Gázzal vagy árammal?

Igaz tehát, hogy a villanyáram négyszer drágább a gáznál, de ha a villanyáramot hőszivattyú, inverteres klíma használja fel, akkor mindenképpen jobb a helyzet, hiszen a klíma egy egység elektromos áramból 3-4-szeres hőenergiát hoz létre, ami annyit jelent, mint ha harmad-negyed áron vásárolnánk az áramot. Ehhez még hozzájöhet az is, hogy a klímához H tarifás áramot igényelhetünk, ami a 39-40 Ft/kWh áramárat 26 Ft/kWh-ra csökkenti, tehát egyértelműnek látszik a klíma (hőszivattyú) fölénye.

Tudnunk kell azonban, hogy ez a szorzó – a klíma COP értéke – éves átlagra van kivetítve. A készülék a fűtési idény változó külső hőmérsékletei mellett átlagosan tudja ezt a számot. Amikor enyhébb az idő, 10-15 fok van kint, akkor a klíma jósági foka az átlagos számnál jóval nagyobb, és ahogy csökken a hőmérséklet, az COP érték is csökken. Tudjuk természetesen klímánk leírásából, hogy akár -10, -15 fokos külső hőmérsékleten is képes működni, de ekkor a hatékonysága már alaposan leromlik – egészen odáig, hogy egy egység elektromos áramból már egynél kevesebb hőenergiát állít elő. Ha nincs más fűtési alternatívánk, akkor választási lehetőségünk sincs, és bízunk benne, hogy az ilyen extrém hideg egyre ritkább jelenség nálunk.

Ha viszont ott van a gázfűtés alternatívája, akkor van egy olyan határvonal, amikor érdemes a klímafűtésről visszaállni a gázra. A gáz előnye, hogy az égésből előállított hőenergia nem függ a külső hőmérséklettől (a fűtési energia igény persze igen). A gázból előállított hőenergia „egységára” egy állandó érték, a klímával előállított hőenergia „egységára” pedig a külső hőmérséklet csökkenésével növekszik. Van egy olyan külső hőmérséklet, amikor a két görbe metszi egymást – ezt hívják határhőmérsékletnek vagy bivalenciának -, innentől lefelé már a gázfűtés az olcsóbb, e felett pedig a klímafűtés.

Sok minden befolyásolja, hogy kinek hol van ez a határhőmérséklet – az épület állapota, szigetelése, fizikai paraméterei -, de a szakemberek szerint átlagosan + 2 fok körül lehet. A gyakorlatban talán nem tévedünk sokat, ha magunknak 2-4 fok között határozzuk meg – függően például a klímakészülékünk korszerűségétől. Ez azonban ne azt jelentse, hogy a határérték körüli hőmérsékletnél ki-be kapcsoljuk a két készüléket, mert azt egyik sem szereti. Ha látjuk a meteorológiai előrejelzésekben, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet bőven minuszokba megy, akkor kapcsoljuk le a klímafűtést, és indítsuk el a gázkazánt. Amikor pedig tartósan megenyhül az idő, visszatérhetünk a klímára.

Fagypont alatt amúgy is gondunk lehet a klímafűtéssel. A kültéri egység könnyen jegesedhet – annak ellenére, hogy leolvasztásáról automata gondoskodik. A kültéri egység alján találunk egy kis kondenzvíz kivezető csőcsonkot. Ez nem azonos azzal, amin keresztül nyáron, hűtési módban engedi le a készülék a kondenzvizet, és ez utóbbit egy csőhosszabbítással ki szokták vezetni csatornába, kertbe stb. Sokan a téli, fűtő üzemmódban működő csőcsonkot is meghosszabbítják, és el akarják vezetni. Ez fagypont közelében már gondot okoz, mert a csőbe befagy a víz, és megakadályozza a kondenzvíz elvezetését, a kültéri egység hamar teljesen eljegesedik. Ezt az elvezető csonkot tehát nem szabad megtoldani! Ha a csöpögése problémát okoz, akkor más módon kell elvezetni a vizet.