalatgyártó márkajelzésével.

Szellőztetés

A nyílászáró csere egyik sarkalatos kérdése, amit egyszerűen a „penészesedik tőle a lakás” mondattal szoktak jellemezni: a szellőztetés. A jó nyílászárók légtömörek, a 70-es profilokat általában két körbefutó gumi tömítéssel gyártják, a 86 mm-es profilokat ezenkívül egy harmadik, ún. középtömítéssel is el szokták látni, ezáltal a lakás légcseréje megszűnik.

Természetesen a szellőztetésre is van megoldás, amit a vásárlás előtt mindenképp tervezni kell. Ejtsünk róla néhány szót.

A lakás levegőjének cseréjére mindenképp szükség van:

– a keletkező pára (mosás, főzés, kilégzés)

– a lakásban keletkező esetleges égéstermékek (tűzhely, kazán, kandalló) légutánpótlására miatt, melyre építésügyi előírások is vonatkoznak.

A penészedésért a levegő nagy páratartalma a felelős. A magas páratartalomra utaló egyik jel, az ablaküvegek belső/alsó felén megjelenő vízcseppek. A pára a lakás leghidegebb pontjain (jellemzően sarkok) lecsapódik, ideális feltételeket biztosítva a penészgomba elszaporodásához.

Szellőztetni tehát mindenképpen kell:

1. Rendszeres időközönként az ablakok nyitva tartásával.

2. Az ablakokba épített „résszellőző” használatával.

A „résszellőző” funkció az ablak kilincs 45 fokos állásában érhető el, ilyenkor a tömítések nem zárnak, de az ablak nem nyitható. Ezt a funkciót manuálisan kell működtetni.

3. A páratartalom mértékét érzékelő, és ennek függvényében automatikusan működő úgynevezett páraszabályzású – más néven higroszabályzású - szellőztető felszerelésével. Az ilyen készülékekhez a nyílászárókat elő kell készíteni, ezért kell a nyílászáró rendelésnél gondolni rá. Utólagos felszerelése felesleges költséggel jár. A középtömítés nélküli nyílászáróknál ez a legjobb/leggazdaságosabb szellőztetési mód.

4. Hőcserélős más néven hővisszanyerős szellőző berendezés beépítésével: ennek kivitelezése tervezést igényel, és régi épületekben gyakran nem megvalósítható. A középtömítéssel és 3 rétegű üvegezéssel felszerelt nyílászárókat ilyen szellőztetéshez tervezték. Tehát a harmadik tömítés nem mindig előny, mert a páraszabályzós szellőztetőket nem lehet ilyen ablakokba építeni.

A nyílászárók megrendelésekor a szellőztetést is meg kell tervezni még akkor is, ha az előírások nem teszik kötelezővé.

A fentieket összefoglalva tehát

A társasházi lakásokba, és az átlagosan szigetelt családi házakba a 2 rétegű üvegezéssel felszerelt ablak (70 mm-es profillal), páraszabályzó szellőztetővel általában teljesen megfelelő.

A jól szigetelt, energiatakarékos gépészettel ellátott lakásokba és családi házakba, a 3 rétegű üvegezéssel ellátott 86 mm-es profilú ablakok a megfelelőek, szellőztetéstől függően középtömítéssel vagy anélkül.

Ablakcseréhez állami támogatás kapható az Energiahatékonysági Pályázat keretében.