Talaj menti fagy, sebkezelések, szoktatás

2021-05-11 11:05:53 | Módosítva: 2021-05-11 11:25:57

Tavasszal van pár fontos dolog, amire érdemes odafigyelni, mert különben könnyen hetekkel visszavethető a növények fejlődése. Ezek közül veszünk sorra néhányat.


Tavaszi szezon

A fametszéseknek az ideje többnyire tavasz vagy ősz, amikor nincs lomb a fákon. Ennek előnye, hogy ekkor mélynyugalmi állapotban vannak a növények, nincs nedvkeringésük, így kisebb a sebek fertőződésének a veszélye. Ám a 3 centiméteresnél vastagabb vágáshelyeket ekkor is érdemes faseb-kezelővel bekenni, valamint a lemosó permetezést a metszés utánra időzíteni.

Azonban van olyan eset, hogy az ágvágás nyárra esik, például mert egy vihar megtépázza a fát. Ekkor is a sérült részt úgy kell levágni, hogy minél egyenletesebb és minél kisebb legyen a vágási felület, valamint – az ág pozícióját figyelembe véve – a ráhulló csapadék mielőbb lefolyjon róla. Ennek érdekében akár ferde vágást is csinálhatunk, a lényeg, hogy a víz ne álljon meg a seben. A sebkezelő anyagok többnyire víztaszítóak, ezért is érdemes használni ezeket.

A nagyobb sebek kiterjedésük miatt nehezebben forradnak, mint a kisebbek. A sebkezelés célja lezárni a sebet a kórokozók és a kártevők elől, a sebszövetek gyógyulásának, a sebforradásnak elősegítése. A jó kezelőanyagok hidegben is jól, és könnyen kenhetők, jól fedik a sebet, az eső nem mossa le őket és fertőtlenítő hatással is rendelkeznek.






A sebkezelés elmaradása sok hátrányt okoz. A nyitott seb szélén bejuthatnak a növény belsőbb részeibe a kártevők, gombák baktériumok. A szitkárok igen kellemetlen rovarok, mert megtelepednek a kéreg és a farész között. A kambiumot pusztítják, így a sebforradás nem megy végbe, a kéreg és a farész is pusztul, előbb-utóbb a fának a megtámadott része elhal. A nyitott sebeken keresztül látványosan fertőznek a nektriás ágpusztulást okozó gombák, melyek elölik a kambiumot, mely a fa anyagcseretermékeinek szállításában fontos szerepet játszik. A törzsön, vastagabb ágakon emiatt fekete elszíneződés alakul ki, és az ilyen fa néhány év múlva elhal.

A sebkezelés során a kéregnek a vágás során kisebb-nagyobb mértékben roncsolt részeit egyenesre kell vágni. A sebek széleit simára kell alakítani éles késsel. A kacorkések formája pont ehhez lett kialakítva. A munka során csak a kérget vágjuk körbe, a farész lehetőleg maradjon épen. Ezután kenjük fel a sebzáró készítményt. Ezek sebzárók szellőző, de vízlepergető felületet alkotnak, egyesek még gombaölő-szert is tartalmaznak, és gátolják a vízhajtások nagy számának megjelenését.

Amennyiben nincs sebzáró anyagunk, ezt helyettesíthetjük, ha réz és kén tartalmú szer egy százalékos oldatával beecseteljük a felületet. Erre bármelyik lemosó permetezőszer alkalmas. Miután ez a szer megszáradt, sötét olajfestéket kenjünk rá. Van, aki egy menetben végzi ezt: az olajfestékbe kever rézszulfátot, ez is jó megoldás.

Lemosó permetezés, ha elkéstünk inkább hagyjuk

A lemosó permetezés nagyon hasznos az áttelelő kórokozó és kártevők meggyérítésére, ám a rügypattanás után már inkább ne végezzünk, vagy csak nagyon körültekintően ilyen kezelést, mert perzselhet. Egyes fajokon már a kipattant levélkezdeményeket is károsíthatja a szer, másokon a virágbimbók kifejlődéséig nem okoz problémát, tehát ekkor, kissé megkésve, már fajonként, fajtánként eltérő a növények érzékenysége a megkésett lemosó permetezésre.

A réztartalmú készítmények jellemzője, hogy a lisztharmat kivételével a gombás és a baktériumos betegségek egész sora ellen hatékonyak. Ilyenek almafélékben a baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás. Csonthéjasokban baktériumos és gombás ágelhalások ellen is védenek például a kajszi pszeudomonászos és leukosztómás elhalása (köznyelvben ez a fa gutaütése), meggyben, cseresznyében, szilvában és kajsziban monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségek, őszibarackban, szilvában pedig a tafrinás betegség ellen is alkalmas. A málna és a szeder esetén is jót tesz a lemosó permetezés; a didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségek esélyét csökkenti. A réz tartalmú szert azért szokás kénessel is kiegészíteni, mert az már a lisztharmat ellen is véd. Széles hatásspektruma miatt alkalmas a lemosó permetező-szer sebkezelés céljára is.

Növények szoktatása, edzése

Május 10-ig számítani lehet talaj menti fagyokra. Amennyiben zöldségpalántákat ültetünk ki, a hidegtűrőkkel (káposztafélék, saláta) nem lesz gond, ám a hidegre érzékeny növényeknek egy ilyen éjszaka a végét is jelentheti, de hogy hetekkel visszaveti a fejlődésben a növényt ha megfázik, az is nagy hátrány. A paprika, paradicsom, uborka és tök palántáit ezért május előtt ne ültessük ki, és még a hónap első dekádjában számítsunk lehűlésekre. Nagy befőttesüveg borítással, vagy fátyolfóliával megvédhetjük a hidegtől a már kiültetett palántákat, ám ez igen sok munkával jár (estére feltenni, reggel levenni a takarást), tehát ez egy kisebb kertben megoldható, nagyobban már kevésbé.

A bent telelő növényeknél is gond lehet, de a hozzánk került palántáknál is, ha nem szoktatjuk őket a kinti körülményekhez. És ez nem csak az előbb említett éjszakai lehűléseket jelenti. Nem tudjuk, hogy a palánta milyen körülmények között élt addig, esélyes, hogy fóliasátorban tartották és volt rajta némi árnyékolás. Ha kiültetjük, és magára hagyjuk, akkor egyrészt az éjszakai lehűlések, másrészt a direkt napfény lesz szokatlan számára, utóbbitól megperzselődhetnek a levelei. Ezt edzéssel előzhetjük meg, azaz a megvásárolt cserepes palántát ne egyből ültessük ki, hanem legalább egy hétig még tartsuk a cserépben, de fokozatosan tegyük egyre naposabb helyre, hogy hozzászokjon az új körülményekhez.

A palántázás után gyakori hiba a sokszor kis vízadaggal történő öntözés, emiatt a növény gyökerei a talajfelszín közelében koncentrálódnak. Ez nem jó, mert ez a rész szárad ki legelőször, így később a növény nem lesz ellenálló a szárazsággal szemben. Ehelyett inkább ritkábban, de nagy vízadaggal öntözzünk, hogy a víz a talaj mélyebb rétegeibe is leérjen, ezzel ösztönözve a növényt, hogy gyökerei inkább lefelé növekedjenek.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...


Vetőmag rulett: melyik, meddig csíraképes?

A vetőmag bizalmi termék, hiszen ha nem csírázik ki, nem vihetjük vissza az eladónak, akkor már senki nem tudja bizonyítani, hogy a mag volt rossz minőségű, vagy a vetés és vetésápolás volt...