Társasházi vegyes gyűjtőkéményekről még egyszer

A probléma és annak megoldása

Uniós előírások követése miatt Magyarországon 2016. július 1-től csak kondenzációs gázkazánok hozhatók forgalomba, 2018 őszétől pedig beüzemelni is csak kondenzációs gázkazánokat lehet. A fentiekből következően 2019-ben már minden gázkazán csere csak kondenzációs gázkazánra való csereként történhetett.

Ez családi házaknál nem jelentett különösebb problémát, mert az egyedi kéményét mindenki tetszés szerint alakíthatta át, az új kazán igényeinek megfelelően. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben azok a társasházak, amelyek az 1980-as évek óta épültek egészen az elmúlt évekig. Ezeket a társasházakat jellemzően levegőellátás – füstgáz elvezetés rendszerű (LAS), turbós gyűjtőkéményekkel építették meg. Gyakran úgy, hogy nem csak az egymás fölötti, hanem az egymás melletti lakások turbós gázkazánja is közös kéményen üzemelnek.

Turbós kémény, kondenzációs kazán

A turbós készülékek, annak ellenére, hogy zárt égésterűek és a ventillátoruk képes a füstgáz oldalon túlnyomást létrehozni, mégsem üzemelhetnek túlnyomásos gyűjtőkéményen. Azért nem, mert az éppen működő készülékek füstgáza visszaáramolna az éppen nem működő készülékekbe, azokon keresztül bejutna az égéslevegő térbe, ami a működő kazánok üzemzavarát végső soron leállását okozná.

Ezen ok miatt a turbós kémények (a közhiedelemmel szemben) nem lehetnek túlnyomásosak, csakis huzat elven működhetnek. Az elvárt huzat elvű működés azért valósítható meg, mert a turbós kazánok aránylag magas 110-180 °C füstgáz hőmérséklete ezt lehetővé teszi. Ennek az üzemállapotnak a biztonságos fenntartását különböző műszaki megoldások akár együttes alkalmazásával érik el:

– kazánok füstgáz csonkjába fojtótárcsát szerelnek be,
– kazánokba nyomáskapcsolót (pressostá­tot) szerelnek be, ami a füstgáz oldali túlzott nyomás-növekedésére lekapcsolja a kazánt,
– a kémény átmérőt túlméretezik, hogy a füstcsőben még meglévő túlnyomás a kéményben elvesszen,
– a kémény alján egy kiegyenlítő nyílással összekötik az égéslevegő terét a füstgáz térrel.

Tehát a turbós kémények mindenképp úgy vannak kialakítva, hogy túlnyomás még véletlenül se jöhessen létre bennük.

Más a helyzet a kondenzációs kazánokkal. Ezek füstgáz hőmérséklete 40-80 °C között mozog, ami általában nem elegendő a kellő huzat kialakulásához. A kondenzációs kazánok füstgáza jellemzően csak a kazán ventillátora által létrehozott túlnyomás hatására távozik a kéményből. A kéményben megjelenő túlnyomás miatt nem lehet a kondenzációs kazánokat turbós gyűjtőkéményekre kötni.

De van egy másik nyomós ok is, a kondenzvíz megjelenése a kéményben, ami szintén lehetetlenné teszi a kondenzációs kazánok bekötését a turbós kéményekbe. A turbós kémények nem tudják kezelni a jelentős mennyiségű kondenzvizet és nem tudják megvédeni a turbós készülékeket sem a kondenzvíztől.

Megoldási lehetőségek

1. Legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a gyűjtőkéményt kibontanánk, és a helyére egyedi kéményeket építenénk minden kazánnak. Erre a megoldásra történtek kísérletek, amelyek alapján a következő megállapítások születtek:

– helyszűke miatt csak olyan kéményeknél lehetséges ez a megoldás ahol kevés készülék van a kéményre kötve,
– a bontás drasztikus beavatkozás a lakások állagába, e mellett költséges és időigényes is,
– a légellátásra és kéménykitorkolásra vonatkozó előírásokat ezzel a megoldással nem lehet betartani.

2. A kondenzációs kazánok okozta túlnyomást a kémény fejre szerelt elszívó ventillátorral meg lehet szüntetni. Ez egy kényelmes, relatíve olcsó megoldás lenne, ha megoldana minden problémát, de:

– nem oldja meg a kémény kondenzvíz kezelésének hiányosságait,
– nem védi meg a még működő turbós készülékeket a kondenzvíz visszafolyástól,
– ezeken kívül zajos, üzemeltetése folyamatos költséggel jár és meghibásodás esetén a kazánok nem üzemelhetnek.

