Telkünk előszobája az előkert

Mi is az előkert

Az előkert az építési teleknek a közterület felőli határvonalában létesített kert. Egyben ez a ház reprezentatív előtere, hiszen ez a rész az, ami az utcáról is látszik. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy különösebb funkciója nincsen, hiszen nem az előkertben szoktunk pihenni, grillezni stb., ám egy szempontból mégis fontos: sok mindent elárul az ott lakókról. Bárki érkezik hozzánk a ház mellett az előkert is fontos része annak a térnek, ami alapján egy ismeretlen első benyomást szerez a házról és az ott lakók ízléséről. Az előkert egyben a lakás folytatásának is tekinthető, ami átmenetet képez a házunk és az utca közé.
A társasházaknál is hasonló szerep jut az előkertnek, csak itt az nehezíti a helyzetet, hogy vagy senki földjének, vagy mindenki földjének tekintik azt. Előbbi esetben elhanyagolt, utóbbi esetben pedig nehéz kompromisszumot kötni a lakóknak, hogy kinek az elképzelése valósuljon meg az előkert berendezésénél. Kivételt képeznek a társasházak előkertes lakásai, amelyeknél a rendszerint parányi előkert egy konkrét lakás része, és így egyértelműen a tulajdonos fennhatósága alá tartozik. E kis előkertek kialakításában igen szép és rendkívül színvonaltalan megoldások sorozatával találkozhatunk.

Elsősorban díszítsen

Az előkert fő funkciója a díszítés, így legfontosabb, hogy harmonikusan illeszkedjen a ház és az utca képéhez is. A helyi építési rendeletek szabályozzák, hogy egy adott település adott részén a házakat a telekhatárra, vagy mennyivel beljebb kell építeni. Ha pont a határon van a ház frontoldala, az azt jelenti, hogy ott levő ablakaink már az utcára nyílnak. Ebben az esetben az előkert gyakran a közterületre szorul. Amennyiben az építést nem a telekhatáron, hanem pár méterrel hátrább kell megkezdeni, úgy az előkert is már kerítésen belül található. Ennek abban van szerepe, hogy kerítésen kívüli előkert növényösszetételénél - bizonyos helyeken - jobban kell számítani az esetleges rongálásra, növények ellopására. Kerítésen belül már bátrabbak lehetünk a növényanyag összeállításakor.

Az előkert díszítő funkciójának kialakításakor nem szabad túlzásba esnünk. Egyesek mindent kifelé, a külvilágnak akarnak mutatni, demonstrálandó például anyagi helyzetüket. Ez sokszor az előkerten is látszik: arra a pár négyzetméterre van bezsúfolva minden, ami drága: szökőkúttól a nagyméretű télálló pálmáig.
Ez azért sem szerencsés, mert ha a belső kertet, a magunk ízlésére alakítjuk, abból nagy baj nem lehet, de egy előkertnek az utcaképpel és a szomszéd telkek előkertjeivel, házaival is harmonizálni kell. Gondolunk itt arra, hogy egy mediterrán stílusban épült lakópark házai előtt jól mutatnak az előbb említett pálmák, nyárra kiültetett leánderek, levendulák, azaz a déli tengerparti részek növényei. Ám egy olyan utcában, ahol tornácos, esetleg nádtetős parasztházak állnak, a pálmákkal díszített előkert egyáltalán nem odaillő. Mint ahogy azzal sem fogunk hangulatos előkerti képet kialakítani, ha az összes kedvenc növényt oda zsúfoljuk. Nem kell teljesen tudományos, növényföldrajzi alapokon kiválogatni az előkert faji összetételét, de az alapszabály, hogy lehetőleg olyan növényeket ültessünk, vagy helyezzünk ki nyárra az előkertbe, amelyek természetes élettere sincs túl távol egymástól - itt pár ezer kilométer nem számít... Tehát fenyő mellett a kaktusz, kis előkerti tó mellett a kaktusz nem igazán mutat jól.

Lég és zajszűrő

Korábban már írtunk a levegőt szűrő és zajt csökkentő sövényekről. Amennyiben olyan környéken élünk, ahol ezek gondot okoznak, akkor az előkert díszítő funkcióját felváltja a porszűrő és zajszint csökkentő szerep. E célt különféle, sűrű ágrendszerű sövénynövényekkel tudunk elérni, bár ez nagyban korlátozza majd, hogy képileg mit tudunk kihozni az előkertből.
Ha egyből a ház elé ültetjük a sövényt, hogy az utca irányában legyen még hely egy kis előkertnek, akkor az ablakokból egy sövényfalat látunk csak, ez nem túl szerencsésen korlátozza a kilátást a házból.
Ha a háztól távolabb ültetjük a sövénysort, a kerítés vonalába, akkor az előkert beszorul a ház és a sövény közé. Így egyrészt nem látható az utcáról, másrészt egy elég szűk sáv alakul ki, ami két oldalról (egyikről a ház, másikról a sövény) is árnyékolt. Emiatt az oda ültethető növények választéka jelentősen korlátozódik

Egyszerű, de látványos

Előkert esetén próbáljunk az egyszerű, de látványos megoldásokra koncentrálni. Ha nem valamilyen speciális stílusjegy szellemében szeretnénk kialakítani előkertünket, akkor érdemes úgy összeválogatni a növényeket, hogy azok közül valami mindig díszítsen.
A színes lombú cserjék sárga, pirosas vagy vegyes lombszínükkel tavasztól őszig vonzzák a tekintetet. Ha a ház látványára szeretnénk a hangsúlyt fektetni, akkor inkább alacsony növésű cserjéket és évelő lágyszárú növényeket ültessünk. Ha takarnánk a házat - rossz a vakolat, egyéb okok miatt - akkor vagy kúszónövénnyel fedjük el ezt (rossz vakolat esetén ne a falra, hanem fal mellé állított támra futtassunk), vagy magasabb növényekkel.

A téralakítás látványa szempontjából jó, ha az utca felé alacsonyabb a ház felé haladva egyre magasabb növényeket ültetünk, ez végigvezeti a tekintetet magassági sorrendben, ami végül a házra fókuszál.
Társasházak esetén gyakori, hogy több apró, pár négyzetméteres kertecske marad szabadon a falak és a járda szegletében. Ezeken ne egyenként kezeljük, hanem együtt: azaz ne külön-külön foltokat alapítsunk ki, mert az elaprózza a látványt, helyette próbáljuk meg ezeket egységesen kezelni. Vegyük úgy, mintha egy nagyobb kertről lenne szó, csak itt e kis szegletekbe van mód növényeket ültetni. Hasonló stílusban készüljön el az összes beültetés, ne pedig foltonként teljesen eltérő képet láttasson.