Palántázás hatékonyan

2020-05-11 18:18:31 | Módosítva: 2020-05-11 18:23:15

Április és május a palántázások legfőbb ideje. Összeszedtünk pár hasznos tippet, hogyan palántázzunk úgy, hogy az minél eredményesebb legyen. Mi magunk is nevelhetünk palántákat, ám ez egy ablakpárkányon a fényhiány miatt nehezebb, mint fóliasátorban, ezért lehet, hogy jobb kondíciójú növényeink lesznek, ha vásárolunk palántát. A jó palánta edzett, szára nem megnyúlt, hanem zömök, vaskos, gyökérzete fejlett, egészséges. Az hogy edzett-e sajnos nincs „ráírva”, így a megvásárolt példányokat ne egyből tegyük ki tűző napra, hanem pár napig, vagy egy hétig szoktassuk: minden nap naposabb helyre tegyük, így hozzászokhatnak a teljes napsütéshez.


A legjobb, ha öt-hét leveles palántákat vásárolunk és ültetünk ki, ezek már fejlett, jól alkalmazkodó növények. Sokszor látni olyat piacokon, hogy a paradicsom palántán már virágok vannak. Ez egy kicsit túlfejlett palántának, ám a paradicsom szerencsére nem érzékeny, és a helyváltoztatás miatt nem dobja le a virágait.

Helybevetés helyett palántaültetés

Palántanevelés sok esetben előnyösebb az állandó helyre vetésnél, mert lehetővé teszi: a hosszú tenyészidejű, melegigényes növények termesztését, melyek szabadföldben vetve később kelnének ki, emiatt az első őszi fagyokig nem hoznának termést.

Másik ok, hogy a palántázott növény nagyobb, fejlettebb kiültetésekor, és ez a korábbi termést elősegíti. Jobban kihasználhatjuk a területet. Például egy hónapos retek vagy tépősaláta vetés betakarítása után ugyanoda paradicsomot-paprikát vetni már késői lenne, de ugyanezekből fejlett palántát kiültetve hamarosan azok is termést hoznak. A palántázott, fiatal növények ápolása könnyebb, mint helybe vetetteké, hiszen azokat gyomlálni, egyelni, ritkítani kell, a palánta méretű egyed pedig már eleve méretbeli fölényben van a gyomokhoz képest, és a térállása is megfelelő.

A palántanevelés lényege a fiatal növé­nyek megfelelő hő-, fény-, víz-, tápanyag-, levegőellátása, valamint betegségek és kártevők elleni védelme. A fényszegény időszakokban a palántaneveléshez hosszabb idő kell, mint napfényes időben. Hajtatáshoz, korai szabadföldi termesztéshez fejlettebb növényeket ültetnek ki, mint a rendes szabadföldi termesztéshez. A szokásos szabadföldi termesztésben a paradicsom palánta nevelése 6 hét, a paprikáé 6, a káposztaféléké 4-6, a salátáé 4, a zelleré 10 hét.


Fontos a palánták edzése: a kiültetés előtt a palántákat fokozatosan a kinti körülményekhez szoktatjuk. Ennek elemei: a hőmérséklet csökkentése, a talaj és a levegő nedvességének csökkentése, a fényerősség- és mennyiség növelése, és jól jön ilyenkor a foszfor és kálium fejtrágyázás, ami a növények ellenálló képességét, stressz tűrő képességét fokozza, a vízháztartásukat optimalizálja.

Palántázás és ideje

Vannak hidegtűrő fajok, melyek korán kiültethetők, ilyenek a káposztafélék vagy a saláták. Ellenben a paprika, padlizsán, uborka, tök és a paradicsom könnyen megfázik, ami visszavetheti fejlődésüket, és ezzel az összes időelőnyt elvesztjük, amit a palántázás jelentene az állandó helyre való szabadföldi vetéshez képest. A paradicsom- és paprikapalántákat 8 °C-ig, a káposztaféléket 0 °C-ig, az uborkát 11 °C-ig lehet takarás nélkül hagyni. Általánosságban elmondható, hogy május 10-ig még számíthatunk talaj menti fagyokra, lehűlésekre. Tehát ha ezen időpont előtt ültetünk hidegre érzékeny fajokat, akkor az kicsit rizikós, ám ezt a rizikót csökkenthetjük, ha hideg éjszakák előtt fátyolfóliával (ez nem nejlon, hanem vékony textilszerű fólia, ami a meleget megtartja, de szellőzik is) betakarjuk a palántaágyat.


A vízellátást ritkább öntözéssel csökkentsük, hogy a növények ne legyenek laza szövetűek. Az edzés és a fejtrágyázás szintén keményebb szövetűvé teszi a palántákat. Az edzett palánták szára erős, színes, zömök. Kiültetés után jól erednek, szinte megtorpanás nélkül fejlődnek tovább. Ezért jobbak a cserepes vagy tápkockás palánták, mint a szabad gyökerűek, mert azoknál a gyökérsérülés miatt egy időre megáll az addig dinamikus növekedés.

A művelet

A palántázás a terület előkészítéséből, a palánták kiszedéséből, az ültetésből és utána a beöntözésből áll. A kiültetendő területet elegyengetjük, elkészítjük az esetleges öntözőcsatornákat, kijelöljük az ültetések helyét sorvezető madzaggal. Ha a talaj nagyon száraz, előre beöntözzük. A  palántákat minél nagyobb földlabdával és ép gyökérzettel szedjük ki. Az ültetéshez ültetőfát vagy ültető ásót használjunk. Az ültetés mélysége sziklevélig történjen, azaz a sziklevél épp a föld felett legyen. Megnyurgult, ferde, dőlt palánták gyökerét dőlten ültessük, úgy hogy a föld feletti rész így egyenessé váljon.

Az ültetőfát a palánta behelyezése után a lyuk mellett hegyes-szögben beszúrjuk, és a földet először alul, azután fölül hozzányomjuk. A biztosabb eredés érdekében ültetés után a palántákat azonnal beöntözzük (beiszapoljuk). Az ültetés akkor helyes, ha a palánta egy levelénél megfogva nem húzható ki a földből.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kertápolás akkus gépekkel

Az immáron több mint 25 éve Magyarországon működő Andreas STIHL Kft. megalakulása óta aprofi fogyasztók igényeit kívánja kiszolgálni. Ikonikus termékén, vagyisa STIHL láncfűrészen...


Magvetés vagy palántázás?

Már egy 50 négyzetméteres konyhakert képes egy négytagú család zöldségellátását biztosítani. Egyre többen felismerik, hogy akár kis terület is elég ahhoz, hogy sok zöldséggel, fűszerrel tudjunk...