3. Krea K2+ kémény béléscső rendszer beépítésével át lehet alakítani a turbós gyűjtőkéményt túlnyomásos gyűjtőkéménnyé. Ez a béléscső rendszer kifejezetten a turbós és kondenzációs kazánok zavartalan együttműködésének megoldására lett kifejlesztve. Megoldja a túlnyomásból és a kondenzvíz megjelenéséből adódó problémákat egyaránt, további előnyei:

– a béléscső rendszer a kémény kitorkoláson keresztül kerül beépítésre, ezért a lakásokon belül csak minimális bontási munkát kell végezni,
– a munkavégzés egy napot vesz igénybe, ezért az átalakítás akár fűtési szezonban is elvégezhető,
– ár-érték viszonylatban a költségek nagyon kedvezőek.

4. Lehetőség ugyan, de nem megoldás; de terjedőben van a megbuherált kondenzációs kazánok alkalmazása. Egyes kazángyártók az eredetileg kondenzációsnak gyártott kazánjukat lebutítják turbós kazánná, és azt állítják, hogy így már ráköthetők a gravitációs kéményekre a régi turbós kazánok mellé.

Az, hogy túlnyomás ellen le vannak valamennyire szabályozva ezek a kazánok, még nem garantálja azt is egyben, hogy a kéménybe nem keletkezik tartósan kondenzvíz. Márpedig ezek a kémények nem alkalmasak a nagy mennyiségű kondenzvíz kezelésére, és nem tudják megvédeni a többi készüléket sem a kondenzvíztől.

Az sem tudható, hogy a leszabályozott kazánok tudják-e teljesíteni az EU-s és magyar jogszabályok által előírt követelményeket, de erős a gyanúm, hogy nem. Tegyük fel azonban, hogy valami csoda folytán mégis teljesülnek az előírások. Akkor is mi értelme van egy elavult turbós készüléket új turbós készülékre cserélni? Ha már hozzá kell nyúlni a rendszerhez, kis többlet ráfordítással, sokkal takarékosabb kondenzációs készüléket is fel lehet szerelni, ami a környezetvédelmi előírásoknak is megfelel.

Szenkovszky István (vezető, MK Kft.)

Kondenzációs, de turbós

A hazai kereskedelemben árulnak olyan kondenzációs kazánt, mely az igazolásai szerint minden további nélkül beszerelhető egy turbós kazánokkal működő, turbós kéménybe. Ami viszont árnyalja a képet: az egyetlen, ebben a témakörben elvégzett mérés jegyzőkönyve – amit felhasználnak a kazánforgalmazók a beépíthetőség alátámasztására – egyértelműen kijelenti, hogy egy, esetleg 2 készülék cseréjét lehetséges leméretezni.

Mi lesz a 2.-3.-4.- sokadik lakóval? Ők már csak igazi kondenzációs kazánt telepíthetnek egy ennek megfelelően átalakított kéményre. A kémény-átalakítás és új készülékek felszerelése után visszaállítják az első két átbuherált készüléket igazi kondenzációssá? Kérdés, hogy a gyári beállításoktól el lehet-e egyáltalán térni, vagy ha a gyár a nagyobb eladás érdekében az eltérést lepapírozza, akkor vissza lehet-e térni utána az eredeti kondenzációs beállításhoz?

Biztos vagyok benne, hogy az ilyen mértékű szubjektív beavatkozás nem megengedhető! A gázszolgáltatók vajon mit szólnak hozzá? A kondenzációs kazánok okozta túlnyomást a kémény fejre szerelt elszívó ventillátorral meg lehet szüntetni. Ennek alkalmazási feltételei azonban nincsenek meghatározva (ATB hiányában), ezért a beépítés költségei még nem meghatározhatóak. Nem tudjuk, milyen biztonsági elem beépítését kívánná meg a rendszer biztonságos üzeme.

A kémény felújítási költsége hosszabb távon megúszhatatlan, mert a leszabályozott kondenzációs kazán mérési jegyzőkönyve szerint is csak egy, esetleg két készülékig alkalmas ennek a feladatnak az ellátására. Utána elkerülhetetlen a kémény átalakítása! Az időben végzett kémény átalakítás kétségtelenül valamivel többe kerül, mint az 1 vagy 2 készülékcsere költsége, de csak egyszeri beavatkozást igényel, így amire az összes készülék lecserélődik egy kéményen, összességében mégis ez az olcsóbb megoldás.

Az átalakítás után a többiek igazi kondenzációs kazánt kapnak, az első egy vagy két lakástulajdonos – aki hirtelen leszabályozott kondenzációs kazánt szereltetett be –, ott marad a megbuherált kazánnal. Nem kell tehát elkapkodni a kazáncserét, nem kell kompromisszumot kötni a készülék minőségében! Fel kell újítani a kéményt, és utána csak azt a készüléket kell lecserélni, ami nem javítható gazdaságosan, mert a felújítással véglegesen megoldjuk a gyűjtőkémény kondenzációssá tételét, így az üzemképes turbós készülékek a „kihordási idejükig” maradhatnak. A kémény felújítás télen is egy nap alatt elvégezhető, tehát még egy extrém hidegben történő leállás esetén sem kell elkapkodni a kazáncserét.

Somogyvári András (ügyvezető) Diametrus Kft.

A téma első része itt!